Két civil szervezet és a calais-i migránsok képviselői gyorsított eljárásban kérték hétfőn a francia igazságszolgáltatástól, hogy kötelezze az államot, illetve annak helyi képviselőit sürgősségi intézkedések megtételére a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalának közelében kialakult illegális bádogvárosban élő mintegy 6 ezer ember méltatlan körülményeinek javítására.
"Az a cél, hogy a tábor eltűnjön. De addig is azonnali átmeneti intézkedéseket szeretnénk a hely rendbetételére" - mondta Patrice Spinosi, a kerestet benyújtó ügyvéd. Több civil szervezet jelezte, hogy csatlakozik a kérelmezőkhöz.
Három évvel ezelőtt hasonló eljárásban rendelte el a bíróság a marseille-i börtönben a rovar- és patkányirtást.
Múlt szerdán nyolcszáz közéleti személyiség követelt sürgős akciótervezet azért, hogy "a calais-i dzsungelben felszámolják a méltatlan körülményeket". Bernard Cazeneuve belügyminiszter aznap jelezte, hogy "megérti és osztja az aggodalmakat", és délután, idén hetedik alkalommal ellátogatott a táborba, ahol megerősítette, hogy október végén megkezdődik annak az 1500 férőhelynek a kialakítása a helyszínen, amelyeknek megépítését augusztus végi látogatásán jelentette be Manuel Valls miniszterelnök, mintegy 18 millió eurós költségvetésből és uniós támogatásból.
Kétszáz nő és gyermek elhelyezésére már a héten létrehoznak új szállásokat. A belügyminisztérium arra is emlékeztetett, hogy a jelenleg Calais-ban működő befogadóközpontban - ahol száz nő és gyermek él állandó jelleggel - naponta ötszáz embernek biztosítanak tisztálkodási lehetőséget és 2 ezer adag ételt osztanak szét.
A segélyszervezetek szerint viszont az állam nem adott kielégítő választ "a teljesen embertelen, romló, méltatlan, és a migránsok életét és biztonságát veszélyeztető" körülményekre.
"Egy 6 ezer fős bádogváros léte Franciaországban nem lehetne tartós, és a francia hatóságok dolga lenne, hogy sürgős rendkívüli intézkedéseket hozzanak, és azonnal elhelyezzék a embereket országszerte" - írják kerestükben a segélyszervezetek és a migránsok. Azt kérik a bíróságtól, hogy minden szükséges intézkedést tegyen meg a helyzet felszámolására, és kötelezze a helyi hatóságokat olyan épületek kijelölésére, ahol elhelyezhetők a "dzsungellakók". Addig is napi legalább kétszeri étkezés biztosítását, új csapok elhelyezését, hulladékgyűjtést és biztonsági intézkedések elrendelését is kérik a bíróságtól a migránsok és segítőik.
Jacques Toubon ombudsman októberben tette közzé jelentését a calais-i helyzetről, amelyben a migránsok alapjogainak megsértését kifogásolta. Álláspontja szerint a francia hatóságok annak a félelemnek a foglyai, hogy a jobb ellátást más migránsok meghívásnak tekintik.
Patrice Spinosi szerint a súlyos helyzetről szóló nagyon pontos szöveg késztette arra a segélyszervezeteket, hogy bírósághoz forduljanak.
A belügyminiszter október 14-én az ombudsmanhoz intézett levelében védelmébe vette a kormánypolitikát, és vitatta a jelentés következtetéseit, amelyeket szerinte "gyakran pontatlan elemekből raktak össze".
Az észak-franciaországi kikötőváros egykori szeméttelepén 2015 elején spontán módon kialakult, és a hatóságok által megtűrt táborban mintegy 6 ezer külföldi, elsősorban kelet-afrikai, afganisztáni, iraki és szíriai él arra várva, hogy a La Manche-csatorna alatti alagúton áthaladó vonatokra felkapaszkodva, illetve a csatornát átszelő kompokon elbújva átjusson a túlsó partra.
Tavasszal még csak néhány százan voltak, a nyár elejére számuk már 3 ezerre nőt. Amióta pedig a kikötőt és az alagutat körülzáró 2 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítést augusztusban megerősítette és 400 térfigyelő kamerával szerelte fel az alagutat üzemeltető Eurotunnel vállalat, amelynek 6,5 négyzetkilométernyi telepét 250 rendész védi állandó jelleggel, a Nagy-Britanniába való átjutás gyakorlatilag lehetetlenné vált, és megduplázódott az itt várakozók száma, amely szakértők szerint az év végére elérheti a 10 ezret.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések