Az első gyerek bonyolultabbá teszi a szülők életét, és átmenetileg boldogtalanabbak lesznek az apák és az anyák is. Ez a magyarázata annak, hogy a fejlett országokban lemondanak az eredetileg tervezett második gyerekről.
Ha a szülők élettel való elégedettsége az első gyerek megszületése után csökken, akkor gyengül a vágyuk a második gyerek vállalására. Egy friss tanulmány szerint ez az oka annak, hogy az eredetileg tervezett második gyerek elmarad - írja a német Die Welt online kiadása. A legtöbb német két gyermeket akar - hangoztatják a kutatók, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Ez valójában igen fontos dolog, mert a születési ráta a gyakorlatban 1,5 gyereknél stagnál negyven éve, ha egy nőre vetítik az újszülöttek számát.

Magyarországon is hasonló a helyzet, a néhány évvel ezelőtt elhunyt Skrabski-Kopp kutatópáros korábbi eredményeiből közel azonos kép bontakozik ki. Kopp Mária és Skrabski Árpád 2007-es tanulmányukban így fogalmaztak: "legutóbbi vizsgálataink is bizonyítják, hogy igen alacsony azoknak az aránya, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket, és jelentős különbség van a kívánt és a végül megszülető gyermekek száma között. A népesedéspolitikának tehát arra kellene elsősorban koncentrálnia, hogy ezek a kívánt, de még meg nem született gyermekek megszülethessenek." 

A német tendenciák is hasonló jelenségeken alapulnak. A lap szerint sem arról van szó, hogy a párok gyermektelenek akarnak maradni. A meg nem született gyerekek elsősorban azért maradnak el, mert az egygyermekes párok nem vállalják az újabb utódok felnevelését, jóllehet korábban ezt tervezték.

Az össznémet Max Planck Intézethálózat rostocki demográfiai kutatóintézetében most Mikko Myrskylä csoportja vizsgálta a jelenség hátterét. Megállapításaik szerint a szülők az első gyerek után boldogtalanabbnak érzik magukat, méghozzá jelentős mértékben. Minél nagyobb fokú ez a boldogtalanság, annál valószínűtlenebb, hogy egy második gyermekre rávegyék magukat. Erről a Demography című lapban számoltak be a kutatók. Különösen igaz ez Myrskyläék szerint a képzettebb szülőkre és azokra, akik első gyermeküket 30 éves korukban vagy annál idősebben vállalják. 

A rostocki kutatók a német társadalomgazdasági panel adatait használták fel az elemzésük elkészítéséhez. Ezek az adatok lehetőséget adtak ugyanis ara, hogy a gyermekvállalás előtt és után kövessék a szülők élettel való elégedettségének változását. A skálán a megkérdezettek 1-10 közé sorolhatták be a "boldogságukat". Minden évben húszezer német állampolgár szolgáltatott adatokat, persze nemcsak az elégedettségéről, hanem életviszonyairól is. A gyermek születése utáni egy évben a szülők boldogsága 1,4 egységgel csökkent átlagosan. Ám még megdöbbentőbb, hogy több mint egyharmaduk esetében a "boldogságfaktor" két egységgel zuhant.

Mindez azért döbbenetes adat, mert a munkanélküliség vagy az élettárs halála a nemzetközi kutatások szerint egy hosszabb időszakon belül is "csak" egy egységgel rontja az élettel való elégedettséget. Vagyis egy gyerek születése az első évben ennél drasztikusabb traumát jelent. A rostockiak vizsgálata szerint mindössze a szülők egyharmada volt ugyanolyan elégedett az életével a gyermek születése után, mint korábban. A körükben aztán gyakoribb volt a kistestvér érkezése is! Az ilyen szülők kétharmada, 66 százaléka vállalkozott ugyanis a második gyermekre. Azoknál viszont, akiknek a boldogságfaktora három egységgel csökkent, csak 58 százalékos volt a második gyermek vállalása. 

Természetesen a gyermekvállalásban nemcsak a boldogságfaktor számít. Így a szülők jövedelmi viszonyai, a házassági állapot megváltozása nagyon nagy hatással van arra, hogy valaki csak egyetlen gyermeket nevel fel. A kutatók nem találtak biztos magyarázatot az átfogó adatok alapján arra, hogy miért zuhan drasztikusan a szülők elégedettsége az első gyermek után. A fiatal szülők általában az alváshiányra, a partnerkapcsolatbeli nehézségekre és a szabadság és a kontroll elvesztésére panaszkodnak - véli Myrskylä. Ebben elsősorban a munka és a család összeegyeztethetőségének nehézségei játszanak szerepet szerinte. 

Ugyanakkor a kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy a boldogságfaktor csak átmenetileg csökken a gyermeket vállalóknál. Az első gyerek utáni elégedetlenség a második gyerek megszületése után, és hosszabb távon már inkább a boldogság irányába mozdul el. Persze az első gyerek megszületése után sokan ezt még nem látják be, és - tehetjük hozzá - emiatt marad el sokszor a második gyerek. 

A cikk a Die Welt online (http://www.welt.de/gesundheit/psychologie/article144921419/Warum-Familien-sich-gegen-ein-zweites-Kind-entscheiden.html) kiadása alapján készült.