Londoni pénzügyi elemzők szerint nem valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017 előtt kamatemelésbe fogna, annak ellenére sem, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme - jóllehet az idén várhatóan már lassul - továbbra is robusztus, és hamarosan az infláció is markáns ívben felfelé indul.


A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport csütörtökön Londonban ismertetett havi globális előrejelzésében 3,2 százalékos növekedést valószínűsített 2015-re a magyar gazdaságban a tavalyi 3,6 százalékos bővülés után. A ház szerint az idei növekedés fő hajtóereje továbbra is a hazai kereslet lesz, de ezt kiegészíti az euróövezeti gazdaság élénkülése, az MNB növekedési hitelprogramjának kiterjesztése, valamint az alacsony energiaárak.

A JP Morgan londoni elemzői szerint a magyarországi infláció már januárban túljutott mélypontján, és a ház várakozása szerint az idei negyedik negyedévben érdemi gyorsulásnak indul a tavalyi olajárzuhanásból eredő éves bázishatások, valamint a kevésbé kedvező idei termés várható élelmiszer-árfelhajtó hatásai miatt.

A cég előrejelzése szerint a tizenkét havi infláció 2016 januárjában tetőzik 2,9 százalékon, utána azonban ismét lefelé indul, és a jövő év egészében az MNB 3 százalékos központi célszintje alatt marad.

A JP Morgan londoni elemzői szerint erre a prognózisra is lefelé mutató kockázatok hatnak. A ház modellszámításai szerint ugyanis ha a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti átlagára 2016 egészében nem emelkedik 55 dollár fölé, akkor a tizenkét havi magyar infláció januárban 2,5 százalékon tetőzne, és a jövő évi egész éves átlagos magyarországi infláció 2 százalék lenne a JP Morgan 2,3 százalékos jelenlegi prognózisa helyett.

A ház szerint a céltól jövőre is elmaradó infláció, a 3 százalékos inflációs cél köré kialakított plusz-mínusz 1 százalékpontos tűrési sáv, valamint az eurójegybank (EKB) várhatóan legalább jövő szeptemberig folytatódó mennyiségi enyhítési ciklusa lehetővé teszi az alacsony alapkamat fenntartását hosszú ideig. 

A JP Morgan londoni elemzői mindezt egybevetve közölték, hogy 2017 előtt nem várnak kamatemelést az MNB részéről.

A ház szerint a negatív reálkamat kialakulása gyengítheti ugyan a forintot, ám a magyar gazdaság jelentős külső fizetési többlete komoly védelmet jelent az állampapír-piaci tőkekivonás ellen.

Más nagy londoni házak sem várnak MNB-kamatemelést a következő másfél évben.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelése szerint az MNB-re várhatóan sem az idén, sem jövőre nem nehezedik érzékelhető kamatemelési nyomás, annak ellenére sem, hogy az utóbbi hónapokban ismét pozitív tartományba emelkedett a magyarországi infláció.

A ház várakozása szerint a reálgazdaságban még meglévő kapacitástöbblet, valamint az alacsony nyersanyagárak valószínűleg 2015-ben és 2016-ban is az MNB 3 százalékos központi célja alatt tartják az éves magyarországi inflációt.

A Capital Economics előrejelzése szerint mindemellett a magyar gazdaság eddigi erőteljes növekedési lendülete is várhatóan lanyhul; a cég 2,5-2,8 százalék körüli éves összevetésű növekedési ütemeket vár a magyar gazdaságban a következő időszakra

A ház ebben a környezetben azzal számol, hogy az MNB alapkamata legalább 2016 végéig a legutóbbi kamatcsökkentéssel elért 1,35 százalékon marad.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is úgy vélekedtek az MNB kamatpolitikájára adott előrejelzésükben, hogy a hosszú ideig laza monetáris politika mellett szólnak az alacsony kapacitás-kihasználtsági mutatók, különösen a magyar gazdaság fő exportpiacain, valamint az, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés is csak fokozatos ütemben zárul.

A Barclays várakozása szerint ebben a környezetben a jelenlegi szinten marad az MNB alapkamata a belátható előrejelzési távlatban.

Forrás: MTI