Katonasírokat keresett, de a móri mészárlásnál használt fegyverekből származó töltényhüvelyeket és lövedékeket találta meg 2006 őszén Szebenyi István egy Tatabányához közeli erdőben. A nyomozás során megtalált fegyvereket a Móron talált töltényhüvelyekkel és lövedékekkel már a fegyverszakértők kötötték össze.
Hegyi Istvánnak, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) fegyverszakértői laboratóriuma vezetőjének az általános mikroszkópos vizsgálat során ismerős volt a vizsgált töltényhüvelyeken lévő nyom, és az elvégzett összehasonlító vizsgálatok őt igazolták. Így vezették el a rendőröket a veszprémi postásgyilkosság nyomai a móri mészárláshoz.

A nagy médiavisszhangot kapott móri rablógyilkosság mellett számtalan egyéb bűnügyben játszott meghatározó szerepet a laboratórium négyfős szakértői gárdája. Történhet Magyarország bármely pontján fegyveres bűncselekmény, a helyszínen rögzített nyomok vagy megtalált fegyverek, lőszerek az intézet Mosonyi utcai laboratóriumába kerülnek.

Az intézet fegyverraktárában nagyjából ezer különféle típusú és felhasználású fegyvert őriznek. Ottjártunkkor a móri fegyvereken kívül megmutatták az alsóörsi rendőrgyilkosság karabélyát, az amerikai maffia által korábban használt Thompson gépfegyvereket, valamint az első és a második világháború német fegyvereit. Előkerültek AK-47-sek és AK-74-sek is, valamint a magyar mérnök által tervezett Király-géppisztoly. A fegyvergyűjtemény érdekessége, hogy darabjai többnyire elkobzásból vagy bűncselekményekből származnak.

„Végzünk a többi között lövedéksebesség-mérést annak megállapítására, hogy légfegyverek esetében lőfegyverről van-e egyáltalán szó. Erre a kilőtt lövedék csőtorkolati energiájából lehet következtetni. Ahhoz, hogy minősíteni vagy jogszabályi kategóriába lehessen sorolni a fegyvereket, töltényeket, konkrét vizsgálatnak kell alávetni őket” – mondta el a hirado.hu-nak a fegyverszakértői laboratórium munkatársa.
Kiss István hozzátette, hogy ruhákon, gépjárműveken vagy egyéb tereptárgyakon is vizsgálnak lövési sérüléseket. Annak is nyoma van, ha egy lövedék lövés közben gellert kap – magyarázta.

„Tájékoztató jelleggel lőtávolságot is meg tudunk határozni egy vegyszeres teszttel – magyarázta -, de a fő tevékenység mégiscsak a lövedékek és töltényhüvelyek összehasonlító vizsgálata. Hagyományos módon, összehasonlító mikroszkóppal meg lehet állapítani például egy töltényhüvelyen található nyomból – ami származhat ütőszegtől, tölténytámasztól vagy kivetőtől –, hogy melyik fegyverhez tartozik.”

Tavaly december óta a legújabb technikával, egy automatizált ballisztikai összehasonlító rendszerrel (Evofinder) vizsgálják azokat a lövedékeket és töltényhüvelyeket, amelyek korábban ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmények helyszínein maradtak. Kiss István elmondta, hogy a berendezés adatbázisába az évtizedek óta őrzött bűnjelek nyomai kerültek rögzítésre. Ezzel a digitális technikával tudják többek között azt is megállapítani, hogy adott fegyverrel követtek-e el már korábban is bűncselekményt.

A laboratóriumban végzett munka sokszor segíti a nyomozó hatóság munkáját, lerövidíti a nyomozási időt. Természetesen, ha úgy adódik – csakúgy, mint a tévében futó amerikai sorozatokban – a szakértők helyszíni szemléken, bizonyítási kísérleteken vesznek részt, illetve a bírósági tárgyalásokon is megszólalhatnak.

Forrás: FA/hirado.hu