Az Európában és Közép-Ázsiában élő felnőttek több mint 55 %-a túlsúlyos, milliók szenvednek vérszegénységben, jód, cink és A-vitamin elégtelenségben. A gyerekek körében inkább az alultápláltság jellemző, ami már-már súlyos szintet ért el sok országban, növekedési zavarokat és egyéb problémákat okozva.
A szeptember végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által Budapesten rendezésre kerülő Európai Mezőgazdasági Bizottság ülésének apropóján publikált FAO jelentés a régió, benne Magyarország, táplálkozási helyzetéről ad érdekes körképet. Ebben olvasható, hogy bár az éhezés az alultápláltság vagy az elégtelen kalória-bevitel értelemben jórészt felszámolásra került, aggasztó táplálkozási problémák továbbra is akadnak.

Néhány a főbb megállapítások közül:- Korra való tekintet nélkül gyakori az A és D-vitamin, valamint a folsav, jód és kalcium elégtelenség.
- A felnőttek körében legnagyobb gyakorisággal (16,5 %) a cinkhiány fordul elő.
- A túlsúly és elhízás az öt év alatti gyermekek között leginkább Albániában, Georgiában, Bosznia-Hercegovinában, Szlovéniában, Örményországban, Máltán, Azerbajdzsánban, Portugáliában, Izraelben, Olaszországban, Montenegróban, Oroszországban és hazánkban (az öt év alatti gyerekek 30 %-át érintve) jelent problémát.
- A vérszegénység a gyerekeket és felnőtteket egyaránt sújtja szerte a kontinensen, de leginkább Közép-Ázsiában jellemző.
- Jódhiányban a gyermekek 39 %-a érintett Közép-Ázsiában és 60 % Észak-Európában, míg Magyarországon 65 %.
- Közép-Ázsiában aggasztó mértékű az A-vitamin hiány, a lakosság 38 %-át érinti. A jelenség kisebb arányban, de előfordul a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európában is.
- Nagyon gyakran a nem fertőző betegségek mögött az egészségtelen táplálkozási szokások állnak, az egészségügyi problémák majdnem egy-harmadát okozva.
A FAO szakértői hosszú listát állítottak össze azon tényezőkről, amik a mikrotápanyag hiánybetegségeket és a további táplálkozáshoz köthető problémákat okozzák. Ezek közül kiemelendő a monoton étrend, a szezonális ingadozások az élelmiszerek elérhetőségében, az élelmiszerhiány, a túl rövid szoptatási idő csecsemőknél, az alulképzettség, a szegénység vagy egy fennálló fertőzés.

Felmérve a helyzet súlyát, több országban már elindult a változás, kormányzati szinten foglalkozva a táplálkozási minták javításával.

„Általában a nemzeti élelmezési stratégiák az alapvető élelmiszerekre, mint például a gabonára, fókuszálnak,” mondta Eleonora Dupouy, a FAO budapesti regionális irodájának élelmezés-biztonsági és fogyasztóvédelmi szakértője. „Néhány alapvető élelmiszer túlzott hangsúlyozása az egyik ok, ami az egyhangú étrendhez és az abból következő tápanyag-hiánybetegségekhez vezethet.”

Európa legtöbb országa már elkötelezte magát az ügy mellett, amikor tavaly novemberben elfogadták a második nemzetközi táplálkozási konferencia két záródokumentumát. A cselekvési keretprogram olyan intézkedéseket javasol, amik az étrend minőségét, változatosságát, tápanyagban-gazdagságát és biztonságát igyekeznek javítani.

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:

Az alultápláltság társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése a táplálkozási szempontokat is figyelembe vevő mezőgazdaság és élelmezési döntések révén Európában és Közép-Ázsiában

Második nemzetközi táplálkozási konferencia

Pólus Online