A Szent István-i államalapítás számunkra mindennek a kezdetét jelenti, a több mint ezeréves államiság joggal ad okot a büszkeségre minden magyar számára - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke szerdán Zalaegerszegen.
Szent István művének nagyságát legékesebben az alkotás maradandósága mutatja - jelentette ki Gulyás Gergely.
Egy kor eszközeit és eszményeit csak az adott korhoz érdemes mérni és ezt alapul véve jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy Szent István messze megelőzte korát. Halála után évszázadok kellettek ahhoz, hogy "intelmeinek az emberi méltóságra, a jogegyenlőségre, az idegenellenesség elutasítására, a befogadásra és a hazával szembeni felelősségre vonatkozó részei az európai jogfejlődés azóta is kitörölhetetlen vívmányaivá váljanak" - értékelte a politikus.
Hozzátette, hogy miként a múlt nem ítélhető meg a jelen mércéi alapján, úgy ez fordítva is igaz.
A modern nemzetek létrejötte és a nemzeti önrendelkezés elvének meghatározóvá válása, azaz a 19. század első fele óta "Európa egészének és az európai nemzetek fennmaradásának biztos záloga volt, hogy csak azokat fogadták be, akiket integrálni voltak képesek, és akik új hazát választva, maguk is az újonnan választott állam törvényeit és kultúráját elfogadó, ahhoz alkalmazkodó polgárok kívántak lenni" - mondta a politikus.
Theodor Heuss, a Német Szövetségi Köztársaság második világháború utáni első elnökét idézve elmondta: ha Európa sokszínű nemzetei nem tudják megóvni és megőrizni a kereszténység, a görög filozófia és a római jog örökségén alapuló civilizációjukat "a kontinensünkön kívülről érkező bevándorlás fenyegetésével szemben, akkor éppen azt a gyökeret vághatjuk el, éppen azokat az értékeket veszítjük el, éppen azt a művet tesszük kockára, amelyet az európai államok kialakulása, így a Szent István-i államalapítás is létrehozott".
A parlament elnöke arról is beszélt, hogy az elesettekkel szembeni segítség most is érvényes keresztényi parancsa "nem írhatja felül az állam önvédelmi kötelezettségét", Nyugat-Európa jó néhány nagyvárosában már ma is láthatunk riasztó társadalmi példákat.
A Szent István-i életmű két okból is meghatározó az ország léte, illetve a nemzet megmaradása szempontjából. Az első királyunk által alapított magyar állam ma is létezik, a kulturális értelemben vett, "múltját és hagyományait őrző nemzet is felette áll a változó határoknak" - mondta Gulyás Gergely.
A kereszténység felvételével valósult meg az európai közösséghez tartozás. Ezért vagyunk ezer esztendeje "elválaszthatatlan részei az európai civilizációnak, ezért gazdagítja a magyar szellem megannyi rendkívüli alkotása és felfedezése Európát, és ezért érezhetjük egy tágabb közösség részeként a sajátunknak is mindazt, amit Európa más országainak polgárai a művészet és a kultúra területén valamennyiünket gazdagítva elértek" - jelentette ki a politikus.
Nemzeti ünnepeink, és különösen augusztus 20. örök érvényű értékeket is közvetít egy értékválságtól küszködő korban. Amikor sokan azt szeretnék elhitetni, hogy minden viszonylagossá tehető, "hogy nem lehet feltétlen a hazához való ragaszkodás, a hit, a szeretet és az összetartozás", de nemzeti ünnepünk üzenete élő cáfolata ennek a felfogásnak - tette hozzá.
Gulyás Gergely kijelentette: a nemzetet megtartó értékek arra emlékeztetnek valamennyiünket, hogy "nem az tart örökké, ami látható, hanem az, ami láthatatlan". A magyar állam és a magyar nemzet határait nézve "mi magyarok tudhatjuk a legjobban, hogy ami szemmel látható, az sokszor éppen a valóságot fedi el".
Augusztus 20-a azt üzeni minden magyar számára, hogy "az államiság, az önrendelkezés, a hit, a haza és a nemzeti összetartozás az éppen aktuális érdekek felett álló érték". Ezek az értékek nem tehetők relatívvá, olyan értékek, amelyek "tértől és időtől, helytől és kortól függetlenül alkalmasak arra, hogy egy ország helyzetét felmérjük", de alkalmasak arra is, hogy elvi és világnézeti különbségek ellenére is ezekre építsük a jövőt - fogalmazott.
Több mint ezer év elmúltával ma a magyar állam a soha nem látott gyorsasággal változó világban, a még mindig fontos, de a világpolitikában már csökkenő jelentőségű Európában kell, hogy helyes válaszokat találjon a nap mint nap felmerülő nehézségekre.
Kérdésként fogalmazta meg, hogy "a gyermekvállalás támogatása, a társadalmi integrációt kizáró mértékű, az európai kultúrát veszélyeztető bevándorlás elutasítása, a szülőföldön maradás és boldogulás megbecsülése, az egyházi oktatás lehetőségének biztosítása, vagy éppen a kettős állampolgárság ügyében a nemzeti érdekre tekintettel adható-e kétféle válasz?"
Mert ezek a véleménykülönbségek, felesleges viták "saját kultúránkat, ősi értékeinket és összetartozásunkat" kérdőjelezik meg - vélekedett Gulyás Gergely.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések