Alaposan kenje le magát, mielőtt a napra megy – sulykolják minden nyáron. Mások szerint viszont jobb távol maradni a kemikáliáktól, mert mérgezőek.


Évről évre, ahogy a hőmérő közmondásos higanyszála harminc fok fölé csúszik, előkerülnek azok a vélemények, melyek a napozószerekben lévő „kemikáliákra” figyelmeztetnek. Tényleg aggódnunk kell a naptejek miatt? Röviden: nem.

A napvédőknek két alapvető típusa van: fizikai és kémiai. A fizikaiak ásványokat tartalmaznak, mint a cink vagy a titán-dioxid. Úgy működnek, hogy szétszórják a nap sugarait, és így akadályozzák meg őket a károkozásban. Ezek általában a nehezebb, fehér kenőcsök. A kémiai napvédők egy sor különféle dologból készülhetnek, és általában oxibenzon vagy valami ehhez hasonló hatású anyag van bennük.

Az egyik, gyakran hangoztatott érv a napvédő krémek ellen abból indul ki, hogy a cink és a titánium-dioxid nanorészecskéi bekerülnek a testbe, és a véráramba kerülve „bőrkárosító szabadgyököket” hoznak létre. Más elméletek szerint a D-vitamin bevitelünket is megakadályozzák. Megint mások szerint a naptej valójában növeli a bőrrák kockázatát.


Nos, ezek a vádak ebben a formájukban nem igazak. Azok a kísérletek, ahol a cink és a titánium-dioxid károsnak bizonyult, az egerek testébe fecskendezett anyagokat vizsgáltak. A kutatások szerint a bőrön keresztül olyan csekély mennyiség szívódik fel ezekből, hogy annak nincsen semmilyen hatása.

A D-vitaminról szólva pedig mindannyiunkban összegyűlik a nyár folyamán annyi, hogy télre is kitartson. És ehhez még csak nem is kell pecsenyévé sütnünk magunkat a tűző napon. Érdekes módon azonban a harmadik érvre van bizonyíték: úgy tűnik, hogy a naptejet használók nagyobb eséllyel kapnak bőrrákot. Ennek semmi köze nincs a naptejhez. Azért van, mert az emberek rosszul használják. A szakértők szerint mikor az emberek magas faktorszámú napolajat kennek magukra, téves biztonságérzetre tesznek szert, és tovább maradnak a napon, mint ahogy az tanácsos volna. Az Egyesült Királysági Rákkutató Központ szerint a fájdalmas napégés, akár csak kétévente, megtriplázhatja a melanoma kockázatát – írja az IFSl.

Ha a közeljövőben tehát napra akar menni, kövesse a szakértők tanácsát: legalább 15 SPF faktorszámú napolajat használjon, ami a káros UVB sugarak mintegy 93%-át szűri ki. Ha hajlamos a napégésre, használjon magasabb faktorszámú termékeket – a 60-as már az UVB sugárzás 98%-át szűri. 2-3 óránként célszerű újrakenni, ha azonban vízbe megy vagy izzad, ennél gyakrabban is lehet.