Ha fontos nekünk a határon túli magyar kisebbségi lét, akkor az Izraelben élő magyarság is fontos kell, hogy legyen - mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija egy keddi budapesti kiállítás megnyitóján.


A Kazinczy utcában látható szabadtéri tárlat a Népszabadság és az Izraelben megjelenő, csaknem egy évszázados múltra visszatekintő Új Kelet című lap cikkeiből válogatva idézi fel 1956, 1967 és 1973 eseményeit.

Köves Slomó az öt éve napiból hetilappá alakult, pénzügyi nehézségekkel küszködő Új Kelet helyzetére utalva azt mondta: érdemes talán befektetni ebbe a nagy múlt lapba azoknak, akiknek fontos ez az ügy.

A vezető rabbi a tárlatot megnyitva hangsúlyozta: aki kisebbségben él, az maga is gazdagabb, de gazdagítja azt a közeget is, amelyben létezik. Hozzátette, ez áll a magyarországi zsidóságra is, amely "a huszadik században nagyon sokoldalúan tapasztalta meg azt, hogy mit jelent kisebbségi létben élni és gazdagítani, gazdagodni ez által".

Ennek "kedves lenyomataként" említette az Új Kelet című lapot, amely 1918-ban indult Kolozsváron, magyar nyelvű cionista orgánumként, majd a negyvenes évek végétől Tel-Avivban jelenik meg. 

Hozzátette: ott olyan, világszerte ismert személyiségek alapozták meg a karrierjüket, mint a vészkorszakban vitatott módon zsidókat mentő Kasztner Rezső, Tomi Lapid izraeli politikus és Kishont Ferenc humorista.

Köves Slomó megemlítette: az EMIH megvásárolta az Új Kelet teljes folyamát, amelyet Magyarországra szállítás után digitalizálva tesznek elérhetővé, érdekes lenyomatot adva azoknak, akiket érdekel a két ország történelme.

Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete az eseményen arról beszélt: az Új Kelet az izraeli kultúra egyik ikonikus darabja, amelyet a legfrissebb hírek szerint a megszűnés fenyeget.

Emlékeztetett arra: sok fontos izraeli újságíró dolgozott a kultúrák közötti hídként is szolgáló lapnál.

Forrás: MTI