Mint oly sok ráktípusról, a szájüregi daganatokról is elmondható,
hogy korai stádiumban felfedezve nagyon jó eséllyel gyógyíthatók. Ám az
esetek túlnyomó többségében nem ez történik: az előrehaladott betegség,
áttétekkel jelentkezve jóval nehezebben kezelhető. A szájüregben
jelentkező kóros szövetszaporulatokról szólva ez azért elkeserítő, mivel
nem a test valamely eldugott részében, a szem elől elrejtve fejlődnek
ki, és akár egy rutin fogorvosi vizsgálat során felfedezhetők.
A
világon évente félmillió embernél diagnosztizálnak valamilyen szájüregi
daganatot, és mivel főleg késői stádiumban veszik észre, az esetek
túlnyomó részére nem több, mint ötéves túlélési idő jellemző. A szájrák –
megint csak megannyi más daganatos betegséghez hasonlóan – különösen a
negyven év feletti korosztályban jelentkezik, elsősorban a dohányosok és
az alkoholt fogyasztók körében.
Típusok, kockázatok
A
szájrák valójában több daganattípus gyűjtőneve, a szájüregben és
környékén megjelenő szövetszaporulatok összefoglaló elnevezése. A
leggyakrabban, a megbetegedések felében a nyelven jelentkezik,
körülbelül negyedrészt az ajkakon, illetve összesen az esetek
egynegyedében az arc belső felületén, az ínyen vagy a szájfenéken.
Bár
a szájüreg több pontján is jelentkezhet, a rizikótényezőket tekintve
minden daganattípus hasonlít egymáshoz. Nem újdonság, hogy a dohányzás
első helyen áll a rákkeltők között, a szájüregi daganatok pedig
különösen előkelő helyen állnak a dohányzás lehetséges mellékhatásainak
listáján. A szájrákok mintegy 80-90 százaléka közvetlen összefüggésben
van ezzel a szenvedéllyel, a cigaretta mellett pedig különösen
hangsúlyos a pipázás és a szivarozás káros hatása.
Az
alkoholfogyasztás mintegy hétszeresére növeli valamely szájráktípus
kialakulásának lehetőségét, a dohányzás és az alkoholfogyasztás együtt
pedig különösen nagy esélyt ad a daganat megjelenésére. Hogy miért? A
dohányban található rákkeltő vegyületek lerakódnak a szájüregben, az
alkohol pedig oldja a különböző kátrányösszetevőket, illetve a
nyálkahártyát irritálva segíti a rákkeltő vegyületek felszívódását.
A
rizikófaktorokat tekintve a dohány és az alkohol mögött messze
lemaradva, de még mindig mérhetően szerepelnek az elhanyagolt fogak. A
letört, lyukas fogazat ugyanis irritálja a nyálkahártyát, az állandó
ínygyulladás pedig különösen kedvez a daganat kialakulásának.
Épp csak említeni érdemes a munkahelyi vegyi ártalmakat mint kiváltó tényezőt, hiszen a munkavédelmi előírások betartásával ez nem lehet valós veszélyforrás. A kerti szőlőben minden védőfelszerelés nélkül permetező gazdáknak ugyanakkor érdemes legalább évente szűrésre járniuk.
Mit ne láss a tükörben?
A
szűrés nem jelent mást, mint hogy az ember időnként ellátogat a
fogorvoshoz. A szájüregi daganatokat tekintve Magyarország az első az
európai ranglistán, s ez nem utolsósorban a magyar szájhigiénia
katasztrofális állapotának köszönhető. A szájápolás és a rendszeres
fogászati kontroll egyben a szájrákok kiszűrését is szolgálja, hiszen
minden fogorvos képes a korai stádiumú tumor észlelésére, de bizonyos
jeleket még otthon, a tükör előtt is észrevehetsz. Mely tünetek azok,
amiket akár te is kiszúrhatsz?
- Tartós fekély a szájüregben. Ez természetesen nem csak daganatot jelezhet, de ha hetekig nem látod a gyógyulás jeleit, okkal gyanakodhatsz súlyosabb betegségre.
- Fehér vagy vörös foltok megjelenése. Akár a nyelven, akár az ínyen megjelenhetnek ezek az árulkodó jelek. Ha ilyet látsz, azonnal fordulj szakemberhez!
- A szájüreg környékén jelentkező daganatot jelzi a nyelési nehézség, illetve az idegentestérzés a nyelés során.
- A nyelv vagy a környéke érzéketlen. Emellett intő jel lehet, ha úgy érzed, hogy a nyelved mozgatása nehezen megy, vagy enyhe fájdalommal jár.
- Az orcák megvastagodása, illetve az állkapocs duzzanata.
Ha
a figyelmeztető jeleket időben megosztod egy szakorvossal, még a rossz
hír is jó lehet, hiszen korai stádiumban 80-95 százalékos gyógyulási
eséllyel kezelik a szájrákokat. Ne várj a fájdalom megjelenéséig, hiszen
az rendszerint az előrehaladott stádiumban jelentkezik.
