Alaposan megugrott a vadgyümölcsök iránti kereslet az utóbbi években. A vadkörte, vadalma, kökény, erdei szeder, berkenye gyümölcse a legkiválóbb pálinkaalapok közé tartozik, de cefréznek és főznek már somot, sőt csipkebogyót is. Az idei aszályt azonban az erdő is megsínylette, kevesebb a vadgyümölcs is.
Hallgassa meg hanganyagunkat: Kattintson ide
Nagyon kevés volt idén az erdei szeder a szárazság miatt, pedig kereslet van rá, a vevők inkább ezt választják, mint a kerti, háziasított fajtákat, amelyeknek nincs olyan jó ízük – mondta a Hajnal-tájban egy szedergyűjtéssel foglalkozó asszony. Egy másik szederárus arról beszélt a Kossuth Rádió műsorában, hogy bár az erdei gyümölcsből kevés volt, ez nem látszott meg az árakon, nem tapasztalt számottevő drágulást. Hozzátette: a vadon növő szederrel ellentétben a kertjében nevelt szederbokor szépen termett, ehhez persze nagyon sok vizet kellett neki adni, naponta száz liter vizet locsolt a földjére.
Hallgassa meg hanganyagunkat: Kattintson ide
Új módszerek kellenek
Az egyik kertgazdálkodó szerint a Magyarországot is érintő klímaváltozás, a folyamatos felmelegedés, illetve a szélsőséges időjárási jelenségek nem kedveznek a bogyós gyümölcsök termesztésének. Sőt, manapság már nem csak a szeder és más érzékeny gyümölcs ég meg, hanem szinte minden, a zöldségek is. Gondolkodóba esik ezért az ember, hogy mindent árnyékoló raszterháló alatt kellene termelni, ahogyan ez Ausztráliában már elterjedt. Ezeket a technológiákat tanulmányozni kell, mert valószínű, hogy Magyarországon is ez lesz a jövő – mondta a gyümölcstermelő.
Pálinkaalapok
A termelés nehézségei mellett a vadgyümölcsök iránti kereslet az utóbbi években alaposan megugrott, a szeder nemcsak frissen, valamint lekvárokba, gyümölcssalátákba, levesekbe kiváló, hanem pálinka is készíthető belőle. Más erdei gyümölcsök ugyancsak jól eladhatók, a vadkörte, a vadalma, a kökény vagy a berkenye a legkiválóbb pálinkaalapok közé tartozik, de cefréznek és főznek már somot és csipkebogyót is.
Nem csak szesz lesz
A vadgyümölcsökből és a tájfajtákból Észak-, Északkelet-Magyarországon már századok óta készülnek a különleges, kézműves termékek. A három folyó – a Tisza, a Szamos és a Túr – ölelésében megbúvó Panyola például pálinkái mellett különleges aszalványairól is ismert volt. Az alapot a szilva adta, a folyóvölgyek természetes ártéri gyümölcsösei, amelyekről ősszel a falu apraja-nagyja gyűjtötte a termést a part közelében felállított aszalókba.
Hallgassa meg hanganyagunkat: Kattintson ide
Új módszerek kellenek
Az egyik kertgazdálkodó szerint a Magyarországot is érintő klímaváltozás, a folyamatos felmelegedés, illetve a szélsőséges időjárási jelenségek nem kedveznek a bogyós gyümölcsök termesztésének. Sőt, manapság már nem csak a szeder és más érzékeny gyümölcs ég meg, hanem szinte minden, a zöldségek is. Gondolkodóba esik ezért az ember, hogy mindent árnyékoló raszterháló alatt kellene termelni, ahogyan ez Ausztráliában már elterjedt. Ezeket a technológiákat tanulmányozni kell, mert valószínű, hogy Magyarországon is ez lesz a jövő – mondta a gyümölcstermelő.
Pálinkaalapok
A termelés nehézségei mellett a vadgyümölcsök iránti kereslet az utóbbi években alaposan megugrott, a szeder nemcsak frissen, valamint lekvárokba, gyümölcssalátákba, levesekbe kiváló, hanem pálinka is készíthető belőle. Más erdei gyümölcsök ugyancsak jól eladhatók, a vadkörte, a vadalma, a kökény vagy a berkenye a legkiválóbb pálinkaalapok közé tartozik, de cefréznek és főznek már somot és csipkebogyót is.
Nem csak szesz lesz
A vadgyümölcsökből és a tájfajtákból Észak-, Északkelet-Magyarországon már századok óta készülnek a különleges, kézműves termékek. A három folyó – a Tisza, a Szamos és a Túr – ölelésében megbúvó Panyola például pálinkái mellett különleges aszalványairól is ismert volt. Az alapot a szilva adta, a folyóvölgyek természetes ártéri gyümölcsösei, amelyekről ősszel a falu apraja-nagyja gyűjtötte a termést a part közelében felállított aszalókba.
Hallgassa meg hanganyagunkat: Kattintson ide
A nemzedékről nemzedékre öröklődő fogások az elmúlt évtizedben jórészt feledésbe merült, de a panyolai önkormányzat most igyekszik újratanítani a régi titkokat. Értékteremtő programja keretében aszalót építettek, ahol már tizenöten dolgoznak.
Kevés lesz a saját szilva
Muhari Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község polgármestere elmondta, a három éve született ötlet megvalósításához szükséges anyagiakhoz a közmunkaprogramban jutottak hozzá. Az aszalóba kerülő három-négy mázsa szilvát még biztosítani tudják a falu kertgazdaságából, de ennél jóval nagyobb mennyiséget szeretnének feldolgozni, amihez már vásárolni kell a gyümölcsöt.
Az aszalt szilvát elsősorban a község menzáján használják fel, de eladásra is jut, elindult az aszalványok értékesítése is – mondta a Kossuth Rádiónak az önkormányzati vezető.
Forrás: Hajnal-táj/Kossuth Rádió
Kevés lesz a saját szilva
Muhari Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község polgármestere elmondta, a három éve született ötlet megvalósításához szükséges anyagiakhoz a közmunkaprogramban jutottak hozzá. Az aszalóba kerülő három-négy mázsa szilvát még biztosítani tudják a falu kertgazdaságából, de ennél jóval nagyobb mennyiséget szeretnének feldolgozni, amihez már vásárolni kell a gyümölcsöt.
Az aszalt szilvát elsősorban a község menzáján használják fel, de eladásra is jut, elindult az aszalványok értékesítése is – mondta a Kossuth Rádiónak az önkormányzati vezető.
Forrás: Hajnal-táj/Kossuth Rádió
0 Megjegyzések