Az Országgyűlés alelnöke szerint a krízisekből kiutat kínálni mindig a konzervatív gazdaságpolitika segített, és Széll Kálmán munkásságának tanulsága, hogy az államférfi nem a következő választásokra, hanem a következő nemzedékre gondol.
Gulyás Gergely csütörtökön a Parlamentben a Széll Kálmán halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen kiemelte: kevés olyan kor van a magyar történelemben, amelyre olyan lelkesedéssel tekint az utókor, mint a dualizmus korára. A dualizmusban fejlődött a gazdaság, épültek a városok, virágzott a kulturális élet – mondta. Hozzátette: amilyennek ma Magyarországot látják, annak nagy része ebben a korszakban épült. Mint fogalmazott,   ez az időszak nemcsak korszakos feltalálókban, költőkben, írókban és zeneszerzőkben gazdag, hanem nagyformátumú politikusokban, valódi államférfiakban is.

Gulyás Gergely szerint a dualizmus kora a hazájáért minden körülmények között felelősséget vállaló magatartásban is példát mutat, nemcsak azok számára, akik napjainkban vállalkoznak közszolgálatra, de minden, a hazája sorsát magáénak érző ember számára is.

Életútját felidézve kiemelte: amikor Széll Kálmán pénzügyminiszter lett, elviselhetetlen mértékűre növekedett az államadósság, megbomlott a költségvetési egyensúly, amit szigorú, de mindenki számára arányos és kiegyensúlyozott terhet jelentő költségvetési politikával és az adók átgondolt és mérsékelt emelésével sikerült stabilizálnia.

A költségvetés bevételei jelentősen növekedtek a minisztersége idején, újjászervezte a pénzügyi hivatalokat és megteremtette a vasutak államosításának feltételeit is. Jól látszik, hogy már a századfordulón is ugyanazokkal az eszközökkel lehetett csak a gazdaság fejlődését és az állam működőképességét biztosítani: szigorú és takarékos költségvetési politika, a bevételek és a kiadások közötti egyensúly megteremtése, valamint a stratégiailag fontos üzletágak állami kézbe vétele – hangzott el.

Úgy fogalmazott: Széll Kálmán megingathatatlan elszántsága a folytonos, de soha nem elvtelen kompromisszum-keresésre még politikai ellenfelei körében is megbecsülést eredményezett. Célja soha nem a viták elkerülése, vagy az ellenzéki kritikák csillapítása a döntésekben való részesedés által, hanem az ország kormányozhatóságának biztos folytatólagossága, mint a politikai önérdek felett álló nemzeti érdek – mondta.

Az Országgyűlés alelnöke Winston Churchill mondását idézte, miszerint “az államférfi nem a következő választásokra, hanem a következő nemzedékre gondol.” A dualizmus nagyjainak, így Széll Kálmán munkásságának is ez a tanulsága – állapította meg. Hozzátette: ha a magyar és európai közélet képes lenne a jelenhez képest legalább az egy nemzedékkel utánuk jövők távlatába tekinteni és a sorsdöntő kérdésekben ennek megfelelően dönteni, az nem csupán az európai és magyar közéletben tapasztalható nézeteltéréseket csillapítaná, de napjaink számtalan sorsfordító kérdésében még a vitát is feleslegessé tenné. Zárásul azt kívánta: a magyar állam működését mindenkor hassa át Széll Kálmán kormányprogramjának szállóigévé vált foglalata “törvény, jog és igazság”.

Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke emlékeztetett arra, hogy idén augusztus 16-án volt 100 éve Széll Kálmán halálának, és ez a kerek évforduló lehetőséget ad tisztelőinek, hogy méltó módon emlékezzenek meg életéről és tetteiről. Kevés olyan alakja van az újkori történelemnek akinek nevét olyan sokan ismerik, mint az övét, de akinek életéről mégis olyan kevesen tudnak, s a történészek eddig adósak maradtak feldolgozásával – mutatott rá, és a stabilitás, a polgári értékek mellett elkötelezett politikusként jellemezte Széll Kálmánt.

A tanácskozáson bemutatták a Széll Kálmán életét összegző kötetet is, az évfordulóra a Magyar Nemzeti Bank ötezer forintos címletű ezüst és kétezer forint címletű színesfém emlékérmét, a Magyar Posta alkalmi bélyeget bocsátott ki.

Széll Kálmán 1875-ben, a Vas megyei Gasztonyban született, pénzügyi tanulmányokba Deák Ferenc javaslatára kezdett. Előbb a Szabadelvű Párt színeiben lett pénzügyminiszter, majd Tisza István kormányában. Legnagyobb sikere a bankjegykibocsátást végző Osztrák-Magyar Bank létrehozása. 1899-ben miniszterelnöknek nevezi ki Ferenc József, a politikus a két évvel korábban kirobbant politikai krízist “a törvény, jog és igazság” hármas jelszava mentén oldotta meg.

Forrás: MTI