A kormány utasította a belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar-szerb határ lezárását egy négyméter magas kerítéssel - jelentette be Szijjártó Péter szerdán.


A külgazdasági és külügyminiszter szerint 175 kilométer hosszú szakaszról van szó. Mint mondta, Magyarország a kerítés felállításával semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg. Szijjártó Péter elmondta, hogy a belügyminiszterek keddi uniós tanácskozásán kiderült: Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlás a tagállamok közül.

Orbán: a kormány plakátjai enyhén fogalmaznak

A miniszterelnök múlt pénteken a közrádióban dobta fel az ötletet. Orbán Viktor akkor azt mondta: jövő szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban. Minden lehetőséget végigvesznek, ide értve a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő. 

Azt is mondta, hogy ha 2014-ben baloldali kormány alakult volna, akkor itt hemzsegnének a bevándorlók „és három év után, ha kimentünk volna az utcára, nem tudtuk volna eldönteni, hogy Párizsban, Londonban vagy Budapesten vagyunk. Kész szerencse, hogy nemzeti kormány alakult”.

Nem megoldás

A hétvégén a szerb kormányzat több tagja is megszólalt az ügyben - erről kedden írt a Népszava. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán Viktor miniszterelnök nem is konkrét határzárról beszélt. Ivica Dacic szerb külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a menekültproblémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, azt európai szinten kell rendezni. Szerinte hosszú távon nem jelentene megoldást, ha Magyarország az illegális bevándorlókat Szerbiába küldené vissza.

Kósa Lajos, nem fogadja be a világ összes menekültjét

A Fidesz alelnöke, az Országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke szerda reggel a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának.

"Óriási a nyomás, ötmillióan vannak úton Európába illegálisan, ezeknek töredéke politikai menekült, akit be kell engedni" - fogalmazott a politikus. A kormányzatnak az a szándéka, hogy "saját törvényeinknek érvényt szerezzen saját országunkban", a fizikai határzár kiépítése "nem látszik szükségesnek, végső esetben ezt is lehet csinálni" - mondta Kósa Lajos.

Nógrádi György: A szögesdrótkerítés a bolgár-török határon is nagyszerűen bevált

Az állami hírtévében a biztonságpolitikai szakértő június elején azt mondta, hogy a határon felhúzott szögesdrót egyfajta megoldás lehet a menekültáradat megfékezésére. Nógrádi hozzátette: amióta a bolgár-török határon felhúzták a szögesdrótkerítést, radikálisan csökkent a bevándorlás Bulgáriába, vagyis az Európai Unióba. Nem véletlenül az egyik legfontosabb kérdés a G7 bajorországi tanácskozásán a bevándorlás; most először mondták ki, hogy a bevándorlás megállításához rendet kell tenni Líbiában.

Évtizedek óta téma Amerikában

Amerikában már évtizedek óta tart a vita arról, hogy kell-e kerítés az USA déli, mexikói határára az illegális bevándorlók ellen. Ma már konzervatív körökben is elismerik, hogy a kerítés önmagában nem megoldás, az országban tartózkodó illegális bevándorlók millióival is kezdeni kell valamit. Erről itt írtunk bővebben.

Határkerítések a Kínai nagy faltól Bulgáriáig

A világon nem jelentene túl nagy újdonságot egy határkerítés építése, bár ezeket mindig nagy vita övezi. Már Kínában próbálkoztak az ókorban ezzel, ezt hívják ma nagy falnak, de Hadrianus fala Észak-Angliában is jó példa. A közelmúltból a Kelet- és Nyugat-Berlint elválasztó fal kevésbé a menekültek miatt, mint inkább politikai okokból épült, ez jellemzi a Ciszjordániába, a zsidó telepek köré épített falat is.

Kifejezetten a bevándorlók és menekültek elleni kerítésrendszert az Egyesült Államok húzott fel méregdrágán a mexikói határ mentén, de igazán ezzel sem tudták megállítani a rohamot. Hasonó kerítést építettek a Marokkóban található spanyol exklávék, Ceuta és Melilla városai köré is, ahogy a török határon Bulgária és Görögország is próbálkozott hasonló megoldásokkal. Az ezeken az államokon a magyar határig eljutó menekültek ezrei jelzik, hogy nem feltétlen működőképes egy ilyen létesítmény, hiába állítja ezt Nógrádi.