Négyezer üres állás van, pedig a pénz jó, a munka biztos, csak kicsit macerás, mellébeszéléssel pedig nem lehet diplomát szerezni – mondja az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, aki szerint nagy a baj.
Több mint négyezer üres mérnöki állás van Magyarországon, ha ezeket be tudnák tölteni a cégek, több mint 50 milliárd forinttal is növekedhetne az ország ipari termelése – állítja az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség. A szervezet egy felmérést is készíttetett arról, hogyan gondolkodnak itthon az emberek a mérnökszakmáról.

Nagy a baj

A mérnökhiányt Ábrahám László, a szövetség elnöke az M1 reggel műsorában részben demográfiai okokkal, részben a szakma népszerűtlenségével magyarázta. Kicsit macerás, sokat kell tanulni, mellébeszéléssel nem lehet diplomát szerezni, a fiatalok nem is igazán tudják, pontosan mit csinál a mérnök – fogalmazott a szakember, aki úgy látja, nagyon nagy a baj, mert a rendszer időállandója nagyon hosszú, hiszen, ha most sikerül is kedvet csinálni a szakmához, 5-7 év, mire a most meggyőzött fiatalok kikerülnek az egyetemről.

„Egymástól lopkodnak”

A legnagyobb hiányt a szövetség a villamosmérnököket illetően tapasztalja, ahogy Ábrahám mondta, itt „egymástól lopkodják el” a szakembereket. A szövetség becslései szerint, ha egy jól képzett, versenyképes mérnök csak a munkabére 2-3 szorosát termeli meg, országos szinten 50 milliárd forinttal lehetne nagyobb a cégek árbevétele – érzékeltette a szakember.

Méz és madzag

Vidéken jóval rosszabb a helyzet, mint a fővárosban, mert egy Budapesten végzett szakembert nagyon nehéz elcsábítani. Itt általában csak a több méz segít a madzagon: a cégkultúra, a kihívás, a nemzetközi karrier lehetősége, amely persze hosszú távon a mérnök elvesztését jelenti. A cégtípusok közül a kis kkv-knak a legnehezebb dolguk, hiszen azok nehezebben gazdálkodják ki a bevett 300-500 ezer forintos bért, így aztán nem találnak megfelelő szakembert – hívta fel a figyelmet Ábrahám.

Nyelvtudás

Márpedig aki ezt pályát választja, az ma egész biztosan el tud helyezkedni Magyarországon, ha pedig nyelveket is tud, előbb-utóbb a külföldi ajánlat is jön. A nyelvismeret hiánya egyébként komoly gond is lehet, hiszen a multiknál ma a „második anyanyelv” az angol vagy a német. Az is sokat segíthetne, ha létezne egy pálya- és bérkövető rendszer, mert akkor nyomon követhető lenne, hogy egy tíz éve végzett mérnök milyen pozícióban mennyit keres, ami – hívta fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke – igazán vonzó lenne a szülők és gyermekeik számára is.

Forrás: M1/Ma reggel