Berlin év végig másfél millió menedékkérővel számol, az eddig érkezettek több mint fele fiatal, aki hozhatja házastársát, szüleit, gyermekeit is. Öt százalékuk sem rendelkezik viszont megfelelő nyelvtudással, diplomával, a beilleszkedés évekig eltarthat.
A Bild című német lap szerint Berlin év végig másfél millió menedékkérővel számol, egy kormányzati előrejelzés pedig állítólag azt fejtegeti, hogy összeomolhat a szociális ellátórendszer Németországban.

Hallgassa meg hanganyagunkat: KATTINTSON IDE

A bajor tartományi vezetés már régóta figyelmeztet erre a veszélyre, nemrégiben maga a német külügyminiszter is tett ilyen kijelentést. A bajt növelheti, hogy a német menekültügyi szabályok lehetővé teszik a családegyesítést, vagyis az országba érkezett, menekültstátust kapott személyek hozhatják a családtagjaikat is, ami többszörösére növelheti a menekültek számát az országban.

Nem “nukleáris családok”

A Közel- és Közép-Keleten a „nukleáris család” (apa, anya, egy-két gyerek) elég ritka, általában több, 3-10 gyerekről van szó, a családegyesítés pedig vonatkozhat a szülőkre, illetve arra a házastársra, akivel a házasságot már az Európába érkezés előtt megkötötték (az iszlám jog szerint a képviselő révén kötött távházasság is legitim) – hívta fel a figyelmet a 180 percben Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa.

Az érkezők több mint fele 18-34 éves

Az elmúlt 40-50 évben nem készültek tanulmányok arról, hogy a családegyesítés egy adott közösségben milyen jellegű megsokszorozódást von maga után, azaz nem tudjuk, mi várható pontosan – tette hozzá. Ha mégis számokkal kell dolgozni, akkor leginkább abból lehet kiindulni, hogy augusztusi adatok szerint a Németországba érkezők több mint fele, 54 százaléka 18-34 éves, akinek már lehet átlagban 2-3 gyereke, két szülője meg egy házastársa, azaz ötszörös szorzót használni biztosan nem irreális, hosszú távon pedig, évtizedek alatt akár meg is tízszereződhet ez a szám – mondta a szakember.

Nehéz lesz az integráció

Az biztos, hogy a populáció megsokszorozódik, mert a Közel-Keletről érkezők általában hozzák magukkal a családtagokat, ezzel is segítve az otthoniakat, nem beszélve arról, hogy az egy főre jutó támogatások összege így összeadódhat, és tisztességes bevételi forrás lehet, 4-5 fő már csak a menekültsegélyből képes lehet megélni – hívta fel a figyelmet Speidl.

Erre pedig akár szükség is lehet, mert a most érkezőknek még 5 százaléka sem rendelkezik a beilleszkedést könnyítő megfelelő nyelvtudással, diplomával, vagyis többségük nem is dobható azonnal a munkaerőpiacra, és hosszú évek kellhetnek ahhoz, hogy valaki a társadalom teljes értékű tagjává váljon – tette hozzá a Migrációkutató Intézet munkatársa a Kossuth Rádió reggeli műsorában.

Forrás: Kossuth Rádió/180 perc