Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága részéről Dr. Palkovics László államtitkár úr válaszol a sajtó munkatársainak.
Bencze Attila: Az intézmények működésének hatékonyabbá tétele, mennyire hozzájárulhat-e az oktatás minőségének javulásához. Milyen eredményekre számít ez ügyben az Emberi Erőforrás Minisztériuma illetve az Oktatási Államtitkárság. Vannak-e erről becsléseik. Köszönöm válaszát. Bencze Attila - Pólus Online

 Válasz: Kedves Attila! Az oktatás minőségének javulását várjuk az átalakításoktól. A hatástanulmányok erre is részletesen kitérnek. A felesleges párhuzamosságok megszűnnek, sokkal hatékonyabb és strukturáltabb keretek között folyik tovább az oktatás, megfelelve a XXI. század elvárásainak és kihívásainak.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! Változások várhatók a felsőoktatási kutatás-fejlesztési tevékenység szabályozásában. Mondana egy-két gyakorlati példát a lehetséges könnyítésekre? köszönettel. Csókás Adrienn

Válasz: Kedves Adrienn! Az egyetemek KFI vállalkozásai terén lesznek változások, könnyítések. A kormány által korábban elfogadott változtatásokat átvezetjük a törvénybe. Életszerűbbé válnak a vállalti együttműködések, ilyen például a központosított közbeszerzések alóli felmentés, valamint bizonyos eszközök eddigi tilalmának feloldás

Bognár Renáta: Tisztelt Államtitkár úr! Az őszi törvénycsomagnak milyen elemei lesznek, ebben szerepel majd a doktoranduszokat érintő változtatás is? E téren az egyeztetések hol tartanak, és megállapodtak-e már? köszönettel: Bognár Renáta MTI

Válasz: Kedves Renáta! Számos eleme van az őszi törvénycsomagnak, melynek része természetesen a doktori képzés átalakítása is. Ezekről részletesen szívesen adunk külön tájékoztatást.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! Átalakul a doktori képzések rendszere is a közeljövőben. Milyen elképzeléseik vannak a doktorandusz ösztöndíjrendszer megreformálására, az összegek módosításra? köszönettel. Csókás Adrienn

Válasz: Kedves Adrienn! Mint azt korábban publikáltuk, átalakul a doktori képzések rendszere, 2+2 évessé válik. Már az első 2 évben ellenőrizzük a hallgatók előrehaladását, és csak azok folytathatják, akikről úgy ítélik meg a doktori iskolák, hogy be tudják fejezni a képzést. Az első 2 évben 50%-os emelést tervezünk, ezt követően, a második 2 évben a duplájára emeljük az ösztöndíjat. Ezt a javaslatot a DOSZ és minden szakmai szervezet kiemelten támogatja.Péterffy Balázs: Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném kérdezni, hogy a 2016/2016-es tanévet várhatóan már az új szerkezeti struktúrában kezdik meg az intézmények? Köszönettel: Péterffy Balázs

Válasz: Kedves Balázs! Az egyes átalakulással kapcsolatos változások más és más időpontra tervezetten valósulnának meg. A tervek szerint a BCE budai campusán lévő karok már ebben a tanévben csatlakoznának a Szenti István Egyetemhez, akárcsak a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári és győri karai a Széchenyi István Egyetemhez, ugyanakkor a szombathelyi karok önállóvá válására csak meghatározott feltételek teljesülése esetén és legkorábban a 2017/2018-as tanévtől kerülhetne sor. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola összeolvadása, illetve a Kecskeméti és a Szolnoki Főiskola összeolvadására pedig a 2015/2016-os tanév végén kerülne sor, így a hallgatók az új intézményekben a 2016/2017-es tanévben kezdenék meg tanulmányaikat. Ugyanezzel a dátummal történne meg az Állatorvos-tudományi Kar kiválása és önálló egyetemmé válása.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! Korábban jelezték, hogy az ősz folyamán újabb felsőoktatást érintő törvénycsomagot nyújtanak be a parlamentnek. Ez mikor várható? köszönettel, Csókás Adrienn, MN

Válasz: Az ősz folyamán szeretnénk benyújtani a javaslatot, azzal a céllal, hogy lehetőség szerint még decemberben az országgyűlés is dönteni tudjon róla.

Péterffy Balázs: Tisztelt Államtitkár Úr! Elnézést kérek, az előző kérdésemben rosszul írtam a tanévet, a 2016/2017-es tanévre gondoltam. Úgy tudom, a BCE átszervezéssel érintett karainak hallgatói és a kari vezetők is garanciákat kértek és kaptak mind az Államtitkárságtól, mind a Szent István Egyetem vezetőitől. Tudomásom szerint a válaszokat és garanciákat megkapták a kari hallgatói önkormányzatok vezetői, akik elfogadták a tervezett integrációt. Az elmúlt napok tiltakozásait ennek fényében hogyan értékeli Államtitkár Úr? Köszönöm előre is a válaszát! Péterffy Balázs

Válasz: Kedves Balázs! A kérdés második felével kapcsolatban, a hallgatók írásos garanciát kaptak minden általuk felvetett kérdésre. A kormany.hu-n megtalálható mind az eredeti Covinus HÖK megkeresés, majd az erre adott fenntartói válasz. Az alábbi linken a véleményünk megtekinthető. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/felsooktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/szandekos-felrevezetes-zajlik-a-corvinus-budai-campusan

Bencze Attila: Milyen anyagi pozitívumokkal jár az Egyetemi karok átcsoportosítása illetve az átcsoportosítások által megtakarított pénzeket, milyen oktatásügyi fejlesztésekre szánják az említett intézmények? Van-e esély arra, hogy az átcsoportosítások által megtakarított összegekből újabb, a társadalom működését segítő egyetemi karok induljanak illetve a meglévők bővüljenek? Bencze Attila Pólus Online

Válasz: Kedves Attila! Az átalakítások célja nem a spórolás, hanem az intézmények hatékonyabb működése. Az ezáltal felszabaduló források az intézményeknél maradnak, saját hatáskörben dönthetik el, hogy milyen fejlesztésekre költik. Például a Covinus egyetem pesti karai a budai campus kiválása során felszabaduló évi több száz millió forintot többek között egy negyedik kar felállítására kívánják fordítani.

Csókás Adrienn:Tisztelt Államtitkár Úr! Lehet-e már tudni, hogy az előnytelen PPP szerződések kiváltásában mely felsőoktatási intézmények érintettek?

Válasz: Kedves Adrienn! 26 PPP projekt esetében tettünk javaslatot a kiváltásra, a tárgyalások folyamatban vannak. 2016. január elsejétől terveink szerint 5 intézmény előnytelen szerződéseit váltjuk ki - a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Szent István Egyetem, a szolnoki és bajai főiskola, valamint a gyöngyösi főiskola szerepel az előzetes tervekben. Ezek a végleges megállapodások függvényében változhatnak, esetleg bővülhet a kiváltott intézmények első üteme. Természetesen a többi intézmény szerződései esetében is folyamatosak az egyeztetések az érintett pénzintézetekkel. Terveink szerint 2018-ig mind a 26 projekt kiváltása megtörténik.

Susánszky Mátyás Pál: Tisztelt Államtitkár Úr! A Corvinus tervezett átszervezése kapcsán ismételten megfogalmazódott az a félelem, hogy a Budai Arborétum értékesítésre kerülhet. Bár a sajtóközlemény szerint nem változna a képzés helye, mégsem tette egyértelművé az államtitkárság mi a szándéka az értékes ingatlannak számító Arborétummal? Továbbá, nincs garancia arra, hogy az átszervezés után később a Szent István Egyetem nem válik majd meg az Arborétumtól. Mi szavatolja, hogy az Arborétumot később sem lesz eladható adják el? Susánszky Mátyás Pál - PestiSrácok.hu

Válasz: Kedves Mátyás Pál! A minisztérium többször is határozottan kijelentette, hogy a Budai Campus és a hozzá tartozó arborétum továbbra is kizárólag felsőoktatási célokat szolgálhat. Az ingatlan eladása és egyéb hasznosítása nem került napirendre, és a fenntartó elkötelezett abban, továbbá garanciát vállal arra, hogy ez a továbbiakban is így marad.

Gál Ildikó: Tisztelt Államtitkár Úr! Megdöbbenéssel fogadták a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói, hogy a három budai kar elcsatolásáról hamarabb született miniszteri döntés, mint ahogyan az az intézmény szenátusának napirendjére került. Ők ezt az autónomia súlyos megsértéseként értékelik. Miért nem lehetett megvárni a szenátusi döntést, miért nem ismerhettek meg hatástanulmányt az integráció-szétválasztásról (ők azt mondják, hogy csak a saját magukét ismerik, de az csak egy gazdasági jellegű tanulmány). Garantálható-e az, hogy aki a Corvinuson kezdte meg tanulmányait, az corvinusos egyetemi diplomát kapjon? Köszönöm:Gál ildikó, InfoRádió

Válasz: Kedves Ildikó! A hatástanulmányokat az érintett intézmények készítették az államtitkárság felkérésére. Több száz oldalnyi dokumentáció született a kérdésben. Mivel ezeket az intézmények készítették, az ő hatáskörük eldönteni, hogy nyilvánosságra hozzák-e. Szenzitív, akár gazdálkodási és menedzsmentre vonatkozó belső adatokat is tartalmaznak, ezért az államtitkárság az érintettek hozzájárulása nélkül nem hozhatja nyilvánosságra. Nem igaz, hogy a Covinus vezetősége nem ismerte a SZIE által készített hatástanulmányt, hiszen mindkét intézmény véleményezte egymás anyagait (így a Covinus is a SZIE-ét), és ezen kívül személyesen is többször egyeztettek a két intézmény vezetői. Mint azt korábban is jeleztük, a szenátusi döntés nem kötelezi a fenntartót, az átalakításokról saját hatáskörben dönt. A fenntartó minden érintett intézmény szenátusának határozatát figyelembe veszi, a szenátusi ülések előtt hivatalos döntés nem született az intézményátalakítások kapcsán. Az a hallgató, aki a Corvinuson kezdte meg tanulmányait, Szent István Egyetem által kiállított diplomát kap, feltüntve a jogelőd intézmény, ez esetben a Covinus nevét is.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyetemi átszervezések egy sor intézményt érintenek, de főleg a Corvinus sorsáról hallani sokat. A többiektől milyen visszajelzések érkeznek a tárcához? A BCE-n kívül máshonnan is tapasztalnak ellenállást a kari vezetők, rektorok részéről? Köszönettel. Csókás Adrienn

Válasz:Kedves Adrienn! A többi érintett egyetem szenátusa szinte egyhangúlag támogatta az intézményi átalakításokat, így például a Szent István Egyetem szenátusa a tegnapi napon 22 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadta a Corvinus budai karainak integrációját. 3 szenátusi ülés van hátra, a Kecskeméti Főiskoláé, a Pannon Egyetemé és a Nyugat-magyarországi Egyetemé.

Péterffy Balázs:Tisztelt Államtitkár Úr! Az agrárképzés szerkezeti változásai során a sajtóban a legnagyobb hangsúlyt a a Szent István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem budai karainak eseteges összeolvadása kapta. A többi, agrárképzéshez kapcsolódó szakokat indító intézmény esetében hogyan kívánja az Államtitkárság erősíteni a képzést és a szakmai - gazdasági erőforrások koncentrációját? Köszönöm a válaszát!

Válasz: Az átsrtukturálásnak köszönhetően a folyamatok pontosan a hatékonyabb működés irányába mutatnak, hiszen a párhuzamosságok kivezetése racionálisabb képzési struktúrát eredményez.

Bognár Renáta: Tisztelt Államtitkár úr! Hol tartanak azok az egyeztetések, amelyek a felsőoktatási dolgozók bérének, illetve a bértábla rendezését célozzák, és amelyeket az FDSZ folyamatosan sürgetett az elmúlt hónapokban? Köszönettel: Bognár Renáta MTI

Válasz: Az államtitkárság kidolgozta a bérstruktúrát, jelenleg folynak az egyeztetések.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! Az idei felvételi adatokból látszik, hogy a természettudományok az alacsony ponthatárok ellenére továbbra is nagyon népszerűtlenek, miközben más, kormány által preferált képzési területeken (pl. pedagógusképzés) látványosan sikerült növelni a jelentkezői létszámot. Milyen lépések várhatók a természettudományos szakok megerősítésére? köszönöm.

Válasz: Az elmúlt években a pedagógusképzés népszerűbbé válásával történt egy sajátos átrendeződés a természettudományos és a természettudományos tanári képzés között. Míg valóban a természettudományos képzéseken megfigyelhető kismértékű csökkenés, 2014-ről 2015-re 4%, addig a természettudományos tanár szakokon növekedés figyelhető meg. A természettudományos képzések (matematikus, vegyész, biológus, stb.) esetén ezen szakmák munkaerőpiaci pozicionálása elengedhetetlenül fontos. Mivel ezek a szakemberek főleg az alapkutatások területén helyezkednek el, ezért az alapkutatások az elkövetkező időszakban a kormány felsőoktatási és KFI stratégiájában kiemelt szerepet kapnak.

Szíjjártó Anita: Tisztelt Államtitkár úr! Van-e/lesz-e lehetőség arra, hogy a hallgatók is véleményezhessék a felsőoktatási struktúraátalakításra vonatkozó javaslatokat, terveket. Amennyiben igen, kik és milyen formában tehetik ezt meg? A HÖOK, esetleg az intézményi vagy a kari HÖK-ök képviselői? Illetve miként „hasznosulnak a vélemények”? Köszönöm a válaszát! Szíjjártó Anita, Edupress

Válasz: Az intézményátalakításokra vonatkozó javaslatokat az intézmények projektcsoportjai alakítják ki. Az államtitkárság határozott kérése volt az intézmények felé, hogy a tervek kidolgozása során a hallgatókat is vonják be a folyamatba. Az intézmények maguk döntenek arról, hogy a koncepció kidolgozásának mely fázisába vonják be a hallgatói érdekképviseleteket. A HÖOK elnökségével a felsőoktatási stratégia kapcsán rendszeresen egyeztet az államtitkárság, ugyanígy tájékoztattuk őket a tervezett átalakításokról is.

Péterffy Balázs: Tisztelt Államtitkár Úr! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy támogatják az agrárképzéssel kapcsolatos kormányzati terveket. A tervezett szervezeti átalakítások koncepciójának kialakításakor a kamara küldött-e javaslatot a képzési helyek áthelyezésével, karok integrációjával és az erőforrások koncentrációjával kapcsolatban? Ha igen, akkor a terveik találkoztak-e az Államtitkárság elképzeléseivel? Köszönöm a válaszát!

Válasz: Az elmúlt egy év során folyamatosan egyeztettünk a szakmai szervezetek, így az agrárkamara képviselőivel is. A felsőoktatási stratégia vonatkozó részei természetesen az agrárkamara szakmai véleményét is tükrözik. A tervezett átalakításokkal kapcsolatban tájékoztattuk az agrárkamarát is, akik a tervezett integrációs folyamatokkal egyetértettek és támogatják.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! Múlt héten ismét cikkezett a sajtó a szegedi egyetem hallgatói önkormányzatának gazdálkodását érintő rendőrségi nyomozásról. Ennek kapcsán kérdezném, hogy milyen lépéseket tett a szaktárca, illetve milyen változások lépnek életbe a következő tanévben a HÖK-ök működését illetően. Hogy kívánják megakadályozni a diákképviseletek pénzügyi visszaéléseit? Az őszi törvénycsomagban lesz esetleg erre vonatkozó intézkedés? Köszönöm.

Válasz: A törvényben több módosítást nem tervezünk annál, mint ami eddig megjelent. Részben rendeleti szinten, részben az intézmények belső szabályozásaiban tervezünk további változásokat. Ezek kidolgozása jelen pillanatban a HÖOK képviselőivel zajlik.

Péterffy Balázs: Tisztelt Államtitkár Úr! A KKK-k kidolgozása során a gazdasági kamarák szakértői hozzászólnak-e, és ha igen, milyen mélységben az egyes szakok követelményeihez? Van már olyan eredménye a munkának, amelyet a rektori konferencia szakbizottságai eljuttattak a Államtitkársághoz? Köszönöm a válaszát!

Válasz: Egyelőre a munka folyik, még nem kaptunk vizsgálatra semmilyen javaslatot, de ez így rendben van, mert a határidőn belül vagyunk. A szakbizottságok valóban megkérdezik ill. meghívják a különböző szakmai szervezetek képviselőit az egyeztetésekre.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! Az Emmi múlt heti közleménye szerint elképzelhető, hogy az egyetemi átszervezések nyomán egyes hallgatók adott esetben más intézményben fejezhetik be a tanulmányaikat, mint ahol elkezdték. Ez azt jelenti, hogy lehet olyan eset, amikor helyileg máshova kell majd járni, vagy csak a dokumentumokban szerepel majd más intézménynév? Köszönettel, Csókás Adrienn, Magyar Nemzet

Válasz: Az intézményátalakításokat követően is a hallgatók ugyanazon a campuson fejezhetik be tanulmányaikat, mint ahová jelentkeztek és elkezdték. A diplomájukban mindkét intézmény neve szerepel majd.

Bognár Renáta: Tisztelt Államtitkár úr, azokra a véleményekre szeretném a reagálását kérni, miszerint a kabinet által tervezett szerkezeti átalakítások csak akkor lehetnek sikeresek, ha legalább 20 milliárd forinttal növelik az ágazat állami támogatását. Arra is kíváncsi lennék, a bejelentett változtatások törvénymódosítást igényelnek-e, ha igen, ez ősszel mikorra várható, és adott esetben milyen más elemei lesznek a módosító csomagnak? Válaszát tisztelettel köszönöm, Bognár Renáta MTI

Válasz: Az átalakítások célja, hogy az új szerkezetben az intézmények mind szakmai szempontból, mind költséghatékonysági szempontból jobban működjenek. Hibás lenne az a megközelítés, hogy csak emiatt a struktúraváltás miatt növelni kellene a felsőoktatás költségvetését. Egyébként a 20 milliárdos összeget senki nem indokolta, hogy miért éppen ennyi. Ha konkrétan az összeget tekintjük, akkor 2016-ban, 2017-ben évente kb. 18 milliárd forintot tervezünk az elrontott PPP konstrukciók kiváltására, amellyel jelentős megtakarítások érhetőek el az intézmények üzemeltetésében. Ezen kiváltások egy része éppen a struktúraváltás révén válik lehetővé.

Péterffy Balázs: Tisztelt Államtitkár Úr! Péterffy Balázs vagyok a Napi Gazdaságtól, és azt szeretném megtudni, hogyan vélekedik Hiller István azon kijelentéséről, mely szerint a felsőoktatásban a hallgatók száma 2010-hez képest 25 százalékkal csökkent, amely nem magyarázható a demográfiai változásokkal? A politikus szerint a demográfiai hullám még nem érte el az egyetemeket, főiskolákat. Köszönöm a válaszát!

Válasz: A hallgatói jelentkezések és a felvételi szám részben demográfiai változással, részben más tényezőkkel magyarázható. Értve az MSZP kérdésében meglévő erőteljes politikai tartalmat, meg szeretném jegyezni, hogy 2008-ban kb. 97 ezer hallgató jelentkezett és ebből 53 ezret vettek fel állami finanszírozással a szocialista kormányzás alatt. Természetesen az MSZP megkérdezhette volna azt is, hogy a 2008-as évhez képest, amit egyébként ők bázisévnek szoktak tekinteni, hogyan alakultak a 2015-ös jelentkezési és felvételi számok? Itt a válasz az lenne, hogy 2015-ben 7 ezer hallgatóval többen jelentkeztek és 3 ezerrel több hallgatót vettünk fel magyar állami ösztöndíjjal.

Szabó Bianka: Tisztelt Államtitkár Úr! Én a közeljövőben létrejövő közösségi felsőoktatási képzési központokkal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy mikorra várható ennek megvalósulása, kiket alkalmaznának majd illetve hogy a tervezett felsőoktatási átszervezés után felszabadulnak-e majd szakemberek, ha igen, az ő foglalkoztatásuk elképzelhető-e a későbbiekben ezekben a központokban? Köszönöm!

Válasz:Jelen pillanatban több közösséggel (várossal) zajlanak az egyeztetések. Meg lehet említeni Salgótarjánt, Kisvárdát, Sátoraljaújhelyet és Ózdot, valamint Hatvant, illetve újonnan a Corvinus Egyetem Székesfehérváron tervezi közösségi képzés indítását. Az indulási időpont függ az egyetemek és a városok közötti megállapodásoktól, jelen pillanatban úgy látjuk, hogy a felsorolt esetek mindegyikében 2016 szeptembere a megcélzott indulási dátum. Az intézményátalakítást követően nem szabadulnak fel szakemberek, hiszen a feladatmennyiség nem változik, illetve a közösségi intéázmények esetén további szakemberek (oktatók) alkalmazására is szükség lesz.

Gáti Júlia: Tisztelt Államtitkár Úr! Megszületett-e a kormánydöntés arról, hogy a Testnevelési Egyetem új campust kap és kiköltözik jelenlegi helyéről? Ha még nincs döntés, mikor várható? Pontosan milyen területen kap új helyet az egyetem? Van-e arra elképzelés, hogy a jelenlegi területének mi lesz a sorsa? Erről külön döntés lesz, avagy egyszerre határoz a kormány a régi és az új terület minden részletéről? Gáti Júlia HVG

Válasz: Egyelőre az előkészítő tevékenység folyik, több lehetőséget vizsgálunk. Előre láthatólag az ősz folyamán várható kormánydöntés.

Péterffy Balázs: Tisztelt Államtitkár Úr! A duális képzéssel kapcsolatban szeretnék még visszatérni a KKK-k helyzetére. A duális formában induló szakok esetében a KKK-k kidolgozásába bevonják-e a vállalati szektor képviselőit, vagy a képzés elméleti és gyakorlati része különválik ebből a szempontból? Úgy tudom, hogy a Duális Képzési Tanács azt szeretné, hogy egy adott szakon belül a különböző résztvevő cégek, szervezetek gyakorlati képzései egységes protokoll alapján működjenek. Köszönettel: Péterffy Balázs

Válasz: Az MRK szakbizottságaiszámára általában feladat, hogy a kidolgozott KKK-t a szakmai környezet képviselőivel egyeztessék. A duális képzés vállalati tananyagai nem tartoznak a rendelet hatálya alá, azt az adott vállalati kör dolgozza ki, és a DKT ellenőrzi. Mivel az adott szakhoz tartozó vállalati tananyag bizonyos része egységesíthető (természetesen a vállalat specifikus részek nem), ezért a 4.1.1/F pályázatokban kidolgozott vállalati tananyagokat a releváns cégek rendelkezésére bocsátjuk.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! A múlt heti MRK ülésen szóba került, hogy napirenden van a pedagógusképzés tartalmi áttekintése is. Miért van erre szükség? Milyen újítások várhatók? Köszönöm!
Válasz:A pedagógusképzés átalakítása az elmúlt években megkezdődött, az eddigi tapasztalatok értékelése folyik és a hiányzó elemek kidolgozásához hamarosan hozzákezdünk.

Windisch Judit: Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a választ, a másodikkal kapcsolatban szeretém megtudni, hogy van-e még olyan intézmény, amellyel olyan szintű problémák vannak, mint a Corvinus Egyetemmel. Ha igen, melyek ezek? Véleménye szerint hány intézménynél lehet jelentős változás? Windisch Judit VS.hu

Válasz: A lehetséges intézményi átalakítások indokai összetettek: nemcsak az intézmény működési problémái miatt lehet szükség átalakításra, hanem például a teljes intézményrendszer fenntartható, optimális, versenyképes működése, egy adott diszciplína hazai, nemzetközi fejlesztése is az indokok között szerepel, mint ahogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiai anyagban is olvasható. Az átalakítási tervekre vonatkozó munkacsoportok, a részletes munkatervek, stratégiai dokumentumok, üzleti és működési elvek kidolgozása megkezdődött, ezekről július 3o-n az államtitkárság a nyilvánosságot tájékoztatni fogja.

Péterffy Balázs: Tisztelt Államtitkár Úr! A doktori képzéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a MAB javaslatában szereplő, doktori iskolák számának csökkentése napirenden van-e? Ha igen, akkor mikortól lehet erre reális esély, és hogyan fog változnia doktoranduszok jogviszonya azokban az intézményekben, amelyek megszűnnek vagy beolvadnak? Köszönettel: Péterffy Balázs

Válasz: A doktori iskolák átalakítására vonatkozó javaslat még nem került kidolgozásra, a doktori képzéssel foglalkozó bizottság dolgozik ezen is (ennek egyébként ma délután lesz a következő ülése). A doktoranduszok az adott intézmény hallgatói, ilyen értelemben bármilyen, az intézményt érintő változásnak megfelelően fog változni a jogviszonyuk: ha egy kar átkerül egy másik intézményhez, akkor a hallgató is a jogutód intézmény hallgatójává válik.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! A legutóbbi törvénymódosítás lehetőséget teremtett arra, hogy a jövőben minden szakon elérhessenek idegen nyelvű órákat is a hallgatók a kreditek 10 százalékáig. Ez az új intézkedés melyik tanévtől lép életbe? Csak az állami fenntartású egyetemekre, főiskolákra nézve lesz kötelező? Igényel-e a lépés a tárca részéről valamilyen beavatkozást (pl. központilag megszabják-e, mely tárgyak taníthatók idegen nyelven, kell-e esetleg oktatói továbbképzéseket indítani, ahol nincs elég, a feladatra alkalmas tanár) Illetve megjelenik-e valamiképpen a bérezésben, ha valaki idegen nyelven tartja az óráit? Köszönöm

Válasz: Az adott tantárgyak kiválasztása és meghirdetése az intézmény döntésétől függ, amelyet nzilván tartalmi és célszerűségi szempontok alapján fognak meghozni. A törvény szeptemberől lép hatályba, ennek megfelelő ennek a lehetőségnek a bevezetése is.

Windisch Judit: Tisztelt Államtitkár Úr! Két témában lenne kérdésem. 1, Több nemzetközi szervezet is tiltakozik a kulturális antropológia szak megszüntetése miatt. A tiltakozások hatására átgondolja a kormány a szak sorsát? 2, A Corvinus leadta elképzeléseit az intézmény további sorsáról, ezt olvasta-e már, illetve mi a véleménye róla, mi lehet az intézménnyel a jövőben? Válaszát várom, köszönettel, Windisch Judit, VS.hu

Válasz :A kultúrális antropológia alapszak megszüntetésének az indoka - mint azt egyéként kommunikáltuk is, ill. a külföldi szakemberek aggodalmaira is részletesen választoltunk - az, hogy az alapképzés látható módon nem tudott elegendő hallgatót vonzani (2o13-ban 13 főt, 2o14-ben 6 főt vettek fel), viszont a mesterképzésre lényegesen több hallgató jelentkezett és került felvételre (2o13-ban 1o2 főből 31, 2o14-ben 116 főből 38 fő), ami a képzésnek a magasabb szinten történő erősítését indokolja. Fontos megemlíteni, hogy ilyen módon sem a kutatási terület, sem az oktatási terület és így az adott tanszékek sorsa sem kérdőjeleződött meg. (2) Igen, tegnap megkaptuk, most elemezzük az egyetem javaslatait. A cél továbbra is az, hogy minden intézményátalakításra vonatkozó döntés még augusztus vége előtt megszülessen.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! Lapunk múlt héten körbekérdezte a felsőoktatási intézményeket a hiányzó nyelvvizsga miatt beragadó diplomákról. A válaszok szerint általánosan 20-30 százalék, de egyes intézményekben még mindig 50-60 százalék feletti a fenti okból ki nem adott oklevelek aránya. Mit szól Államtitkár úr a magas számokhoz? Ezek alapján várható-e, hogy visszaveti majd a felsőoktatásba bekerülők számát, ha 2020-tól felvételi követelmény lesz a középfokú nyelvtudás? Köszönettel, Csókás Adrienn, Magyar Nemzet

Válasz: A nyelvvizsga hiányában át nem vett diplomák száma a végzést követő évben valóban magas, viszont a végzettek az elhelyezkedésük után hamarosan megszerzik a nyelvvizsgát, ez egyértelműen látszik az át nem vett diplomák periodikus változásán. A bemeneti követelményként támasztott középfokú nyelvvizsgára való felkészülésre elegendő idő áll rendelkezésre, ezért nem gondolom, hogy érdemben a jelentekezők száma csökkenni fog. Már ma is 55% körüli azon hallgatók száma, akik az alapképzésre középfokú nyelvvizsgával jelentkeznek.

Péterffy Balázs: Tisztelt Államtitkár Úr! Hogy áll a KKK-kal kapcsolatos munka, jelen állás szerint tartható lesz, hogy augusztus végére, szeptember elejére a rektori konferencia szakbizottságai letegyék az asztalra a javaslataikat?

Válasz: Az MRK-val való egyeztetések után már látható, hogy a munka nagyságrendje olyan, ami az eredetileg kitűzött augusztus végi határidő tartását nem teszi lehetővé. Mivel a KKK-k tartalma egy nagyon fontos eleme a felsőoktatási szakok minőségi fejlesztésének, ezért inkább úgy döntöttünk az MRK-val, hogy ezt a határidőt kitoljuk, és a jelenlegi állapot szerint november végéig fejeződik be a munka.

Gál Ildikó: Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan változik jövőre az ideihez képest a felvételi minimumponthatár a különféle képzéstípusoknál? A minimumponthatár mely szakoknál nem lesz elegendő? Mely szakokon lesz lényegesen magasabb ponthatár 2016-ban várhatóan? Ki kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre, elegendő lesz minden esetben a minimumponthatár teljesítése? Tervezik-e, hogy változtatnak a pontszámítási metodikán?Bővül-e az emelt szintű érettségit igénylő szakok aránya, mely lehetnek ezek? Köszönöm:Gál Ildikó, InfoRádió

Válasz: Amennyiben a kérdése a minimális ponthatárra vonatkozik, akkor annak szintje a 2o12-es megállapodásnak megfelelően az idei 28o pontról 3oo-ra változna. A magyar állami ösztöndíjra vonatkozó minimális ponthatárok kialakítására az eddigi gyakorlatnak megfelelően a HÖOK-kal való egyeztetés után az ősz folyamán fog sor kerülni.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! Rétvári Bence minapi közlése szerint jövőre 5,3 milliárd forintot tud a felsőoktatási PPP-szerződések kiváltására fordítani a kormány. Hány szerződés lehet érintett a kiváltásban? ha jól tudom, összesen kb. 50 ilyen konstrukció van a felsőoktatásban... köszönöm

Válasz: Összesen 54 PPP-konstrukció van, amelyből 50 aktív. Ebből az 50-ből 26 az, amivel foglalkozni kell, mivel ezek vagy a szerződés tartalmát illetően problémásak, vagy az intézményt terhelik nagymértékben, vagy nincs rájuk szükség. A felállított modell szerint az elkövetkező 2 évben évi 18 milliárd forint befektetésével ezek - figyelembe véve a felszabaduló források újbóli befektetését - kiválthatóak. A 2016-os költségvetésben a gyors reagálás miatt fejezeti soron 5,3 millárd szerepel, ill. a törvény az előirányzatot felülről nyitottá teszi, ilyen módon a tárgyalások előrahaladásának megfelelően a szükséges összeget biztosítja. A felállított finanszírozási modell alapján a teljes projekt költségének NPV-je 30 milliárd forinttal csökken, és a problémás konstrukciók kivezetése folyamatosan történik, amely lényeges teher csökkenést okoz.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! A felsőoktatási törvény friss módosítása lehetőséget ad a közösségi képzési központok létrehozására. Eddig mely intézmények jelezték, hogy szeretnének kihelyezett képzéseket indítani? Hol és mikor jöhetnek létre ezek a közösségi központok? köszönöm

Válasz: A kérdést fordított irányból válaszolnám meg: a közösségi formában működő képzést a közösség igénye alapján maga a közösség kezdeményezi és kér fel egyetemeket-főiskolákat a kihelyezett képzés lebonyolítására. Eddig konkrét megkeresés érkezett, és ezekben az ügyekben tárgyalásokat Salgótarjánban, Ózdon, Hatvanban folytattunk, valamint Kisvárdán és Sátoraljaújhelyen folytatjuk a következő héten. Ezeken a tárgyalásokon azonosítjuk a közösség igényeit, ami alapján meghatározható azon intézmények köre, aki az adott területen kihelyezett képzés végrehajtására képes, amely után elkezdődhetek a konkrét tárgyalások. Példaként Salgótarjánban (ahol a projekt a legelőrehaladottabb állapotban van) az Óbudai Egyetem és a Semmelweis Egyetem tervezi képzés indítását, Ózdon pedig a Miskolci Egyetem és a Szent István Egyetemek jöttek szóba.

Gál Ildikó: Tisztelt Palkovics államtitkár Úr! Most a felsőoktatási törvény elfogadása után, milyen törvényelőkészítő munka zajlik még nyáron-ősszel az államtitkárságon? Milyen kérdésekben lehet még markáns változás a felsőoktatást érintve (pl.ösztöndíjrendszer, duális képzés, szakok tartalmi modernizációja...)? Mindezekről kivel-kikkel egyeztetnek, meddig? Köszönöm:Gál Ildikó,InfoRádió

Válasz: A törvényalkotás területén további egyeztetések folynak a doktori képzés átalakításáról a DOSZ, az ODT, az MTA, a MAB, az MRK és a HÖOK képviselőivel, továbbá a kutatás-fejlesztés hatékonyabbá tételét szolgáló intézkedéscsomagot állítunk össze az NKFI Hivatallal és az MRK-val. Kormányrendeleti szinten egy több rendeletet pontosító és a törvénymódosításból fakadó változtatásokat átvezető előterjesztést készítünk elő, mely a stratégiában foglalt akciók végrehajtását szolgálja, miniszteri rendelet szintjén pedig zajlik a képzési és kimeneti követelmények átdolgozása.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár úr! Az egyeztetés alatt álló intézményi átalakításokról (pl.Gyöngyös-Eger összeolvadás, BCE, NYME) mikorra várható végleges döntés? Előreláthatólag hány egyetemen, főiskolán lesz szerkezeti átalakítás és melyik tanévtől állhat be az új rendszer? Köszönettel, Csókás Adrienn

Válasz: Az intézményi egyeztetések a napokban kezdődnek/kezdődtek el, minden struktúrát illető változtatásra vonatkozó döntést augusztus végéig meg szeretnénk hozni. Az átalakítástól függ, hogy melyik tanévtől fog bevezetésre kerülni. Az egyes projektek "kick-off" megbeszélése után arról részletes tájékoztatást fogunk tartani. A projekt csoportokban az érintett intézmények rektora, kancellárja mellett meghívást fog kapni az intézményi HÖK elnöke és az intézmény gazdasági-társadalmi környezetét képviselő külső szakember is.

Bognár Renáta: A módosított törvény rendelkezik az alkalmazott tudományok egyeteméről is intézményi kategóriaként. Milyen feltételek mellett lehet egy intézmény alkalmazott tudományegyetem, ez állandó kategória lesz, vagy meghatározott időre szól, ha utóbbi hány évre, és várhatóan hány ilyen intézménytípus lesz, mikortól? Válaszát előre is köszönöm, Bognár Renáta MTI

Válasz: Az új intézménytípushoz kapcsolódó feltételeket az elfogadott T/4767 számú törvényjavaslat 38. §-a tartalmazza. Ez egy állandó intézménytípus, a feltételek teljesítését követően a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 1. mellékletének módosításától viselhet ilyen nevet és kerülhet ebbe a kategóriába egy intézmény. Ennek megfelelően ma még nem lehet azt megmondani, hogy hány ilyen intézmény lesz.

Csókás Adrienn: Tisztelt Államtitkár Úr! A HÖOK egyik új javaslata, hogy a tanulmányi és szociális ösztöndíjakat emeljék meg. Várható-e, hogy a hallgatói juttatások rendszere esetleg már a 2016 őszén kezdődő tanévtől módosul? Indokoltnak tartja-e a szaktárca is a hallgatói juttatások szempontrendszerének és összegeinek megváltoztatását? Köszönettel, Csókás Adrienn, Magyar Nemzet

Válasz: A HÖOK által kidolgozgozott javaslatot elemezni fogjuk, és ennek megfelelően tudunk véleményt alkotni. Mivel a 2o16-os költségvetés elfogadásra került, ezért egyelőre a bevezetés időpontjáról nem tudok nyilatkozni. Mivel a vonatkozó rendelet 8 év óta lényegesen nem módosult, új rendelet alkotása szükséges.

Bognár Renáta: Tisztelt Államtitkár úr! A módosított felsőoktatási törvény alapján létrejövő új testülettel, a konzisztóriummal összefüggésben többen is az autonómia csorbulásától tartanak, ezzel összefüggő nyilatkozatok jelentek meg. Szeretném a reagálását kérni, illetve milyen garanciális elemek vannak a törvényben ezzel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm, Bognár Renáta MTI

Válasz: A törvény rendelkezéseinek megfelelően a Konzisztórium előzetes véleményezési joga az intézmény gazdasági működésére terjed ki, csak ilyen ügyekben nyilvánít véleményt. A végső döntés egyébként ezekben az ügyekben is a Szenátusé, azaz ha a Konzisztórium előzetes egyetértése bármilyen módon az egyetemi autonómia körébe tartozó kérdést érintene, a Szenátus ezt természetesen felülbírálhatja.