Lemondott a horvát-szlovén határvitában Szlovéniát képviselő jogász, valamint a nemzetközi döntőbíróság szlovén tagja is csütörtökön, miután a horvát sajtó néhány napja kiszivárogtatta, Ljubljana feltehetően lobbizott a döntőbíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.


A Jutarnji List című zágrábi lap csütörtökön közölt értesülése szerint Szlovénia képviselője, Simona Drenik írásban nyújtotta be lemondását Miro Cerar miniszterelnöknek és Karl Erjavec külügyminiszternek, míg Jernej Sekolec, a döntőbíróság tagja a hágai testületben jelentette be távozását.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - a két ország Jugoszláviától való függetlenedése után - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni (és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy kijussanak a nemzetközi vizekre). A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre.

A csütörtöki lemondásokhoz a horvát sajtóban megjelent lehallgatási felvételek leiratai vezettek, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon. Zágráb azonnal bejelentette, hogy kivizsgálja a nyilvánosságra került információk igazságtartalmát. Vesna Pusic külügyminiszter szerint amennyiben igazak a lapértesülések, akkor hatalmas változásokra lehet számítani az ügyben. Ljubljana viszont eddig tagadta az információk hitelességét, és provokációnak nevezte az esetet. Felmerült az a kérdés is, hogy ki hallgatta le a szlovén képviselőt és döntőbírót, és az esetet lehet-e "balkáni Watergate-ügynek" nevezni.

Jernej Sekolec szlovén döntőbíró egyik állítólagos, nyilvánosságra hozott mondata szerint Gilbert Guillaume, a döntőbíróság elnöke egy kávészünetben azt mondta neki, hogy "megkaptátok, amit a tengeren akartatok, ezért nem kell annyira erősködni". Karl Erjavec szlovén külügyminiszter is hasonló végkimenetelre utaló megjegyzéseket tett tavasszal, amikor azt mondta, "nem hivatalos információja van arról, hogy a bíróság Szlovénia javára fog dönteni".

Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, Zágráb viszont most azt fontolgatja, hogy visszalép az ügytől. A horvát külügyminiszter csütörtökön a zágrábi kormány ülése után kifejtette: a döntőbíróság alapvető értékei közé tartozik a bírák elfogulatlansága és függetlensége, és ha kiderül, hogy a határvita ügyét kompromittálták, akkor Horvátország akár azt is mérlegelheti, hogy kihátrál az eljárásból.

Forrás: MTI