A magyarországi bérekről, az állami földek eladásáról, a sportról, a családpolitikáról és a korrupcióról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.
Szél Bernadett (LMP) az Audi győri motorgyárának 32 milliárdos fejlesztéséhez nyújtott 6 milliárd forintos kormányzati támogatás kapcsán azt firtatta, hogyan illeszkedik ez ahhoz, hogy a kormány csökkenteni szeretné az ország autóipari függőségét. Szerinte ez a támogatás is erősíti a teljesen torz gazdasági szerkezetet, azt, hogy Magyarország egy összeszerelő üzem és a dolgozók "bérrabszolgák". Az LMP a jól képzett és megfizetett munkavállalók országát szeretné itt látni - tette hozzá.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint az elmúlt öt évben a kormány sohasem azzal próbált versenyelőnyt szerezni, hogy az alacsony bérekről beszélt. Két dolgot akartak alacsonyan tartani: az energiaárakat és az adókat - tette hozzá, ennek céljaként pedig azt jelölte meg, hogy az EU termelési központja legyen Magyarország. Emlékeztetett arra, hogy a 2013 és 2020 közötti fejlesztési források 60 százalékát a kis- és közepes vállalkozásoknak juttatják.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány 40 milliárd forint támogatást adott az Audinak, miközben a cég 600 milliárd forint adót fizetett be Magyarországon.
MSZP: a vidékfejlesztés legaktívabb eszközét akarják privatizálni
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint a földeladásokkal a vidékfejlesztés legaktívabb eszközét akarják privatizálni, és abból az önkormányzatokat kizárják. Közölte, hogy az állami földekből az összes szántóterület kalapács alá kerül. Kifogásolta, hogy a kormány Mezőhegyesen tönkretesz egy 220 éves vállalkozást.
Mint mondta, a kormányzati állításokkal szemben közel sem kis területek eladásáról van szó. Kifejtette: Hajdú-Biharban egy több mint 250 hektáros, egymilliárd forintba kerülő területet adnak el. Szerinte minden jel arra mutat, hogy az állami erdőgazdaságokat is privatizálni akarják.
Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára kijelentette, hogy a kormánynak nincs szándékában az erdők privatizálása, szántóföldet akar adni a gazdáknak, hogy az ne külföldiek, spekulánsok kezébe kerüljön. Közölte, hogy a meghirdetett területekből néhány tucat van, ami 100 hektár feletti, de át fogja nézni, hogy lehet-e ezeket a nagyobb területeket megosztani.
A mezőhegyesi gazdaság kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy azt még a szocialista kormány szedte két darabra, leválasztva az értékes részeket.
A KDNP sport fontosságát hangsúlyozta
Móring József Attila (KDNP) a sport fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy 2010-be a népesség 5 százaléka sportolt rendszeresen, a tankötelezett korúak többsége pedig csak az iskolában végzett rendszeres testmozgást. Ezért azt a célt tűzték ki - folytatta -, hogy minden gyerek sportoljon, hogy épüljenek sportlétesítmények, és minél több nívós sportrendezvény legyen Magyarországon.
Sávolt-Szabó Tünde, az Emmi sportért felelős államtitkára elmondta, hogy idén szeptembertől több mint egymillió diák minden nap mozog; tornatermek, tanuszodák épülnek. Ismertetése szerint jelenleg a magyarok 15 százaléka sportol rendszeresen; a sportági támogatásoknak köszönhetően pedig 110 ezer fővel nőtt az igazolt versenyzők száma.
Fidesz: csökken a szegények száma
Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, a statisztikai adatok szerint Magyarországon csökken a szegények száma, trendforduló van. Ezt a rezsicsökkentéssel, a devizahitelesek megmentésével és a közmunka kiterjesztésével magyarázta. A kormány számos, a családokat erősítő intézkedést vezettet be - hívta fel a figyelmet.
Beszámolt az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetésről, amire idén 58 milliárd van, jövőre pedig már a teljes gyermekétkeztetésre fordított összeg 71 milliárd forintot tesz ki. Szerinte a családi adórendszerrel 2010-16 között a gyermeket nevelő, dolgozó családok támogatásai összesen 276 milliárd forinttal emelkedtek. Szólt arról is, hogy 2011 és 2015 között 6,7 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke.
Rétvári Bence válaszában arról beszélt, mi lett volna, ha 2010 után a szocialista kormányok készítik továbbra is a költségvetést. Elmondta, 1100 milliárd forinttal kapnak most többet a magyar családok, 1,2 millió gyermeket nevelő családot segítettek. Kifejtette: családonként ez 550 ezer forintot jelentett tavalyig, de ha hozzáveszik az idei évet és a jövő évi költségvetést, akkor 950 ezer forintról van szó.
Jobbik: a Fidesz megteremtette a korrupció hátterét
Volner János (Jobbik) szerint a Fidesz a politikai hatalom megszerzését a gazdasági hatalom megszerzésére fordította, megteremtette a korrupció hátterét, hogy ne lehessen elszámoltatást végezni. Ugyanakkor szerinte a baloldalhoz köthető vállalkozások is érintettek, a szocialistákhoz és a Fideszhez köthető cégek felosztják egymás között a közbeszerzéseket.
Szerinte Orbán Viktor környezetéből kerülnek ki az ország legbefolyásosabb vállalkozói. A politikus azt mondta, hiába tesznek feljelentést, a bírósági hivatal, az ügyészség és a rendőrség vezetői is a Fideszhez köthetők.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Ezzel kapcsolatban fontos intézkedésnek nevezte a rendőrségen belül a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozását, amelyet a Jobbik nem támogatott. Szerinte ezért a Jobbik "vizet prédikál és kőkeményen bort iszik". Visszautasította, hogy az állami szervezetek, így a rendőrség vezetői a Fideszhez kötődnek.
Az Országgyűlés kedden elfogadta az adósságcsökkentő alap működéséről szóló beszámolókat, és arról is döntött, hogy egészségügyi szűrővizsgálatra lesznek kötelezhetők a menedékkérők. A határozathozatalok után a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítására tett kormányzati előterjesztés vitáját kezdte meg a Ház.
Nemzetközi egyezmény
Az Országgyűlés egyhangúlag, 164 igen szavazattal jóváhagyta a magyar kormány és az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala közötti megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetését.
Elfogadta az Országgyűlés az adósságcsökkentő alap működéséről szóló beszámolókat
Az Országgyűlés elfogadta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös üzleti évéről szóló beszámolókat.
A parlament két esetben 108, két esetben 109, egyszer pedig 110 igen szavazattal, mind az öt voksoláson egységesen 59 nem ellenében hagyta jóvá a gazdasági bizottság által benyújtott, a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat.
Az adósságcsökkentő alap 2011. május 31. és 2015. január 31. közötti tevékenységéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztett a Ház elé beszámolókat.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában azt mondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.
Illegális bevándorlás - Egészségügyi szűrővizsgálatra kötelezhetők a menedékkérők
A parlament felhatalmazta az országos tisztifőorvost, hogy kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhessen el a menedékkérőknek a tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetekben.
A képviselők 160 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének erről szóló javaslatát, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A szűrővizsgálatok helyét a menekültügyi hatóság jelölheti ki.
A Ház döntése értelmében ha a menekültstátuszért folyamodó az államhatárról szóló törvény szerinti tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrővizsgálatot.
Változik a biztosítási és a tőkepiaci törvény is
A Ház módosította a biztosítási és a tőkepiaci törvényeket. A döntés értelmében a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról.
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
FM: cél a kötelezettségteljesítés megkönnyítése
V. Németh Zsolt, a földművelési tárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára expozéjában egyértelmű, egyszerűsített szabályrendszer megalkotását jelölte meg célként, utalva arra, hogy a 2011-es jogszabályba be kell építeni a hatályba lépés óta szerzett jogalkalmazói tapasztalatokat. Fontosnak nevezte, hogy a gazdálkodók és a hatóságok azonosan értelmezzék és alkalmazzák a szabályokat és csökkenjenek az adminisztratív terhek, különösen az egyéni hulladékkezelők esetében.
A jogszabály-módosítás fő elemei között hivatkozott a gépjármű termékdíj-átalány bevezetésére, amit azzal indokolt, hogy személyautók és motorok esetében sok a díjköteles alkatrész - például gumi, akkumulátor, kenőolaj, elektronikai berendezések -, a gazdálkodók kezdeményezésére a termékdíj a jövőben egy darab alapúként megfizethető. Ez közel 1200 gazdálkodót, gépjárműgyártókat és forgalmazókat érint.
A javaslat pontosítja a szankciórendszert és bővíti az értelmező rendelkezéseket - ismertette V. Németh Zsolt, aki szerint ösztönözni kell a magasabb hasznosítást is. A változtatás könnyíti az egyéni hulladékkezelést választóknak a kötelezettségeik teljesítését.
Új elem, hogy a jogszabály a külföldi, hazai áfa-regisztrációval rendelkező értékesítők termékdíj-fizetési kötelezettségét is rögzíti online értékesítés esetén.
A Fidesz a nagyobb környezettudatosságot szorgalmazta
Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, hogy lépésről lépésre tenni kell az élhető és biztonságos jövőért, s számos jogszabály-módosítás is ezt a célt szolgálja. Jelezte: már a nemzeti fenntartható fejlődés stratégia tárgyalásakor is paradigmaváltást szorgalmaztak.
A kormánypárti politikus értékelése szerint a jogszabály-módosítás hozzájárul a környezetszennyezés megelőzéséhez és a környezetei károk csökkentéséhez, segíti a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást és biztos pénzügyi forrást ad mindezek eléréséhez.
Azt is mondta: vannak eredmények, Magyarország környezettudatos irányba mozdult el, amit az is igazol, hogy a magyar emberek évente átlagosan 30 nejlonzacskót használnak fel, miközben az uniós célkitűzés 2025-re is 40.
Hozzátette: a módosítás után a jogszabály jobban értelmezhető lesz és figyelembe veszi a társadalmi érdekeket is.
Az MSZP és a Jobbik nemet mondott a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény javasolt módosítására az előterjesztés általános vitájában kedden az Országgyűlésben, míg a KDNP támogatásáról biztosította azt.
MSZP: nem a javaslatra
Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka kiemelte: a környezetvédelmi termékdíjról szóló javaslat céljai támogathatók lennének, de az egyszerűsítés címén alkotott törvény szerinte olyan bonyolult lett, mint egy végrehajtási rendelet. Kitért arra, hogy az idei évben már másodjára módosítják a törvényt, ráadásul - mondta - szakmailag értelmezhetetlen, a gépjárművek miért kerültek bele, holott bontásukról külön jogszabály rendelkezik.
Szerinte az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a kormány ezen a címen az ésszerűtlen pénzbehajtás módszerének alapjait kívánja csupán megteremteni. Szólt arról is, hogy az idei évre tervezett 63 milliárdos bevétel negyedét sem fordítják hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi célokra. Firtatta, mikor nyújtják be a hulladékgazdálkodási rendszer módosításáról szóló javaslatot, mondván, a mostani rendszer fenntarthatatlan.
A javaslatra az MSZP-frakció nemet mond, még egyszer neki kellene futni a módosításnak, mert ez így most csak egyszerű pénzbehajtás - összegzett Heringes Anita.
A KDNP támogatja a javaslatot
Földi László, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: a szennyező fizet elvét követve született meg a javaslat. Rámutatott: a szabályozás 2010 óta komoly változáson ment végbe, hogy nemzetközi és hazai célok, kötelezettségek maradéktalanul teljesüljenek.
A mostani módosítással az elmúlt négy év tapasztalatait gyűjtötték össze és igyekeztek beépíteni a jogszabályba, az eddiginél jobban értelmezhető szabályozást fogalmaztak meg, egyértelmű, egyszerűsített, átlátható koncepciót tettek le az asztalra - fejtette ki.
Hangsúlyozta: a gyártók egy része többszörösen alanya a termékdíj-szabályozásnak, ami jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra; a javaslat ezért az érintett gazdálkodók adminisztrációs terheit csökkenti, és a központi költségvetési bevételeket nem vagy csak kismértékben befolyásolja.
A KDNP támogatja a módosítást - tette egyértelművé.
Jobbik: adójogszabállyá silányult a környezetvédelmi termékdíj
Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka azt hangoztatta, hogy folyamatos leépülés volt jellemző a környezetvédelmi ágazatra az elmúlt öt évben.
Úgy értékelt: a termékdíjra vonatkozó törvény is egyre inkább adójogszabállyá silányul, amely az adóbevételek állandóságát hivatott biztosítani, nem a hulladékgazdálkodás és környezetvédelemmel összefüggő célok érvényesülését. Ezt az is mutatja, hogy a bevételek a központi költségvetést gyarapítják, de azt nem látni, hogy a fenti célokra fordítanák - bírált.
Szerinte át kellene helyezni a hangsúlyt a megelőzésre, mert nem látni, hogy a termékdíj bevezetése óta például kevesebb szóróanyag borítaná el a postaládákat, vagy kevesebb veszélyes hulladék kerülne ki a lerakókba.
Kepli Lajos kitért arra is, hónapról hónapra derülnek ki olyan esetek, hogy veszélyes hulladékot találnak, de a kormány ebben az esetben is csak tűzoltó tevékenységet végez, a károk elhárításáról intézkedik, miközben a megelőzés lenne a dolga.
Közölte, a Jobbik nem támogatja a javaslatot.
Képviselői hozzászólások
MSZP: még bonyolultabb lesz a szabályozás
A szocialista Mesterházy Attila szerint az egyszerűsítés és egyértelműsítés célja támogatandó, ez azonban csak "korlátosan sikerült": már eddig is bonyolult volt a szabályozás, mostantól még inkább az lesz.
Hiányolva az átgondoltságot a képviselő is szóvá tette, hogy már másodjára módosítják a törvényt.
Megjegyezte, nem biztos, hogy jó megoldás volt a környezetvédelmi tárca megszüntetése, önálló minisztériumban szerinte szakmailag jobb javaslatok születhetnének.
Érvelt a civilek által felhasználható, szűkülő források emelése mellett és szintén úgy látta, hogy a termékdíjnak a pénzbehajtás a célja.
Hozzátette: gazdasági szempontból is fontos, a kormány hogyan tekint a környezetvédelemre, a területet szerinte most kicsit mostohagyerekként kezelik.
V. Németh Zsolt, a földművelési tárca államtitkára zárszavában azt mondta, hogy Heringes Anita nem akarja megérteni a javaslatot: a gépjárműalkatrészek külön adminisztrációja, bejelentése jelentős terhet jelent, a módosítással most azt rögzítik, egy autó 5 ezer forint, ezzel egyszerűsítve a rendszert.
Az államtitkár jelezte, egy hosszabb előkészítést követően nem tartja kizártnak, hogy generálisan módosítsák a termékdíjszabályokat. Minden új szabály bevezetését azonban csakis a környezettudatossággal, az adózási fegyelemmel és a termelési kultúrával összhangban lehet megtenni - mondta.
Megjegyezte, nincs szó arról, hogy környezetvédelemre kevesebbet fordítanának, szinte minden tárcánál megjelenik ez a kérdés. Nem hiszi - tette hozzá -, hogy lehetséges olyan tárcát létrehozni, amely valamennyi környezetvédelmi ügyet magában foglalja.
Az államtitkár ismertetése szerint 3540 milliárd forintnyi forrás áll majd rendelkezésre a most induló uniós időszakban, amely a környezet- és természetvédelmet szolgálja.
Kitért arra is, vannak eredmények a hulladékgazdálkodásban, ami a közszolgáltatásban esetleg problémaként jelentkezik, azt kezelni fogják, de ezekből a fogyasztók szerinte semmit nem érzékelnek.
Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.
0 Megjegyzések