Magyarországon egyébként először 1476. december 22-én festette meg tűzijáték az eget, Mátyás esküvőjén. A kínaiakhoz képest pár száz évet kellett tehát várni, de hozzánk is megérkezett ez a látványosság, igaz, főúri huncutság maradt.
A beérkező áru belsejét már nagyon sokszor elemezték, de a gyártási technológia szigorúan zárt, és Kínából a recept nem jön ki.
A sokszor titkos receptúra alapján készült tűzijáték nem megy ki a divatból. Az önmagában nem túl látványos, furcsa szerkezet egy szikra hatására, ha csak néhány másodpercre is, de csodára képes. Ropog, sivít, durran és ezer éve úgy szórakoztat, mint semmi más.
A világ tűzijátékpiacán ma is Kína a legfontosabb szereplő, Hunan tartomány Liuyang városában az emberek többségének ez adja a megélhetést. A tűzijáték-bombákat, rakétákat az ázsiai országban ma is kézzel gyártják, az ember ugyanis óvatosabb, mint a gép, és nagyon érzékeny pirotechnikai elegyekről beszélünk, amelyek nem szeretik a dörzsölést, az ütődést, így, ha a folyamatot gépesítik, az veszélyes is lehet.
Feketelőpor
A pirotechnika leglátványosabb területe a tűzijáték, ahol a szórakoztatás mögött kémiai reakciók állnak. De milyen erők mozgatják a csillogást? A feketelőpor, az egyik legfontosabb alapanyag, szintén kínai találmány. Égési sebessége 4-500 méter/szekundum. (Egy 1 centiméter széles és 400 méter hosszú lőporcsík egy másodpercig égne végig.) Zárt térben ugyanakkor az égéskor keletkező gáz nem tud elszökni, hanem felrobban.