A forint komoly kilengéseket mutatott az utóbbi időszakban a devizapiacon. Felelős vállalatvezető ilyenkor fedezi a devizakitettségét, hogy ne a vállalkozás pénzével folytasson szerencsejátékot.
Magyarország tavaly 2,5%-os külkereskedelmi aktívummal zárt és a 3,0 százalékos költségvetési hiányplafon alatt, ráadásul idén is hasonlóra lehet számítani, így rendkívül stabilnak mondható a mérleg. Ebből a szemszögből nézve tehát nincs oka a forintnak arra, hogy tovább gyengüljön a devizapiacon – mondta a Gazdaság TV-nek Pásztor Csaba, az MKB Bank befektetési szolgáltatásokért felelős igazgatója.
Pásztor szerint konszolidáció várható a devizapiacon és az euró visszatér a 300-310 forint közötti árfolyamához, ugyanakkor a vállalkozásoknak nagyon fontos, hogy ne az árfolyam várakozásaik alapján kezeljék a devizapénzáramaikat, hanem a határidős, opciós piacon fedezzék a devizaügyleteiket. “Az exportáló cégeknek azt javaslom, vizsgálják meg a nettó devizakitettségüket negyedéves bontásban. Ha azt látják a negyedév végén, hogy az exportvolumenük mondjuk hárommillió euróval magasabb, mint az importszámlájuk, akkor a negyedév során havonta egy-egymillió eurót a határidős piacon el kell adni és ezzel a kitettségüket lefedezni” – javasolta a szakember. “Az a cél, hogy a nettó kitettséget meghatározzák és a nettó fedezési stratégiát következetesen végigvigyék. A tranzakciónak külön költsége nincs, hiszen a bankok vételi és eladási árfolyamokat jegyeznek, amelyek eltérésében már benne van a bank nyeresége is” – tette hozzá Pásztor.
A deviza határidős vétele (eladása) mellett a pénzügyi eszköztár számos egyéb terméket tartalmaz: köthető opciós üzlet (ez a deviza adott időpontra vonatkozó vételi, illetve eladási jogának megvásárlását jelenti), illetve léteznek összetett, úgynevezett strukturált devizapiaci ügyletek. Választani az adott helyzet, illetve a vállalkozás pénzügyi felkészültsége alapján érdemes e módozatok közül.
Mindenképpen több intézménytől érdemes ajánlatot kérni adott devizaügyletre. Fontos azonban számolni azzal, hogy abban az esetben, ha valaki olyan intézménynél köt fedezeti ügyletet, amellyel korábban nem volt kapcsolata, az ügylethez közvetlenül kapcsolódó díjak mellett egyéb költségek is felmerülhetnek. Kisebb (100 ezer euró alatti) ügyleteknél ez gyakran azt jelenti, hogy – hiába kedvezőbb egy ajánlat – a számlavezető bankkal érdemes szerződni. Így a devizakitettséggel rendelkező cégek már a számlaválasztáskor jó, ha e kérdés alapján is megvizsgálják a pénzintézetek ajánlatait.
Magyarország tavaly 2,5%-os külkereskedelmi aktívummal zárt és a 3,0 százalékos költségvetési hiányplafon alatt, ráadásul idén is hasonlóra lehet számítani, így rendkívül stabilnak mondható a mérleg. Ebből a szemszögből nézve tehát nincs oka a forintnak arra, hogy tovább gyengüljön a devizapiacon – mondta a Gazdaság TV-nek Pásztor Csaba, az MKB Bank befektetési szolgáltatásokért felelős igazgatója.
Pásztor szerint konszolidáció várható a devizapiacon és az euró visszatér a 300-310 forint közötti árfolyamához, ugyanakkor a vállalkozásoknak nagyon fontos, hogy ne az árfolyam várakozásaik alapján kezeljék a devizapénzáramaikat, hanem a határidős, opciós piacon fedezzék a devizaügyleteiket. “Az exportáló cégeknek azt javaslom, vizsgálják meg a nettó devizakitettségüket negyedéves bontásban. Ha azt látják a negyedév végén, hogy az exportvolumenük mondjuk hárommillió euróval magasabb, mint az importszámlájuk, akkor a negyedév során havonta egy-egymillió eurót a határidős piacon el kell adni és ezzel a kitettségüket lefedezni” – javasolta a szakember. “Az a cél, hogy a nettó kitettséget meghatározzák és a nettó fedezési stratégiát következetesen végigvigyék. A tranzakciónak külön költsége nincs, hiszen a bankok vételi és eladási árfolyamokat jegyeznek, amelyek eltérésében már benne van a bank nyeresége is” – tette hozzá Pásztor.
A deviza határidős vétele (eladása) mellett a pénzügyi eszköztár számos egyéb terméket tartalmaz: köthető opciós üzlet (ez a deviza adott időpontra vonatkozó vételi, illetve eladási jogának megvásárlását jelenti), illetve léteznek összetett, úgynevezett strukturált devizapiaci ügyletek. Választani az adott helyzet, illetve a vállalkozás pénzügyi felkészültsége alapján érdemes e módozatok közül.
Mindenképpen több intézménytől érdemes ajánlatot kérni adott devizaügyletre. Fontos azonban számolni azzal, hogy abban az esetben, ha valaki olyan intézménynél köt fedezeti ügyletet, amellyel korábban nem volt kapcsolata, az ügylethez közvetlenül kapcsolódó díjak mellett egyéb költségek is felmerülhetnek. Kisebb (100 ezer euró alatti) ügyleteknél ez gyakran azt jelenti, hogy – hiába kedvezőbb egy ajánlat – a számlavezető bankkal érdemes szerződni. Így a devizakitettséggel rendelkező cégek már a számlaválasztáskor jó, ha e kérdés alapján is megvizsgálják a pénzintézetek ajánlatait.
| Néhány gyakoribb fedezeti ügylet, leírása és jellemző alsó összeghatára | ||
| Egyedi áras devizakonverzió | Az aktuális piaci trendek alapján kalkulált kedvezményes árfolyammal az ügyfél a banki árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon juthat devizához | 100.000 forint |
| Határidős deviza adás-vétel ügylet | Az ügyfél a jövőben várható deviza konverzióira előre tudja biztosítani, fixálni az árfolyamot, amivel az ügyfél az árfolyamból adódó kockázatát kivédheti és tervezhetővé tudja tenni a tevékenységét. | 25.000€ |
| Deviza opciós ügylet | A kedvezőtlen irányú deviza árfolyammozgásokkal szemben védelmet nyújthat, ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az Ügyfél a kedvező irányú árfolyamváltozásból részesülhessen. | 100.000€ |
| Kamatswap ügylet | Ügyfelek részére hitelfelvételeknél fellépő kamatkockázat kivédésére szolgál, amely során az ügyfél változó kamatozású hitelét fix kamatozásúra cserélheti vagy fordítva. | 500.000€ |
| Kamat opciós ügylet | Az ügyfél hiteleinek és kibocsátott kötvényeinek kamat kockázatának kivédésére szolgáló ügylet. | 500.000€ |
