A Boeing és a Samsung együttműködésének köszönhetően az asztronautákra szabott mobiltechnika és mobilalkalmazás is megjelenhet az űrben.

A két cég azon ügyködik, hogy a mobiltechnikát és a mobilalkalmazásokat beépítse a CST-100 űrkapszulába, melyet a Boeing a NASA-val kötött szerződése értelmében fejleszt azzal a céllal, hogy asztronautákat szállíthasson fel és vissza a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). A legénység mellett azt is tervezik, hogy egyéb kereskedelmi missziókat végeznek a kapszulával.

A Boeing szeretné, ha a mobiltechnológia révén a jövőbeli asztronauták megoszthatnák űrbeli élményeiket, és a legtöbbet hozhatnák ki az orbitális pályán eltöltött időből. A cég szakemberei már hat olyan alkalmazást azonosítottak, amelyeket repülés közben lehetne használni a CST-100-on.

A szoftverek némelyikét – melyeket a Samsung által használt Android rendszerre könnyen át lehetne vinni – már használják az űrállomáson, és a korábbi űrsiklóküldetések folyamán is hasznosnak bizonyult – mondja Chris Ferguson, a Boeing Commercial Crew Program szakembere, korábbi asztronauta.

Például a World Map alkalmazás lehetővé teszi, hogy az asztronauták figyelmeztető jelzést állítsanak be, mely értesíti őket, ha a Nemzetközi Űrállomás a Föld egy bizonyos része felett repül el. Ferguson elmondása szerint a geopolitikai vonalak nincsenek szükségszerűen a Földbe vésve, és néha szükség van olyan eszközre, mely elárulja hol is vagyunk. Az asztronautáknak ez a World Map, amit szeretnénk Android platformra is átvinni.

Az űrturisták másféleképpen használhatják a táblatechnológiát. Például a magáncégek égisze alatt felmerészkedő űrhajósok fotókat készíthetnek, és azokat meg is oszthatják az otthon maradottakkal egy fedélzeti, Wi-fi szerű eszközzel, amely visszasugározza az információt a bolygóra. Ferguson szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy ez az együttműködés hat év alatt hová jut, de az a cél, hogy hasonló szolgáltatást nyújtsanak az űrutazóknak, mint amit az utasok egy utasszállító repülőgépen megkapnak.

Más alkalmazások is vannak, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak az űrben. A mobilalkalmazások például információkat nyújthatnak az asztronautáknak az űrhajóról, űrben elfoglalt pozíciójáról, valamint kiválthatják azokat a hosszú feladatlistákat, amelyeket jelenleg az űrállomáson használnak.

Ferguson úgy véli, hogy a jövőben a táblagépek még az űrhajóablakokat is szükségtelenné tehetik. „Az ablakok kockázatosak. Többek között nehezek, és nem párásodhatnak. Mi lenne, ha egyszerűen elhelyeznénk egy kamerát a burkolaton, odabenn pedig egy LCD-képernyőt, és így nyomon lehetne követni, mi zajlik odakinn? Ez olyan megoldás, amit el tudok képzelni a jövőre nézve” – teszi hozzá. Viszont lehet, hogy ezt nem tudják egyszerűen kivitelezni, hiszen a látvány az űrből nem teljesen ugyanaz, mint egy LCD-képernyőn.

A Boeing jelenleg más cégekkel – többek között a SpaceX-szel és a Sierra Nevadával – verseng, hogy az asztronauták felszállítására képes kapszulát fejlesszen a NASA programjának égisze alatt. A cél, hogy 2017-re legalább egy amerikai fejlesztésű űrhajó rendelkezésre álljon.

Ferguson szerint a CST-100 a tervek alapján 2017 januárjában készen állhat első automata repülésére, majd ugyanezen év júliusában az első emberes misszióra.