Ausztrál kutatók 120 év után fedezték fel ismét az új-guineai hosszúfülű denevért. A kritikusan veszélyeztetett fajt kihaltnak hitték, megtalálása jelzi, mennyire nem ismerik még a régió biodiverzitását.
A Queenslandi Egyetem diákjai Pápua-Új-Guineán, az Abau körzetben fogták be az új-guineai hosszúfülű denevér egyik példányát. A befogás után Luke Leung az egyetem szakembere azonosította az állatot, és elmondta, hogy a Pharotis imogene fajt az első és egyetlen példány 1890-es felfedezése óta nem jelentették. Úgy hitték, már kihalt.
A denevér hivatalosan kritikusan veszélyeztetettként, valószínűleg kihaltként szerepel a nemzetközi vörös listán.
A hosszúfülű denevéreket más őshonos bőregerektől hatalmas fülük, és az orrnyílás mögötti lebeny különbözteti meg. Sajnálatos módon ismereteink a pápua-új-guineai denevérfaunáról igen hiányosak, ami megnehezíti a faj védelmét. A kutatók szerint további vizsgálatok kellenek annak meghatározásához, hogy a hosszúfülű denevérek populációja ama félszigetre koncentrálódik-e, ahol előkerültek, vagy esetleg szélesebb körben is elterjedtek.
Pápua-Új-Guinea ismert biodiverzitási gócpont. Leung szerint évente sok új fajt fedeznek fel, ezért a biodiverzitás mértéke nő, ám ezzel egyidejűleg több faj fenyegetett. Az ország adja a világ faji sokféleségének mintegy 7 százalékát, többek között megközelítőleg 276 ismert emlős-, 314 édesvízihal-, 641 kétéltű- és hüllő-, 740 madárfajjal. A Természetvédelmi Világalap szerint 1998 és 2008 között 1060 új fajt fedeztek itt fel.
A denevér felfedezői szerint a gyors emberi terjeszkedés miatt azonnali terepvizsgálatokat kellene végezni a tünékeny denevérfaj igazi védelmi státuszának feltérképezéséhez.
