Hiszi, vagy nem hiszi, de a felső tízezer már nincs rákattanva úgy a szigetekre, mint mondjuk 15 éve. 
15 évvel ezelőtt még nem volt ritka, hogy a felső tízezer tagjai egy-egy saját szigettel lepték meg magukat. Az utóbbi időben viszont jelentősen visszaesett a kereslet, ennek következtében pedig már a korábbi árak töredékéért juthatunk hozzá saját kis földdarabunkhoz.

A 2000-es évek elején még a milliomosok kedvelt trófeája volt a saját sziget, a válságot követően azonban alaposan megcsappant a kereslet. A Bahamákon például közel felére esetek vissza az árak. Mindez pedig oda vezetett, hogy ma már meglepően „kedvező” áron juthatunk hozzá egy-egy privát szigethez.

A Bankmonitor.hu az Economist cikke alapján nézte meg mennyit is kell fizetnünk egy saját szigetért, és azt is kik azok, akik még a mai időkben is úgy veszik ezeket, mint a cukrot.
Hogy tisztább legyen a kép, az amerikai mértékegységek helyett a magyar szem számára jobban érthető formába rendezték a számokat:
Amint látszik, egy kisebb lottóötös kell tehát ahhoz, hogy valaki egy 1 hektáros szigetet megvegyen. De ez még nem minden. Hiszen ha erre még építkezni is akarnánk, akkor jönnek csak az igazán nagy kiadások. A tenger közepén építkezni ugyanis egészen más költségeket jelent, mint mondjuk a Tisza-tó partján – jegyzk meg.

És tudják, hogy kik azok, akik még most is zsákszámra veszik a szigeteket? A lecsökkent árak egészen különleges vevőkört csaltak erre a piacra. Kormányok és NGO-k (Non Governmental Organizations – ezek olyan szervezetek, amik nem tartoznak kormányzatokhoz, de nem is tradicionális profitorientált vállalatok) majdnem 60 szigetet vásároltak 2011 és 2014 között, ami mintegy háromszorosa a 4 évvel korábbi „teljesítményüknek”.

Kíváncsi, milyen szigeteket vesznek szívesen a kormányok, és milyen célból? Kattintson!