Szinte mindenki találkozott már elegánsan felöltözött, belőtt hajú, mappát és tollat szorongató, pénzügyi szolgáltatásokat áruló fiatalokkal. 


A gyorsan, sok pénzzel és pénzügyi karrierrel kecsegtető, biztosításokat és befektetéseket áruló vállalatok népszerűsége az utóbbi időben, mind a munkát kereső, frissen végzett diplomások, mind a nagy pénzintézetek iránt bizalmatlan ügyfelek körében egyre csak nő. Hogy hogyan működnek ezek a cégek, és mennyi kárt okoznak az ügyfeleknek, a pénzügyi szektornak, valamint végső soron az egész magyar gazdaságnak, arról az egyik nagy magyarországi biztosító regionális igazgatóját kérdeztük, aki több, mint 16 éve foglalkozik befektetésekkel és biztosításokkal.

Rossz a rendszer

A fent említett vállalatok elméletileg azzal foglalkoznak, hogy összegyűjtik a biztosítók, és a pénzintézetek ajánlatait, majd erről a széles termékpalettáról a cég kiválasztja az ügyfél számára a legkedvezőbb kondíciókkal rendelkezőt. A gond csak az, hogy ezeknél a cégeknél a dolog nem teljesen így működik. Fontos tudni, hogy az ilyen vállalatok úgynevezett MLM, vagyis Multi-level marketing rendszerben működnek. A multi-level marketing-rendszer lényege, hogy az értékesítés a vállalattal alvállalkozói szerződésben lévő értékesítők vagy hálózatépítők által történik. Vagyis a rendszer minden szereplője az eladott szolgáltatás után járó jutalékért dolgozik. Ez a szisztéma tehát azt követeli meg a pénzügyi tanácsadótól, hogy ne az ügyfél, hanem a saját érdekeit nézze. Az általunk megkérdezett szakember nemrég egy hasonló cég által kötött biztosítást vizsgált, amit a vállalat 7,57 %-os teljes költségmutatóval értékesített. A teljes költségmutató, vagyis a TKM azt jelenti, hogy az ügyfél befektetéseinek minimum 7, 57 %-os hozamot kell produkálnia ahhoz, hogy a megkötött üzlet ne veszteséges legyen. Az említett közel 8 százalékos hozam egyébként kiemelkedően jónak számít a mai bizonytalan gazdasági helyzetben.

Nyugat-Európában, vagy az USA-ban a hasonló pénzügyi tanácsadói szolgáltatásokért az ügyfelek fizetni szoktak. Az ő rendszerük azért működik jobban, mert a tanácsadókat így nem a saját érdekeik vezérlik, mivel nem a jutalékért dolgoznak. Az ügyfél így a pénzéért cserébe valóban a számára legkedvezőbb ajánlatot kapja, és nem azt amivel a tanácsadó cég jár jól.

Agymosás

Az ilyen típusú pénzügyi tanácsadó cégek szívesen alkalmaznak friss diplomásokat, ugyanis, ha csak egy érettségivel rendelkező fiatal szeretne elmenni egy hasonló vállalathoz ügynöknek, akkor neki úgynevezett hatósági vizsgát kellene tennie, amely legalább egy hónapon keresztül tart, és közel 35 000 Ft-ba kerül. Mivel az ilyen cégek vállalkozói, alvállalkozói rendszerben működnek, ezért sokszor az is elég, ha a fiatalokat koordináló vezetőnek van valamilyen pénzügyi végzettsége. Így állhat elő az rendkívül káros helyzet, hogy tanácsadóknak kinéző, az ügyfelekkel nagyjából azonos pénzügyi tudásszinten lévő fiatalok döntenek komoly összegekről. Egy biztosítót képviselő szakembernek nagyjából 50 termék kondícióival kell tisztában lennie. Érdemes belegondolni, hogy sokszor egy hatósági képzéssel sem rendelkező fiatal mennyire ismeri közel egy tucat biztosító összes ajánlatát. A szakember szerint ezek a fiatalok az ilyen cégeknél csak egy agymosást kapnak, aztán elindulnak egy előre betanult, lendületes szöveggel, de közben fogalmuk sincs a makrogazdasági összefüggésekről, sem arról, hogy milyen károkat okoznak ezzel az ügyfeleknek.

Ezek az ügynökök tehát gyakorlatilag öntudatukon kívül verik át az embereket, akik egy-egy rosszul elsült, évek óta többszázalékos mínusszal működő befektetés után levonják a következtetést: a nagy pénzintézetek tehetnek mindenről. Holott igazából csak annyi történt, hogy a szakmailag képzetlen tanácsadó a saját, és cége érdekeit nézve rossz ajánlatot tett az ügyfél elé. Ezeknél a vállalkozásoknál nem a tudás dominál, hanem, hogy ki hány embert tud megszólítani. A tudatlanság miatt az ügyfél részéről nem merülnek fel kérdések, így a lendületesen elmondott szöveg után létrejövő bizalom miatt, gyakran borzalmas mutatókkal köttetnek meg az üzletek.

7000 milliárd Ft párnákban

Hogy az eddig leírtak ellenére miért keresik mégis az ügyfelek ezeket a vállalatokat? A válasz összetett. Mindenek előtt érdemes megjegyezni, hogy az 1,8 %-os jegybanki alapkamat miatt az a helyzet állt elő, hogy bankbetétben takarékoskodni egyszerűen nem éri meg. Ezért a nagyobb nyereség reményében sokan képesek nagyobb kockázatot vállalni. Nem elhanyagolható tényező az emberek tudatlansága sem. A szakértő szerint az ügyfelek nagy része pénzügyileg analfabéta, nem látják át a rendszer fundamentális hátterét, így egy jól felépített kiselőadással meggyőzhetők szinte bármiről. A pénzügyi szektor iránti általános bizalmatlanságot egyébként jól jelzi, hogy mintegy 7000 milliárd Ft hever az otthonokban, párnába, dunyhába bevarrva, és ehhez a számhoz képest relatíve kevés, 10 000 milliárd van bankbetétekben. Ezek az otthon tartott horribilis pénzek így gyakorlatilag ki vannak vonva gazdaságból, ami sem a pénzügyi szektornak, sem az országnak nem jó.

A legnagyobb gond tehát a pénzügyeket övező tudatlanság, illetve a területtel szembeni zsigeri bizalmatlanság. Az egyetlen, hosszú távon megtérülő megoldás a megfelelő oktatás lehet. Az általunk megkérdezett szakember korábban többször is tett arra vonatkozó javaslatot helyi iskoláknál, hogy időszerű volna, ha az osztályfőnöki órák keretein belül kitérnének gazdasági, pénzügyi, pénzkezelési alapismeretekre, hogy a fiatalok legalább meg tudják különböztetni a bevételt a nyereségtől.

Forrás: 4024.hu