A Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre válaszolta ezt. Lázár János elmondta azt is, hogy kilencvenkilenc százalékban elkészült a biztonsági határzárrendszer a magyar-horvát határon.
Mint mondta, a magyar kormány jelenleg nemzetközi egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy a biztonsági határzár működésével kapcsolatos lépését meghozza. A kabinet reméli, ez a kérdés a következő egy hétben eldől.

Magyarországnak az a terve, hogy a visegrádi tagállamokkal (V4: Magyarország mellett Szlovákia, Csehország és Lengyelország) közösen védi meg a magyar-horvát határt - jelezte, hozzátéve, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Luxembourgban egyeztet az ügyben a V4-ekkel.

Lázár János úgy fogalmazott: szervezett embercsempész-akció zajlik Magyarország ellen a horvát állam intenzív részvételével.

"Az a reményünk van, hogy a határzár működése után a nyomás jelentősen csökken vagy elkerüli Magyarországot" - fűzte hozzá a Miniszterelnökség vezetője.

Arra a kérdésre, hogy miért nem zárták még le a magyar-horvát határt, a politikus egyrészt Horvátország EU-tagságára hivatkozott, majd megjegyezte, hogy a szerb határzárnál is volt egy türelmi időszak. Megemlítette továbbá a tervezett határvédelmi V4-együttműködést, valamint azt, hogy Ausztria és Németország álláspontja sem közömbös a kérdésben.

A miniszter azt is mondta, könnyen lehet, hogy az idén összesen 600 ezer illegális bevándorló érkezik Magyarországra.

Lázár János azt is ismertette, hogy mostanáig 176 ezer 205 ember folyamodott menedékkérelemért, a múlt héten 764 kérelem érkezett. A csökkenés okának azt tulajdonította, hogy már Horvátország is teljesíti regisztrációs kötelezettségét.

Tiltott határátlépés miatt eddig több mint 400 büntetőeljárás indult: 183 embert egy évre, 201-et két évre utasítottak ki és volt egy-egy ember, akik 3, illetve 5 évig nem léphetnek be Magyarországra. További két esetben megrovást alkalmaztak - fejtette ki.

Tíz esetben a bíróság visszaküldte az iratokat az ügyészségre, egy alkalommal megszüntették az eljárást és 11-en fellebbeztek. A miniszter jelezte: a kormány kész minden bírósági többletköltséget kifizetni, október végén várják, hogy az Országos Bírósági Hivatal megjelölje igényét.

Beszámolt arról is, hogy a költségvetésből eddig 60 milliárd forintot fordítottak a bevándorlás kezelésére. A központi operatív törzs adatai szerint a MÁV 524 millió, a BKV - a jelenlegi feldolgozottság alapján - 160 millió, a Volán társaságok 200 millió forintot költöttek a migránsok szállítására, azaz áfával együtt 1 milliárd forint feletti ez az összeg..

Lázár: Meg kell könnyíteni az ügyintézést 

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a bürokráciacsökkentés első fontos lépéseként hivatkozott egy 110 törvény módosítását tartalmazó csomagról, amelynek tárgyalását a héten kezdte meg a parlament. Az általános ügyintézési határidők jelentősen rövidülnek, az államnak legfeljebb 60 napon belül el kell intéznie az ügyeket.

Közölte: jövő márciusra 278 új kormányablak lesz és további 10 milliárd forintot fordítanak a hivatalok felújítására, január 1-jétől pedig számos eljárási díj csökken vagy megszűnik.

A jövőben ingyenes eljárások közé sorolta a diákigazolvány kiállítását, a felvételi eljárást, az erkölcsi bizonyítvány kiállítását, valamint a vállalkozóknak az adóhatósági igazolás és cégiratok kiállítását. Az a tervük - folytatta -, hogy az ellopott okmányok helyett az állam térítésmentesen állítsa ki az újakat, továbbá öröklés esetén a tulajdonjog bejegyzését is díjmentessé teszik.

A tárcavezető a tájékoztatón az adóeljárások egyszerűsítése mellett foglalt állást és azt mondta, folyamatos ellenőrzés és bírságolás helyett abból kell kiindulni, hogy az adózók jogkövetők.

Kérdésre elmondta: az eljárási díjak csökkentésére még ebben a hónapban javaslatot tesz a parlamentnek, novemberben pedig benyújtja azt a javaslatát, amely a közigazgatásban dolgozók jövő júliusban kezdődő, átlagosan 30 százalékos béremelését tartalmazza.

Lázár: Meg kell akadályozni a külföldiek földszerzését 

A külföldiek földszerzésének megakadályozásával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az állami szántóföldek értékesítésére vonatkozó programot.

A politikus szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: annak érdekében, hogy külföldiek ne szerezhessenek földtulajdont Magyarországon, fontos most biztosítani az államiföld-vásárlási lehetőséget azoknak a magyar földműveseknek, akik ezzel élni akarnak. Később ugyanis Brüsszel "ránk kényszerítheti", hogy külföldiek földet vehessenek Magyarországon - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a földeladási árverések nyilvánosak lesznek, a földet pedig csak legalább 10-20 százalékkal a piaci ár fölött lehet majd eladni. Az első árverési hirdetmények Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei földekre jelennek majd meg, az árverések pedig novemberben kezdődnek.

Megerősítette, 380 ezer hektár állami föld értékesítését tervezik, 1,5 millió hektárnyi terület állami tulajdonban marad.

A földeladási bevételt nehéz megbecsülni, számítások szerint akár 300 milliárd forintos nagyságrendű összegnek is be kellene folynia, "de nem így tervezünk", mert a legfontosabb, hogy az ebből származó pénzt nem lehet felélni, azt az ország fejlesztésére kell fordítani - közölte a miniszter.

Az állami földvagyonnal, állami mezőgazdasági cégek "szétlopásával" kapcsolatos, a parlamenti szakbizottságban tett kijelentéseit firtató kérdésre Lázár János úgy reagált, hogy a testület ülésén nem a saját tapasztalatának adott hangot, nem is tudott volna, mert a magyar államnak ma nincs szántóföldművelő mezőgazdasági vállalkozása.

Ez pedig azért van így - magyarázta -, mert pártállástól függetlenül mindenki tudja, hogy ez nem vezet jóra, az általános közvélekedés is az, hogy amikor a magyar állam földet művel, ott csak baj lehet. "Ezt hallgattuk a 80-as években a tsz-elnököket illetően, aztán a zöldbárókat illetően, aztán mindenkinek az volt a véleménye, hogy az állam inkább ne folytasson mezőgazdasági tevékenységet, és aztán a Fidesz és az MSZP is értékesítette az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozásokat" - fejtette ki.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 22 erdőgazdaságra kiterjedő vizsgálatáról azt mondta: amíg a Kehi-ellenőrzés nem zárul le, nem kíván megjegyzéseket fűzni hozzá, az eddig nyilvánosságra kerültek alapján azonban szerinte az a legenyhébb kifejezés, hogy jó néhány dolog nincs rendben az erdőgazdaságokkal.

Forrás: MTI