Bajorországban a tartományi kormány tervei szerint gyorsított eljárásban döntenek a nyugat-balkáni térségből származó menedékkérőkről és a lehető leggyorsabban kitoloncolják őket.


Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a nyugat-németországi tartományban kormányzó konzervatív CSU párt elnöke a hét végén "kérlelhetetlen szigorúságú" fellépést ígért a Nyugat-Balkán országaiból származó menedékkérőkkel szemben, és keddi német lapbeszámolók szerint kormánya már el is fogadott egy akciótervet a történelmi magasságba emelkedett menekülthullám kezeléséről.

A bajor kormány - a berlini vezetéshez hasonlóan - abból indul ki, hogy a Nyugat-Balkánról származik a Németországban jelentkező menedékkérők mintegy 40 százaléka, és körükben a nullához közelít az elfogadott kérelmek aránya. Ezért a régióból származó kérelmezők esetében fel kell gyorsítani az eljárást, hogy a menekültügyi rendszer erőforrásait a védelemre jogosultak ellátására tudják összpontosítani.

A tervek szerint a nyugat-balkáni menedékkérőket két új, nagy befogadóképességű állomáson helyezik majd el. Ezeket az úgynevezettet balkáni migrációs útvonal mentén, a bajor-osztrák határ térségében állítják fel.

Az állomásokra érkezők ügyében lehetőleg néhány nap, legfeljebb pedig két hét alatt döntenek, és azonnal visszaszállítják hazájukba mindazokat, akiknek menedékjogi kérelmét elutasítják.

A  kérelem elutasítása miatt németországi tartózkodásra nem jogosult személyek kitoloncolása "azonnali és folyamatos" lesz - emelte ki az akciótervet ismertetve Horst Seehofer.

A két új állomáson már az eljárás közben - azaz a hatósági döntés meghozatala előtt - igyekeznek távozásra bírni kérelmezőket az "önkéntes kiutazás" lehetőségeinek ismertetésével - tette hozzá.

A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy határozottan különbséget kell tenni a "védelemre szoruló menekültek és a (Németországban) maradás esélyével nem rendelkező menekültek" között.

A tervet egyeztették a szövetségi belügyminisztériummal és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatallal (BAMF), és a két új állomást három hónapon belül kialakítják  - mondta Seehofer. Felszólította a többi tartományt, hogy kövessék Bajorország példáját, és kezdeményezte, hogy  Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után sorolják át a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének másik három államát - Albániát, Koszovót és Montenegrót - is az úgynevezett biztonságos származási országok közé. (A biztonság származási ország státus révén a hatóságok gyorsabban dönthetnek az ilyen államokból érkező menedékkérők ügyében, és visszaszállíthatják hazájukba az elutasított kérelmezőket.)

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, a konzervatív CDU politikusa a napokban egy lapinterjúban tarthatatlannak nevezte, hogy a Balkánról érkezik a menedékkérők 40 százaléka, és hangsúlyozta, hogy ezt az arányt "drasztikusan csökkenteni" kell. Ha ez már sikerült volna, akkor "egészen más hangulat" lenne az országban - mondta a miniszter.

Úgy vélte, "teljesen érthető", hogy Németországban az emberek "kritikus kérdéseket" tesznek fel, hiszen azt hallják, hogy válságövezetekből érkező menekültekről van szó, és közben szinte minden második Szerbiából, Koszovóból vagy Albániából jön. Ez a jelenség "értetlenséget" vált ki - mondta a német belügyminiszter.

Ugyanakkor a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki pártok bírálták a bajor kezdeményezést. A müncheni tervek csak arra szolgálnak, hogy a CSU versenyre keljen a jobboldali populistákkal és "begyűjtsön néhány jó pontot a kocsmai törzsasztaloknál" - mondta Ralf Stegner, az SPD elnökhelyettese egy keddi lapinterjúban.

Az SPD-től balra álló Baloldal szerint Horst Seehofer és pártja "a menekültügyben visszatért az olcsó populizmushoz", míg a Zöldek szerint a CSU hozzáállása "a populizmusnál is túlmegy, egyenesen cinizmus".

A BAMF-hoz 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet adtak be, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, vagyis a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb menedékkérelmet regisztrálták. A BAMF előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.

Forrás: MTI