Megosztja a boszniai közvéleményt a Bosznia-Hercegovina szövetségi bíróságának és ügyészségének illetékességét megkérdőjelező népszavazási javaslat; a bosnyákok egyöntetűen ellenzik, de még a szerbek sem támogatják egyhangúlag.
A referendumot - amely Milorad Dodik boszniai szerb elnök javaslatára arra keresné a választ, hogy létezzen-e szövetségi bíróság és ügyészség, és az legyen-e illetékes a boszniai Szerb Köztársaság területén - várhatóan szeptemberben tartják meg. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a többségében szerbek lakta boszniai országrész parlamentjének felsőháza, a Népek Tanácsa is jóváhagyja a kezdeményezést. A 28 tagú testületben 8-8 képviselője van a három államalkotó népcsoportnak - a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek -, valamint négy képviselője az országban élő más népeknek. A bosnyák frakció azonnal bejelentette, hogy megvétózza a javaslatot.
Sajtóinformációk szerint amennyiben ez megtörténne, a boszniai Szerb Köztársaság alkotmánybírósága elé kerülne az ügy, mivel azonban a szerb alkotmánybírák közel állnak a népszavazást kezdeményező Milorad Dodikhoz, így a testület várhatóan elvetné a bosnyák vétót, és megtartható lenne a referendum.
Ennek megakadályozására két további lehetőség van: a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja, Bakir Izetbegovic kezdeményezhetné a szövetségi szintű alkotmánybíróságnál az ügy felülvizsgálatát (habár Milorad Dodik közölte, hogy a boszniai szerbek nem ismerik el a testület döntéseit), vagy Valentin Inzko, az Európai Unió főmegbízottja is megvétózhatná a referendumot (erre akkor van joga, ha megítélése szerint a referendum megtartásával sérülne a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés valamely pontja).
A daytoni szerződés Bosznia-Hercegovinát két nagy, önállóságot élvező országrészre, úgynevezett entitásra osztotta, a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a túlnyomórészt szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. Ezeknek külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.
Valentin Inzko szerint a szövetségi bíróságról és ügyészségről szóló népszavazás ellentétes lenne a daytoni megállapodásban foglaltakkal, és csak tovább mélyítené a megosztottságot az országban.
A nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjén kívül azonban mások is ellenzik a javaslatot. Nyugati diplomaták már a parlamenti vita idején nyílt levélben ítélték el a kezdeményezést, mert az szerintük veszélyezteti Bosznia-Hercegovina "szuverenitását és integritását", a szövetségi szintű igazságszolgáltatás ugyanis elengedhetetlenül fontos a nyugat-balkáni ország egysége és stabilitása szempontjából.
Az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége politikai provokációnak minősítette a referendumjavaslatot, és korruptnak nevezte a boszniai szerb vezetést, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok közös válaszlépéseit helyezte kilátásba.
A boszniai politikusok reakciói azonban nem voltak olyan visszafogottak, mint a Nyugatról érkező kommentárok. Emir Suljagic, a boszniai védelmi miniszter helyettese a Dnevni Avaz című napilap internetes oldalán egyenesen "háborúra való felszólításnak" nevezte a lépést, mert az szerinte mindenképpen erőszakot vált majd ki az ott élő népcsoportok között. Hozzátette: "Dodik kész arra, hogy szervezett, tömeges erőszakot váltson ki annak érdekében, hogy megőrizze hatalmát".
A Banja Luka-i parlament ellenzéke szerint is hatalmi kérdésről van szó. Vukota Govedarica, a Szerb Demokrata Párt (SDS) frakcióvezetője szerint a boszniai szerb elnök megijedt az ország európai perspektívájától, mert Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnök példáján látta, hogy az hova vezet, azaz fél attól, hogy ő is börtönbe kerülhet. A parlament szerdai ülésén az ellenzéki képviselők tartózkodtak a szavazástól, így a 83 fős törvényhozás 45 igen szavazattal fogadta el a javaslatot.
Ramiz Salkic, a boszniai Szerb Köztársaság bosnyák államfőhelyettese szerint a népszavazás az országrész függetlensége irányában történő első lépések egyike.
A boszniai látogatáson tartózkodó Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is elítélte csütörtökön a népszavazási javaslatot, mert az szerinte megkérdőjelezi az ország stabilitását, és távol tartja a befektetéseket, ami a nehéz gazdasági problémákkal küzdő ország számára nem jelent jót.
Milorad Dodik szerint viszont szükség van a népszavazásra, mert a szövetségi bíróság negatív irányban elfogult a boszniai szerbekkel szemben, a bíróságok arányaiban sokkal több szerbek elleni ítéletet mondanak ki, mint a másik két államalkotó nemzet elleni ítéletet.
A referendumot - amely Milorad Dodik boszniai szerb elnök javaslatára arra keresné a választ, hogy létezzen-e szövetségi bíróság és ügyészség, és az legyen-e illetékes a boszniai Szerb Köztársaság területén - várhatóan szeptemberben tartják meg. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a többségében szerbek lakta boszniai országrész parlamentjének felsőháza, a Népek Tanácsa is jóváhagyja a kezdeményezést. A 28 tagú testületben 8-8 képviselője van a három államalkotó népcsoportnak - a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek -, valamint négy képviselője az országban élő más népeknek. A bosnyák frakció azonnal bejelentette, hogy megvétózza a javaslatot.
Sajtóinformációk szerint amennyiben ez megtörténne, a boszniai Szerb Köztársaság alkotmánybírósága elé kerülne az ügy, mivel azonban a szerb alkotmánybírák közel állnak a népszavazást kezdeményező Milorad Dodikhoz, így a testület várhatóan elvetné a bosnyák vétót, és megtartható lenne a referendum.
Ennek megakadályozására két további lehetőség van: a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja, Bakir Izetbegovic kezdeményezhetné a szövetségi szintű alkotmánybíróságnál az ügy felülvizsgálatát (habár Milorad Dodik közölte, hogy a boszniai szerbek nem ismerik el a testület döntéseit), vagy Valentin Inzko, az Európai Unió főmegbízottja is megvétózhatná a referendumot (erre akkor van joga, ha megítélése szerint a referendum megtartásával sérülne a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés valamely pontja).
A daytoni szerződés Bosznia-Hercegovinát két nagy, önállóságot élvező országrészre, úgynevezett entitásra osztotta, a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a túlnyomórészt szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. Ezeknek külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.
Valentin Inzko szerint a szövetségi bíróságról és ügyészségről szóló népszavazás ellentétes lenne a daytoni megállapodásban foglaltakkal, és csak tovább mélyítené a megosztottságot az országban.
A nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjén kívül azonban mások is ellenzik a javaslatot. Nyugati diplomaták már a parlamenti vita idején nyílt levélben ítélték el a kezdeményezést, mert az szerintük veszélyezteti Bosznia-Hercegovina "szuverenitását és integritását", a szövetségi szintű igazságszolgáltatás ugyanis elengedhetetlenül fontos a nyugat-balkáni ország egysége és stabilitása szempontjából.
Az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége politikai provokációnak minősítette a referendumjavaslatot, és korruptnak nevezte a boszniai szerb vezetést, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok közös válaszlépéseit helyezte kilátásba.
A boszniai politikusok reakciói azonban nem voltak olyan visszafogottak, mint a Nyugatról érkező kommentárok. Emir Suljagic, a boszniai védelmi miniszter helyettese a Dnevni Avaz című napilap internetes oldalán egyenesen "háborúra való felszólításnak" nevezte a lépést, mert az szerinte mindenképpen erőszakot vált majd ki az ott élő népcsoportok között. Hozzátette: "Dodik kész arra, hogy szervezett, tömeges erőszakot váltson ki annak érdekében, hogy megőrizze hatalmát".
A Banja Luka-i parlament ellenzéke szerint is hatalmi kérdésről van szó. Vukota Govedarica, a Szerb Demokrata Párt (SDS) frakcióvezetője szerint a boszniai szerb elnök megijedt az ország európai perspektívájától, mert Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnök példáján látta, hogy az hova vezet, azaz fél attól, hogy ő is börtönbe kerülhet. A parlament szerdai ülésén az ellenzéki képviselők tartózkodtak a szavazástól, így a 83 fős törvényhozás 45 igen szavazattal fogadta el a javaslatot.
Ramiz Salkic, a boszniai Szerb Köztársaság bosnyák államfőhelyettese szerint a népszavazás az országrész függetlensége irányában történő első lépések egyike.
A boszniai látogatáson tartózkodó Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is elítélte csütörtökön a népszavazási javaslatot, mert az szerinte megkérdőjelezi az ország stabilitását, és távol tartja a befektetéseket, ami a nehéz gazdasági problémákkal küzdő ország számára nem jelent jót.
Milorad Dodik szerint viszont szükség van a népszavazásra, mert a szövetségi bíróság negatív irányban elfogult a boszniai szerbekkel szemben, a bíróságok arányaiban sokkal több szerbek elleni ítéletet mondanak ki, mint a másik két államalkotó nemzet elleni ítéletet.
0 Megjegyzések