Egy 38 éves nő az eddig élete nagy részét úgy élte le, hogy azt hitte egész életében béna lesz.
Jean Sharon Abbot betegségét gyerekkorában félrediagnosztizálták az orvosok és azt mondták neki, hogy soha nem fog tudni járni.
Az asszony utólag most azt mondja, nem haragszik az orvosaira, pedig a fél gyerekkorát ágyhoz kötve, illetve kórházban töltötte. Jean szerint, ha ez nem így lett volna, nem vált volna belőle ilyen ember, mint aki most.
Jeannél a születése után közölték azt az orvosok, hogy spasztikus diplégiája van, azaz mindkét lába lebénult a szülés alatti agyi vérzés miatt. A diagnózist az ország egyik vezető neurológusa állította fel és a szülők által kért másodvélemény is ezt erősítette meg. – írja a Daily Mail.
A lap szerint Jean 33 éves korában évtizedig tartó gyengeség, és mozgásképtelenség valamint számos fájdalmas sebészeti beavatkozás után tudta meg, hogy hibásan diagnosztizálták. Mindez akkor derült ki, mikor új neurológusa lett, aki elmondta neki, hogy nem spasztikus diplégiája van, hanem dopamin szintézist érintő megbetegedése, az ún. Dopa-reszponzív disztóniája, ami gyógyítható.
Az utóbbi tünetei között megtalálható a kóros izomösszehúzódástól a helytelen testtartásig sok minden, ami izomgyengeséget is okozhat, de egy L. Dopa nevű gyógyszerrel meggyógyítható.
“Amikor szedni kezdtem a gyógyszert, én voltam a legnagyobb szkeptikus. Azt mondogattam, hogy úgysem fog használni, tök fölösleges az egész.”- emlékezett vissza akkori érzéseire Jean.
Azonban a gyógyszer hatott, 2 nappal az első tabletta bevétele után életében először tudott felállni önállóan. 6 hónap múlva pedig magas sarkú cipőt is felvehetett és táncolhatott a férjével.
Jean utólag visszagondolva most azt mondja, hogy nem haragszik a téves diagnózist felállító orvosra. Ha ugyanis ha nem tudta volna, hogy nem ez a betegsége, akkor másik egyetemre ment volna és soha nem találkozik a férfival, akihez hozzáment és 3 gyermeke született tőle.
“Tény, hogy az új diagnózis megváltoztatta az életemet, de az is tény, hogy addig is boldog életet éltem. A plusz csak annyi, hogy most új dolgokra is képes vagyok és sokkal önállóbb lehetek, mint korábban.” – mesélte Jean.
