Egy kutatócsoport szerint a Cuvier-féle csőrös cet nyerhetné az aranyérmet, amennyiben lenne merülési verseny a cetfélék között.
A kutatók Kalifornia partjainál követték a közepes méretű ceteket műholdas nyomkövetőkkel. Az emlősök közel 3 kilométeres mélységbe merültek le, és két óra 17 percet töltöttek odalenn, mielőtt feljöttek levegőért. Ez lélegzetelállító tett egy tüdős élőlénytől. A mért számadatok a legmélyebb és leghosszabb merülést reprezentálják, melyet eddig tengeri emlősnél kimutattak – mondja Greg Schorr, a kutatás vezetője. A tanulmányt a PLoS One folyóirat közölte.
Elmondta, sokféle élőlény él abban a mélységben, ahová a cetek lemerészkednek, többek között fő táplálékforrásaik, a tintahalak és fenéklakó halak. „Csakhogy nagy különbség van eme cetek és más, az óceán mélyén élő állatok között, méghozzá az, hogy a csőrös ceteknek a felszínre kell jönniük levegőt venni. A levegő visszatartása, és a felszíninél több mint 250-szeres nyomású régióba merülés lenyűgöző tett” – teszi hozzá. Összehasonlításképpen, a Guiness-világrekordok könyve szerint egy ember 22 percig tudja visszatartani a levegővételt víz alatt, ám nem élné túl azt a nyomást, ami ezekben a mélységekben uralkodik.
A Cuvier-féle csőrös cetek követéséhez a kutatók műholdas nyomkövetőket használtak, melyek a merülések kezdetén és végén gyűjtöttek adatokat, emellett rögzítették azok maximális mélységét, valamint a közöttük eltelt időt. Nyolc cetet követtek Dél-Kalifornia partjainál. 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben látták el őket a nyomkövetőkkel, melyek több mint 3700 órányi merülési adatot gyűjtöttek össze.
Ez az információ több mint 1000 egyéni merülésre terjedt ki átlagosan 1400 méteres mélységgel, illetve 5600 sekélyebb merülést, ezek mélysége átlagosan 275 méter volt. A domináns magatartás az adatok szerint egy mélyebb merülés, melyet sorozatban sekélyebbek követnek. A felszínen töltött idő két merülés között nagyon rövid, csupán néhány perc lehet. A legmélyebb rögzített merülés 2992 méter volt, és 137,5 percig tartott.
A Cuvier-féle csőrös cet széles körben elterjedt a mélyvízi régiókban a trópusoktól a hidegebb területekig, de a pólusoknál már nincs jelen. Teste mintegy 7 méter hosszú, és némileg a torpedót idézi. Homloka rövid csőrbe torkollik, némileg felfelé ívelő szájjal, ezért olybá tűnik, mintha mosolyogna. Színe a szürkétől a vörösesbarnán át a fehéresig terjed. Némelyeket lineáris fehér sebhelyek tarkítanak, ezek valószínűleg a tehenekért harcoló hímek egymáson hagyott fognyomai. Elsősorban mélytengeri tintahalakkal és az óceáni fenék közelében élő halfajokkal táplálkozik.
Schorr szerint a faj jól adaptálódott a mélymerüléshez, kevesebb, mint két percet tölt a felszínen merülések között. „Szociális, melegvérű emlősök, amelyek megdöbbentő mélységekben üldözik zsákmányukat, miközben közel 3 kilométer választja el őket legalapvetőbb fizikai szükségletüktől, a levegőtől” – magyarázza.
Számos tengeri emlősnél figyelték már meg a mélymerülő képességeket. Az ámbráscetek – a legnagyobb fogas bálnák – szintén a mélységben keresik táplálékukat. Ám ezek a merülések kevesebb, mint egy kilométer mélységet ölelnek fel és hosszabb felszíni pihenések követik őket. Az elefántfókák nagyon hosszú és mély merülésekre képesek. A Cuvier-féle csőrös ceteket érintő új információkat megelőzően a tengeri emlősök legmélyebb és leghosszabb merülésének rekordját a fókák tartották. A tudományos adatok szerint az elefántfókák 2,4 kilométeres mélységbe tudnak lemerülni és két óráig is lenn maradnak. Ám mély merüléseik ritkák, és viszonylag hosszú pihenések követik őket a felszínen.
Elmondta, sokféle élőlény él abban a mélységben, ahová a cetek lemerészkednek, többek között fő táplálékforrásaik, a tintahalak és fenéklakó halak. „Csakhogy nagy különbség van eme cetek és más, az óceán mélyén élő állatok között, méghozzá az, hogy a csőrös ceteknek a felszínre kell jönniük levegőt venni. A levegő visszatartása, és a felszíninél több mint 250-szeres nyomású régióba merülés lenyűgöző tett” – teszi hozzá. Összehasonlításképpen, a Guiness-világrekordok könyve szerint egy ember 22 percig tudja visszatartani a levegővételt víz alatt, ám nem élné túl azt a nyomást, ami ezekben a mélységekben uralkodik.
A Cuvier-féle csőrös cetek követéséhez a kutatók műholdas nyomkövetőket használtak, melyek a merülések kezdetén és végén gyűjtöttek adatokat, emellett rögzítették azok maximális mélységét, valamint a közöttük eltelt időt. Nyolc cetet követtek Dél-Kalifornia partjainál. 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben látták el őket a nyomkövetőkkel, melyek több mint 3700 órányi merülési adatot gyűjtöttek össze.
Ez az információ több mint 1000 egyéni merülésre terjedt ki átlagosan 1400 méteres mélységgel, illetve 5600 sekélyebb merülést, ezek mélysége átlagosan 275 méter volt. A domináns magatartás az adatok szerint egy mélyebb merülés, melyet sorozatban sekélyebbek követnek. A felszínen töltött idő két merülés között nagyon rövid, csupán néhány perc lehet. A legmélyebb rögzített merülés 2992 méter volt, és 137,5 percig tartott.
A Cuvier-féle csőrös cet széles körben elterjedt a mélyvízi régiókban a trópusoktól a hidegebb területekig, de a pólusoknál már nincs jelen. Teste mintegy 7 méter hosszú, és némileg a torpedót idézi. Homloka rövid csőrbe torkollik, némileg felfelé ívelő szájjal, ezért olybá tűnik, mintha mosolyogna. Színe a szürkétől a vörösesbarnán át a fehéresig terjed. Némelyeket lineáris fehér sebhelyek tarkítanak, ezek valószínűleg a tehenekért harcoló hímek egymáson hagyott fognyomai. Elsősorban mélytengeri tintahalakkal és az óceáni fenék közelében élő halfajokkal táplálkozik.
Schorr szerint a faj jól adaptálódott a mélymerüléshez, kevesebb, mint két percet tölt a felszínen merülések között. „Szociális, melegvérű emlősök, amelyek megdöbbentő mélységekben üldözik zsákmányukat, miközben közel 3 kilométer választja el őket legalapvetőbb fizikai szükségletüktől, a levegőtől” – magyarázza.
Számos tengeri emlősnél figyelték már meg a mélymerülő képességeket. Az ámbráscetek – a legnagyobb fogas bálnák – szintén a mélységben keresik táplálékukat. Ám ezek a merülések kevesebb, mint egy kilométer mélységet ölelnek fel és hosszabb felszíni pihenések követik őket. Az elefántfókák nagyon hosszú és mély merülésekre képesek. A Cuvier-féle csőrös ceteket érintő új információkat megelőzően a tengeri emlősök legmélyebb és leghosszabb merülésének rekordját a fókák tartották. A tudományos adatok szerint az elefántfókák 2,4 kilométeres mélységbe tudnak lemerülni és két óráig is lenn maradnak. Ám mély merüléseik ritkák, és viszonylag hosszú pihenések követik őket a felszínen.
