Magyarországon se szeri, se száma az emberek megtévesztésére, lehúzására specializálódott cégeknek. Az M1 fogyasztóvédelmi magazinja azt mutatta be, milyen hátulütői lehetnek a hosszú távra kötött üdülési jognak.
Az üdülési jog azt jelenti, hogy egy adott szállodában, apartmanházban minden évben egy meghatározott idejű nyaralás, általában egy-két hét illeti meg a vevőt. Magyarországon ma körülbelül 100 ezer üdülési jog van, azaz hozzávetőleg 300 ezer ember lehet érintett. A szerződéseket általában több évtizedre kötik, de már egy 30 éves szerződés is hosszú időre leköti az ügyfeleket, ráadásul minden évben fenntartásidíj-kötelezettségük is van, amely a joggal együtt öröklődhet, azaz az örökösöknek (jellemzően a gyermekek) a határozott idő elteltéig fizetniük is kell. Az éves fenntartási díj száz-kétszázezer forint között mozoghat, nem csoda, hogy egy idő után sokan szabadulni szeretnének a jogtól, és ezzel még nagyobb slamasztikába kerülnek.

Így volt ezzel a Kosár című magazinban bemutatott házaspár is. Bejárták ugyan a világot az üdülési joggal, de nyolcvanon felül az már inkább teher volt, nem tudták használni, és pénzük sem volt rá. Elhatározták hát, hogy eladják, és itt kezdődtek a bajok. Hirdették, de nem kelt el. Tavaly tavasszal egy üdülési jogokkal foglalkozó cég jelentkezett be náluk telefonon, és 200 ezer forintért vállalta az értékesítést. Azt ígérték, pár héten belül eladják a jogot, ám egy évig nem történt semmi, ezért az asszony visszakérte a 200 ezer forintot. A cég azonban erre nem volt hajlandó, sőt, 24 ezer forintnyi kezelési költséget követelt, ellenkező esetben nem foglalkozik az eladással.

Az idős asszony a vitás ügyek elsimítására létrejött békéltető testülethez fordult, amely neki adott igazat, vagyis a cégnek vissza kellene fizetnie a 200 ezer forintot, ám az nem fogadta el a "békéltető ajánlást". Nyilatkozni sem akartak, levelükben pedig mindössze annyit közöltek, hogy nem tartják jogosnak az asszony panaszát. A vállalkozásról annyi tudható, hogy két éve alapították, és tavalyi bevételük már meghaladta a 300 millió forintot, ügyfelük tehát valószínűleg akad szép számmal. Mikor ott járt, akkor is tele volt az irodájuk csupa idős emberrel – mesélte az asszony.

Ami a házaspárral történt, nem egyedi eset - mondta az ügyvéd, akinek annyi a panaszosa, hogy már évek óta csak az ő ügyeiket intézi. A szakértő szerint ezeket a megbízási szerződéseket általában úgy írják meg, hogy ne nagyon lehessen belekötni. Az ilyen típusú kontraktusokban a megbízott nem vállal sikert az eredményért, megpróbálkozik ugyan a közvetítéssel, elvégzi a rögzített reklámfeladatokat, ám, ha nem sikerül teljesítenie a megbízást a szerződésben rögzített határidőre, széttárja a kezét. Ez történt Katalin esetében is: üdülési joga a nyakán maradt, és 200 forintja is elúszott.

forrás: Kosár/M1