Pályára bocsátották az első Sentinel műholdat, amely az európai Copernicus program zászlóshajójaként a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelését és feltérképezését végzi.
A Sentinel-1A műholdat - amelynek neve őrszemet jelent - Szojuz-rakéta szállította rendeltetési helyére közép-európai idő szerint csütörtökön késő este. A kilövés helye Francia-Guyana volt, a repülés a 699 kilométeres végső magasságba 23 percig tartott. Az út végén jelzés erősítette meg, hogy a műhold elvált a hordozórakétától - adta hírül a BBC hírportálja. Az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) új, ötéves programjában az első műholdat újabb öt, szintén Sentinelnek elnevezett szatellit követi.
Brüsszel szerint a Copernicus a Föld feltérképezésére irányuló eddigi legnagyobb vállalkozás. Ha az egész rendszer megkezdi működését, naponta körülbelül nyolc terabájt adatot fog rögzíteni a kék bolygó szárazföldjeiről, óceánjairól és légköréről. Az európai unió országai eddig 7,5 milliárd eurót (2300 milliárd forint) különítettek el a projektre, ám a távlati tervek szerint a program nem ér majd véget: ha valamelyik Sentinel tönkremegy, kicserélik, hogy az adatszolgáltatás folytonosságát biztosítsák.
Az ESA szakemberei a németországi Darmstadtban adják az utasításokat a Sentinelnek: az első órák azzal teltek, hogy péntek kora reggelre a műhold kibontotta szárnyait és kicsomagolta a radarját. Ezeket azért hajtogatták össze, hogy beleférjenek a Szojuzba. Az "Őrszem" hivatalosan körülbelül három hónap múlva fog teljes kapacitásán működni, noha valószínű, hogy a műszer kalibrálása érdekében már akár a jövő héten elkezdheti a Föld fényképezését.
A radar rengeteg célra felhasználható: a rizstermelés felmérésre, a hajóutakat veszélyeztető jéghegyek figyelemmel kísérésére és akár az erdőirtás nyomon követésére is. Legfontosabb küldetése azonban a katasztrófavédelem. Radarja különösen alkalmas az árvizek kiterjedésének monitorozására és az általa készített képtípust nagyobb földrengések után is felhasználják, hogy az infrastruktúrában keletkezett károkat felmérjék.
A Sentinel-1A teszteli az új, lézeralapú adatfeldolgozási rendszert is. A német mérnökök fejlesztette technológia nemcsak az eddig megszokottnál több információt képes kezelni, hanem fel is gyorsítja az adatok Földre juttatásának idejét. "Órákról percekre csökkenti az adatátvitel idejét, természeti katasztrófák idején pedig aki időt nyer, életeket nyer" - magyarázta Jean-Jacques Dordain, az ESA igazgatója.
Öt év alatt, 2019-ig öt újabb Sentinel éri el a világűrt. A tervek szerint a műholdak párként keringenek, hogy az adott földi pont felvételeinek ideje között eltelő idő a lehető legszűkebb legyen. A Sentinel-1B 2015-ben indul, az 1C és 1D akkor, ha az 1A és az 1B feladatait át kell már venni, mert elérkeztek élettartamuk végére.
Új korszak
A Copernicus (régebbi nevén GMES) az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közös programja egy egységes, operatív, jó minőségű adatokkal dolgozó földmegfigyelő rendszer kialakítására, környezetvédelmi és biztonsági célú alkalmazások céljára. A rendszer alappillérei a távérzékelési adatokat szolgáltató műholdak. A Sentinel (magyarul: őrszem) nevű műholdsorozat most indított első darabjának sorszáma 1A. Az 1-es szám nem szorul különösebb magyarázatra, megfigyelési technináját tekintve egy C-sávú apertúraszintézis-radarral felszerelt űreszközről van szó. A megjelölésben az A betű arra utal, hogy a Sentinel-1 radaros műholdak közül a mostani az első. Jövőre terveznek indítani egy azonos felszereltségű holdat, Sentinel-1B néven.
A csütörtöki start új korszakot nyit az európai műholdas földmegfigyelésben. A Sentinel sorozat mérésein operatív alkalmazások alapulnak majd, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a meteorológiai előrejelzések esetén már megszokhattuk. A megfelelő kalibráció és minőség-ellenőrzés után pedig az adatok mindenki számára ingyenesen hozzáférhetők lesznek. Az elképzelés az, hogy ez a modell rövid időn belül jelentősen megnöveli majd a műholdas távérzékeléssel nyert információ felhasználását. Segít a környezeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodásban, a klímaváltozás kutatásában, az európai polgárok biztonságának szavatolása terén. A műholdas távérzékelési adatokra új szolgáltatások, vállalkozások épülhetnek, így végső soron a befektetés megtérül a társadalomnak.
A Sentinel-1A radarmérései többek között a tengeri jég, az olajfoltok, a hajóforgalom követésére lesznek alkalmasak. A szárazföldeken például a földhasználat alakulásának vizsgálatára használják. Katasztrófahelyzetek (árvizek, földrengések, földcsuszamlások) esetén a napszaktól és felhőborítottságtól függetlenül végezhető radarmérések hasznos információval segítenek a mentési, kárelhárítási munkálatokban. A műholdradar-interferometria révén pedig a felszínmozgások – beleértve az épített környezet változásait is – nagy pontossággal felmérhetők. A Sentinel-1A várható élettartama legalább 7 év.
A Sentinel-1A négyféle módban fogja feltérképezni a felszínt. Sávtérképező (SM, Stripmap mode), szélessávú interferometrikus (IWS, Interferometric Wide Swath mode), extra szélessávú (EWS, Extra Wide Swath mode) és ún. hullám módban (WM, Wave mode). Ezen leképezések közül az IWS és az SM a legfőbb módok, hiszen az ilyen adatok a legalkalmasabbak a műholdradaros szárazföldi mozgásvizsgálatra. A két mód átfedő, így a reflektorokat az IWS leképezési szögtartománya második sugarának közepére állítottuk úgy, hogy a Sentinel-1A pontos áthaladásának ismeretében a leképezési sáv teljes tartományának megfelelő szögekben finomhangolni tudunk. A trihedrális reflektorok esetében 35°-os az ideális visszaszórási szög, így a fent említett észlelési paramétereket figyelembe véve a műholdradar-reflektor felszínhez legközelebb eső lapjának vízszintessel bezárt szögét 18°-ra állítottuk. Ezzel a Sentinel-1A „reflektorfénybe került”.
