Katalónia, Kurdisztán és Kelet-Ukrajna egyes területei is függetlenségre vágynak, az utóbbi években Skóciában és Koszovóban is népszavazást tartottak a függetlenségről, ám mindegyik térség sajátos problémákkal szembesül – állapították meg annak a beszélgetésnek a résztvevői, amelyre kedd este, a dél-lengyelországi Krynicában megrendezett 25. Gazdasági Fórum nyitónapján került sor.
Zijád Rauf, az iraki Kurd Autonóm Régió lengyelországi külképviseletének vezetője a közel-keleti országok problémáját felvázolva azt mondta, a térségben sokkal inkább meghatározó az emberek vallási, mint nemzeti identitása, s a Közel-Kelet országaiban egy-egy vallási csoport uralkodik a többiek felett. A diplomata szerint Irak 2003-as megszállása az Egyesült Államok és szövetségesei által, azt eredményezte, hogy a síiták állandó konfliktusban vannak a szunnitákkal, a keresztényeket pedig elüldözik otthonukból. Zijád Rauf úgy véli, egyedül az autonómiával rendelkező kurdok lennének most képesek arra, hogy egy demokratikus rendszert hozzanak létre saját határaikon belül. A független Kurdisztán létrejötte éppen ezért hozzájárulna annak a térségnek a stabililtásához, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet uralma alá vette Irak és Szíria nagy területeit.

Fegyveres konfliktus zajlik Kelet-Ukrajnában is, Gyennagyij Druzsenko szerint azonban az orosz propaganda állításaival szemben nem etnikai-vallási szembenállásnak lehetünk a szemtanúi. Az ukrán kormány etnikai-nemzeti politikáért felelős egykori biztosa közölte, a tavalyi kijevi tüntetéseken – amelyek a Viktor Janukovics vezette kormány megbuktatásához vezettek – különböző etnikumú, vallású, nyelvű emberek álltak egymás mellett, és mindannyian azért küzdöttek, hogy saját kezükbe vehessék országuk sorsát, visszanyerjék emberi méltóságukat és szabadságukat. Gyennagyij Druzsenko szerint minden etnikai közösséget megilleti az a jog, hogy döntsön saját jövőjéről, de nem tekinthető szabad akaratnak az a fajta választás, amelyet Kelet-Ukrajnában tartottak, s amelyen Moszkva „győzte meg” az embereket arról, hogyan szavazzanak.

Hasonló véleményen van Mariusz Blaszczak, a Jog és Igazságosság ellenzéki lengyel párt frakcióvezetője, aki szerint tiszteletben kell tartani az emberek akaratát, de a Krím félsziget elfoglalásával vagy a kelet-ukrajnai beavatkozással Oroszország egyszerűen megsértette a nemzetközi jogot. A lengyel politikus hangsúlyozta, hogy éppen a lengyel történelem – az ország három részre szakítása és elfoglalása, vagy az évtizedekig tartó szovjet uralom – miatt fontos a lengyel fiatalok számára a nemzeti identitás megőrzése és a nemzetállam fenntartása. Mariusz Blaszczak szerint a nemzeti identitás, a szabadság, a közösség fogalmai, illetve a nemzetállamok megerősödése iránti vágy, vagy a gazdasági patriotizmus éppenséggel a globalizáció miatt került újra előtérbe.

Ugyanerről beszélt Uriel Bertran, a Katalán Szolidaritás a Függetlenségért nevű pártszövetség főtitkára, aki szerint a globalizációnak és világunk egyre szorosabb összefonódásának az a következménye, hogy nő a különböző országokban élő kisebbségek vágya a függetlenségre. Az emberek úgy érzik, hogy az állam ügyeinek intézését a katalán vagy a skót kormány hatékonyabban végzi, mint Madrid vagy London. A katalán és skót kormány ugyanis közelebb áll saját polgáraihoz, jobban ismeri szükségleteiket, a kisebb közösségben pedig jobban azonosulnak politikusaikkal az emberek. Agustín Núnez Martínez, Spanyolország varsói nagykövete azonban arra figyelmeztette a katalán politikust, hogy a szeptember 27-én sorra kerülő katalán parlamenti választásokat nem lehet függetlenségi népszavazásnak tekinteni, hiszen erre semmilyen jogi alap nincsen. A diplomata hangsúlyozta, ahhoz, hogy Katalónia függetlenné váljon, az 1978-as spanyol alkotmányban foglaltak szerint Spanyolország minden tartományának beleegyezése szükséges.

A panelbeszélgetésben résztvevő Hörcsik Richárd, a magyar Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke a Magyar Időknek azt mondta, a függetlenségi törekvések tekintetében a kulcskérdés az európai kisebbségek helyzete. Mint fogalmazott, Európa 20. századi történetében rengeteg feszültséget és konfliktust okozott a kisebbségek jogainak elhanyagolása. „Miért akar egy kisebbség autonómiát? Azért, hogy megőrízze nyelvi és kulturális identitását. Miért akar egy kisebbségi közösség függetlenséget? Azért, mert a többség nem respektálja a jogait. A kulcs tehát a kisebbségi jogok elismerése” – magyarázta a magyar politikus, aki szerint a kisebbségek védelmének kérdését európai uniós szintre kellene emelni, ám az EU nem hajlandó foglalkozni az üggyel.