Jön az új személyi igazolvány. Rajta lesz minden adat, ami éppen nem tartozik másokra. Ez lesz az egészségkártya, lakcímkártya, adókártya és persze minden adóhoz és banki tartozáshoz köthető adat. Hát hajrá. Így tessék valahogy megélni!
Egyetlen fontos ponton engedett a kormány az új e-kártyák, azaz új személyi igazolványok adatkezelésével kapcsolatban: az emberek megtagadhatják az ujjlenyomatuk átadását a hatóságnak. Ugyanakkor az adatvédelmi aggályok megmaradtak: az e-kártya minden állami rendszerhez hozzáfér, így végső soron akár adatprofilt is építhet az állam a polgárairól.
A nyilvánvaló adatvédelmi aggályok ellenére csak néhány részletmódosítást látott szükségesnek a fideszes parlamenti többség az új e-személyi igazolványok bevezetéséról szóló törvényjavaslatban. A javaslat szerint egyetlen elektronikus kártya váltaná fel az adó- és tb-kártyát, a személyi igazolványt és akár a BKV/BKK bérletet. Ez egyfelől könnyebbséget jelent a polgárnak és az államnak, másfelől olyan mértékű adatkoncentrációhoz vezet, amely kiszolgáltatottá teszi az embereket az állammal és az esetleges visszaélőkkel szemben.
Ami társadalmilag hasznosnak tűnik, az nem feltétlenül jogszerű - erről a jogszabály előkészítői megfeledkeztek. Leginkább ez volt az oka, hogy az 1990-es években az Alkotmánybíróság a személyi adatok ilyetén összekapcsolást megtiltotta. Ez azonban most láthatóan nem befolyásolta a kormányt és a törvényhozó többséget sem.
Mint azt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyesület a törvényt véleményező dolgozatában kifejtette, a különböző - akár állami - adatrendszerek összekapcsolása mind újabb és újabb többletinformációt ad a polgárról az állam számára. Innen már csak egy lépés, ha az adatgazda az adatok összekapcsolásával személyiségprofilt épít minden egyes polgáráról. A magyar jog szerint is csak célhoz kötötten lehet a polgárokról adatot gyűjteni - ezt megteheti minden hivatal a saját területén -, ám a célhoz kötöttség már nem valósul meg, ha ezeket az adatbázisokat összekapcsolják.
Szemben a joggal és az Alkotmánybírósággal
A mostani javaslat a vita után is szembemegy az Alkotmánybíróság 1991-es döntésével, amely megtiltotta az államnak az egységes személyi számra épülő adatnyilvántartást. E döntés kényszerítette ki a társadalombiztosítási azonosító jel (taj) és adószám bevezetését - amit a mostani javaslat figyelmen kívül hagy, amikor lehetővé teszi adatbázisok összekapcsolását.
A javaslat szerint az új személyi kártya alkalmas lehet e-aláírás tárolására, de tárolnának a beépített chipen ujjlenyomatot és aláírást is a taj- és adószám mellett. Jelentős változás, hogy a kormánypárti javaslatok szerint az állampolgár mégsem "köteles tűrni", hogy az ujjlenyomatát rögzítsék és azt tárolják, ezt megtagadhatja. A "köteles tűrni" kitétel szó szerint szerepel a kormány előterjesztésben. A most beterjesztett módosítás szerint az ujjlenyomat rögzítése nélkül is érvényes az e-személyi. Ezt a kitételt az adatvédelmi biztos is támadta, ám más kifogást nem emelt a törvényjavaslattal szemben.
Lehet, hogy kell még egyszer ujjlenyomat
Ugyanakkor a kormány nyitva hagy egy kiskaput: rögzíti, hogy jövőben egy új, másik jogszabály mégis kötelezővé teheti az ujjlenyomatot és tárolását, így akár rendőrségi eljárásokban azok használatát. Abban az esetben, ha a polgár hozzájárul az ujjlenyomat chipbe integrálásához, szabály szerint az állam csak az igazolvány kiadásáig tárolhatja az ujjlenyomatot, ezt követően törölni kell a rendszerből. Elvileg így működik jelenleg is az útleveleknél az érvényesítés. Az új igazolványok jövő januártól kerülhetnek forgalomba.
A törvény talán megkerülhető a jogosítvánnyal rendelkezők számára: ez az okmány ugyanis alkalmas személyi azonosításra, csak jóval kevesebb adatot tartalmaz. Így az államra gyanakvó, személyes adataira vigyázó polgár egyet tehet: nem igényel új személyi igazolványt, így megússza az e-kártyával járó kockázatokat, illetve előnyöket. Aki siet, az idén még kaphat hagyományos személyit; az új e-kártyát elvileg 2016 januárjától hozzák forgalomba.
