A Föld különleges képződményei közül a szorosok mindig izgatták az emberiséget, hiszen ezek stratégiai fontosságú helyek, melyek birtoklása komoly előnyt jelent. Ezek biztosítják a területek közti átjárhatóságot, ugyanakkor komoly védelmi, hadászati funkciójuk is van. A kereskedelem kialakulásakor pedig jelentős útvonallá váltak, mert a távoli földterületek közti átjárást rajtuk keresztül lehetett megoldani. A szorosok egy részét a víz alakította ki, melyekben most folyók vagy tengerek hullámzanak.
5 híres szoros a világból
Bering-szoros
Hossza 1600 km, legszélesebb részén 2400 km-es a távolság, a legkeskenyebb ponton pedig 85 km. Utóbbi Ázsia legkeletibb pontjánál, a Gyezsnyev-foknál és Amerika legnyugatibb pontjánál, a Prince of Wales-foknál található. A tenger itt 30–50 m mély. A szoros közepén találhatók a Diomede-szigetek.
A Bering nevet felfedezőjéről Vitus Bering dán származású orosz felfedezőről kapta. Bering 1728-ban járt itt, behajózott ugyan az átjáróba, de pechjére hatalmas köd volt, így nem láthatta meg az amerikai szárazföldet és így azt sem tudta meg, hogy egy szorosba jutott el.
A tudósok szerint i. e. 15 000 és i. e. 10 000 közötti jégkorszakban a jégtakarónak köszönhetően a tengerszint alacsonyabb volt, így gyakorlatilag száraz lábbal át lehetett jutni a két kontinens között. Egy elmélet szerint ezen az úton, a Bering-földhídon jutottak el Amerikába az őslakók is.
Boszporusz
A 30 km hosszú Boszporusz Európa és Ázsia között található tengerszoros Törökországban. Legszélesebb 3700 m-es része az északi, fekete-tengeri bejáratánál, míg 750 m-es legkeskenyebb szakasza Anadolu hisarı (Anatólia) és Rumeli hisarı között található. Átlagos mélysége 65 méter. Legmélyebb pontján 110 m mély, legsekélyebb részein 13-18 m-es.
Érdekessége, hogy a felszíni áramlása a Fekete-tenger felől a Márvány-tenger felé néhol igen erős. Ám a felszín alatti áramlás ellenkező irányban halad.
Két híd is található rajta. Az Atatürk híd 1074 méter hosszú és Törökország 50. évfordulóján 1973-ban adták át. A Fatih Sultan Mehmed híd 1090 méter hosszú, és 1988-ban épült fel. Sokáig, 2004-ig ez volt a világ 11. leghosszabb hídja.
A szoros az i. e. 5600 körül keletkezhetett. Ekkor tört át a Földközi-tenger/Márvány-tenger addig emelkedő vize a Fekete-tenger felé. A tó ekkor még édesvizű tó volt. Egyes elméletek szerint a vízbetörés komoly áradásokat okozott, és ez a természetei csapás lehetett alapja a Gilgames-eposzban is leírt vízözönnek.
A Boszporusz a történelem során komoly stratégiai és kereskedelmi hely volt. Már a görögök is kiépítettek itt egy települést, majd I. Konstantin 330-ban itt alapította meg új fővárosát, Konstantinápolyt.
Doveri-szoros
A Doveri-szoros Anglia és Franciaország között a La Manche Csatorna legszűkebb pontján lévő szoros, melyet a víz formált ki. A legkisebb távolsága 33 kilométer, mely a South Foreland és a franciaországi Cap Gris Nez között található rész. A szoros a Csatorna keleti végén található, után már az Északi-tenger hullámzik. Jó időben látni lehet a túlpartot is.
Ez a pont egyébként a Csatorna-átúszók legkedveltebb útvonala is.
A szoros a világ egyik legforgalmasabb vízi országútja. Naponta több száz kereskedelmi hajó halad át az Atlanti-óceán, az Északi-tenger vagy a Balti-tenger felé. Éppen ezért a biztonság megteremtése nagyon komoly feladat, melyet a nap 24 órájában a Királyi Partiőrség őrjáratai ellenőriznek.
1990-ig itt lehetett csak átjutni a Csatorna egyik partjáról a másikra. Mióta megépült a Csalagút, azóta a forgalom egy része a 45 méter mély alagútba terelődött át.
A környék jellegzetes látványát a fehér mészkőfalak adják. Híresek az impozáns doveri fehér sziklák.
Gibraltári-szoros
A tengerszoros az Atlanti-óceánt köti össze a Földközi-tengerrel. Szélessége 14 km, mélysége 300 m. Az északi oldalán található Gibraltár és Spanyolország, míg a déli parton Marokkó és Ceuta.
A két ország vezetői már régóta terveznek egy tenger alatt felépítendő összekötő vasúti alagutat. De felmerült már egy híd építése is, mely az elképzelések szerint a világ leghosszabb (15 km) és legmagasabb (1000 m) hídja lehetne.
Az ókorban a szoros szikláit Héraklész oszlopaiként emlegették. Akkoriban a Földközi-tenger mentén élő népek szemében az Atlanti-óceánra nyíló tengerszoros a világ végét jelképezte. Ezen túl már csak a végtelen világóceán, az Ókeanosz terül el. Bár a föníciaiak, majd utódaik, a punok áthajóztak rajta, mégis a legendákban megőrizték a misztikus világvégekapu elméletüket.
Ez a hely Dél-Európa egyik legjobb delfin- és bálnamegfigyelő helye is.
Magellán-szoros
A Magellán-szoros egy hosszú, kanyargós, keskeny tengerszoros a dél-amerikai kontinensen. A V-alakú szoros 570 km hosszú és legkeskenyebb pontján 2 km széles. A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között ez a legfontosabb természetes átjáró. Nyugati irányból, a Csendes-óceán felől a szoros több bejáraton át is megközelíthető. A zord éghajlat és a szűkös hely miatt nehezen hajózható. Az 1914-ben átadott Panama-csatorna a forgalom jelentős részét átvette.
A szoros nevét a portugál Ferdinand Magellanról kapta. Ő volt az, aki Föld körüli útja során 1520-ban elsőként hajózott keresztül a szoroson. Annak emlékére, hogy Magellán november 1-jén, Mindenszentek napján jutott el a szoroshoz, a hely a Mindenszentek-szoros nevet kapta. A spanyol király keresztelte át később a hajós tiszteletére a Magellán-szoros névre.
A spanyolok először 1581-ben Pedro Sarmiento de Gamboa vezetésével az északi parton megalapították a Nombre de Jesús és a Rey Don Felipe nevű településeket. Ám komoly élelmiszerhiány volt, és mikor 1587-ben Thomas Cavendish angol hajós partra szállt, már csak romokat talált. Cavendish nevezte el a helyet Port Famine-nek, azaz „Éhínség kikötő”-jének. Az európaiak közül elsőként Francis Drake járt errefelé.
A kereskedelem fellendülésével a portugálok és a spanyolok használták a szorost, majd később a hollandok és az angolok is áthajóztak rajta. A Horn-fok 1616-os felfedezése után a terület szerepe csökkent.
A szorosban található a hosszúszárnyú bálnák védelmére létrehozott Francisco Coloane Parti és Tengeri Védett Övezet.
Plusz 1 magyar szoros
Visegrádi-szoros
Magyarország tán legszebb szorosát a Duna alakította ki. Az Északi- és a Dunántúli-középhegység között egy festői völgyben tört utat magának a folyó, így keletkezett a Visegrádi-szoros.
Mikor a hegységek még a kiemelkedésük időszakában voltak, a Duna egyre mélyebb völgyet alkotva kihordta maga alól a meder kőzetét, ezzel alakítva ki a mai jellegzetes Dunakanyart, a látványos völgyszakaszt Zebegény és Visegrád között.
A Duna partjára épült település már évszázadokkal ezelőtt is fontos stratégiai hely volt. Már a rómaiak is erődöt építettek a dombra. Később a népvándorlás után itt letelepedő szlávok adták a helynek a Visegrád nevet. A tatárjárás után épült fel a fellegvár. A vár és a körülötte lévő település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. Mátyás uralkodása alatt a budai, és visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt. 1323 és 1408 között Visegrád volt a magyar királyok hivatalos székhelye. A török időkben a 350 termes palota elpusztult. A fellegvárat a Rákóczi szabadságharc során az osztrákok robbantották fel.
Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa mára az egyik legfontosabb turisztikai hely lett. A Dunakanyar kultúrtáj szerepel a világörökség várományosainak (jelöltjeinek) listáján is.
Fotók: wikipedia
Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!
