Magyarország első európai országként ratifikálhatja a közeljövőben az úgynevezett Nagoya-egyezményt, amely az ilyen genetikai erőforrások védelméről, valamint a hasznosításukból származó bevételek méltányos megosztásáról szól.
 
A genetikai erőforrásokhoz védelméről, azaz a növényekben, állatokban már meglévő, de eddig ki nem használt tulajdonságok oltalmáról szól az úgynevezett Nagoya-egyezmény. A látszatra nagyon távoli cél térben és időben is közel áll hozzánk, mondta a dokumentum részleteit ismertető Kőrösi Levente, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. Az egyezmény a biokalózkodást kívánja megszüntetni, ami azt jelenti, hogy fejlett országok multinacionális cégei a fejlődő világból valamilyen genetikai erőforrást – állat- vagy növényfajokat, gyógynövényeket, növényi kivonatokat, mikroorganizmusokat – sokszor jogellenesen szereznek meg, és különféle termékeket állítanak elő belőle. A Nagoya-jegyzőkönyv célja, hogy szabályozza a hozzáférést a genetikai erőforrásokhoz, illetve leszögezze, hogy a haszonból vissza kell juttatni azokba az országokba is, ahonnan a genetikai erőforrás származik, továbbá, hogy a haszon egy részét természetvédelemre kell fordítani.

A kezdeményezést olyan esetek hívták életre, mint például az, amely egy kis indiai közösséggel történt, magyarázta Rodics Katalin, a Greenpeace kampányfelelőse. Az indiaiak egy, a fehérvérűség gyógyítására alkalmas gyógynövényt termesztettek, s ennek híre ment. Megjelent Észak-Indiában egy amerikai gyógyszergyár képviselőcsoportja, és az indiaiak mindent elmondtak nekik a gyógynövényről, amit csak tudtak. A kutatócsoport pár száz dollárért megvette az észak-indiai közösségtől a gyógynövényt, s a gyógyszergyár nemzetközi szabadalommal védette le a terméket. Ettől fogva már csak ez a cég használhatja leukémia gyógyítására. A leginkább felháborító pedig az volt a történetben – tette hozzá a Greenpeace kampányfelelőse –, hogy a cég beperelte az indiaiakat, akik még mindig gyógyítottak a növénnyel, s a pert a gyógyszergyár meg is nyerte.

De beszélhetünk Etiópia kenyérgabonájáról is, amely alapvető élelmiszernövényük, és kiderült róla, hogy gluténmentes – folytatta Rodics Katalin. Mivel Európában egyre többen gluténallergiások, egy cég ezt a gabonát kezdte használni a gluténmentes kenyér előállításához. Miután a termék óriási kereskedelmi hasznot hozott, Etiópia követelte a haszonmegosztást. Megállapodás született róla, hogy Etiópia folyamatosan részesülni fog a haszonból, s a növény tulajdonjoga az etiópoknál marad.

Az egyezmény ratifikálása elsősorban a harmadik világ országainak érdeke, ám nem véletlen, hogy Magyarország első európai országként jelezte csatlakozási szándékát. Kőrösi Levente hangsúlyozta: nálunk is vannak olyan állat- és növényfajok, amelyek komoly genetikai értéket képviselnek, és Magyarország sem szeretné, ha ehhez más országok úgy férnének hozzá, hogy hatalmas haszonra tesznek szert, s mi nem részesülünk belőle vagy akár nem is tudunk róla, hogy a nálunk található genetikai erőforrások felhasználásával fejlesztettek ki egy terméket.

Az Egyesült Államok, amelynek a legtöbb tennivalója és legtöbb tartozása lenne ezen a téren, nem ratifikálta a Nagoya-egyezményt.