Ma van a víz világnapja. Világszerte és hazánkban is számos programmal hívják fel a figyelmet a víz és a természet megóvásának fontosságára.
Az ENSZ közgyűlése 1992-ben döntött arról, hogy minden évben március 22-én legyen a víz világnapja. Világszerte és hazánkban is számos programmal hívják fel a figyelmet a víz és a természet megóvásának fontosságára. Az UNICEF adatai szerint naponta ezerötszáz, főleg öt év alatti gyerek hal meg a világon a tiszta víz hiánya miatti betegségekben. A szervezet ezért ma estig még gyűjti a hozzájárulásokat a 13-666-os adományvonalon. Hazánk világszerte különféle programokkal segít a vízínység enyhítésében, mondta a Krónikának Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára.
A Magyar Babtista Szeretetszolgálat korábban Haitiin segített, most éppen Dél-Szudánban vannak, nyilatkozta Szenczy Sándor, a Szeretetszolgálat elnöke. Haitiin a Külügyminisztérium támogatásával kutakat fúrtak, s az az árvaház, amelyet magyarok támogatásával építettek fel, eladja a vizet, ezzel teremtve elő a fenntartási költségeik egy részét.
Magyarországon a víz világnapja alkalmából a szegedi vadasparkban vízismereti játékokat, a gyógyfürdőkben pedig koncerteket rendeznek. A Duna fővárosi szakaszán közösségi játékkal várják a gyerekeket. Budapesten családi nap van a Rex Állatszigeten, vízi programokkal várja az érdeklődőket a Fővárosi Állat- és Növénykert, a soproni Vízmű és a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szegedi Anna-fürdőben a helyi iskolásoknak rendhagyó órát is tartottak, ahol a gyerekek olyan érdekességeket is megtudhattak, hogy egy darab alma vagy tíz dekagramm sajt mekkora mennyiségű víz felhasználásával állítható elő.
Gömöri Csilla, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. minőség és kommunikációs referense, a Magyar Fürdőszövetség marketing szakbizottságának elnöke a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában elmondta, a Fürdőszövetség nagy részt vállalt a vízről szóló oktatási anyagok, transzparensek elkészítésében. Gömöri Csilla a család szerepét, a szülői mintát is hangsúlyozta a víztakarékos életmódra nevelésben. Nagyon sok gyerek elmondta az otthoni tapasztalatait, amelyből kiderült, valóban figyelnek arra, hogy ne pazarolják a vizet: a gyerekek tudták, hogy a csöpögő csapot meg kell javítani, fogmosás közben nem kell folynia a víznek, és a folyóvízben történő mosogatás is pazarlásnak számít. Markó Teodóra napközis tanár véleménye szerint óriási haszna van az ilyen rendhagyó óráknak, ezek a gyerekeket is nagyon érdeklik.
Gömöri Csilla azt is kiemelte, hogy Magyarországon nem csak víz van bőségesen, de termál- és gyógyvíz is. Arról is mesélt, mit jelent egy gyereknek olyan országban élni, ahol nem áll rendelkezésre elegendő víz, ezzel szemben a magyarországi vízkincs páratlan a világon.
Egyik ilyen érték Szegeden, az Anna-kútból több mint nyolc évtizede csordogáló a víz, amely a helybeliek körében nagyon népszerű, nem csak ott isszák, hanem haza is visznek belőle. A történet 1927-re nyúlik vissza, Pávai-Vajna Ferenc az Alföldön víz után kutatva találta meg a 944 méter mélyről feltörő 51 Celsius fok hőmérsékletű vizet, amelyet 1929-ben gyógyvízzé nyilvánítottak, 1938-ban pedig Patzauer Dezső már palackozta is, és ő nevezte el az abban az évben született kislányáról, Annáról. A víz jótékony hatással van a reumatikus fájdalmakra, az ízületi gyulladásra. A szegedi Anna-fürdőt 1896-ban építették Lang Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján. A víz világnapja alkalmából ebbe a fürdőbe is elvitték a szegedi iskolásokat.
A Magyar Babtista Szeretetszolgálat korábban Haitiin segített, most éppen Dél-Szudánban vannak, nyilatkozta Szenczy Sándor, a Szeretetszolgálat elnöke. Haitiin a Külügyminisztérium támogatásával kutakat fúrtak, s az az árvaház, amelyet magyarok támogatásával építettek fel, eladja a vizet, ezzel teremtve elő a fenntartási költségeik egy részét.
Magyarországon a víz világnapja alkalmából a szegedi vadasparkban vízismereti játékokat, a gyógyfürdőkben pedig koncerteket rendeznek. A Duna fővárosi szakaszán közösségi játékkal várják a gyerekeket. Budapesten családi nap van a Rex Állatszigeten, vízi programokkal várja az érdeklődőket a Fővárosi Állat- és Növénykert, a soproni Vízmű és a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szegedi Anna-fürdőben a helyi iskolásoknak rendhagyó órát is tartottak, ahol a gyerekek olyan érdekességeket is megtudhattak, hogy egy darab alma vagy tíz dekagramm sajt mekkora mennyiségű víz felhasználásával állítható elő.
Gömöri Csilla, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. minőség és kommunikációs referense, a Magyar Fürdőszövetség marketing szakbizottságának elnöke a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában elmondta, a Fürdőszövetség nagy részt vállalt a vízről szóló oktatási anyagok, transzparensek elkészítésében. Gömöri Csilla a család szerepét, a szülői mintát is hangsúlyozta a víztakarékos életmódra nevelésben. Nagyon sok gyerek elmondta az otthoni tapasztalatait, amelyből kiderült, valóban figyelnek arra, hogy ne pazarolják a vizet: a gyerekek tudták, hogy a csöpögő csapot meg kell javítani, fogmosás közben nem kell folynia a víznek, és a folyóvízben történő mosogatás is pazarlásnak számít. Markó Teodóra napközis tanár véleménye szerint óriási haszna van az ilyen rendhagyó óráknak, ezek a gyerekeket is nagyon érdeklik.
Gömöri Csilla azt is kiemelte, hogy Magyarországon nem csak víz van bőségesen, de termál- és gyógyvíz is. Arról is mesélt, mit jelent egy gyereknek olyan országban élni, ahol nem áll rendelkezésre elegendő víz, ezzel szemben a magyarországi vízkincs páratlan a világon.
Egyik ilyen érték Szegeden, az Anna-kútból több mint nyolc évtizede csordogáló a víz, amely a helybeliek körében nagyon népszerű, nem csak ott isszák, hanem haza is visznek belőle. A történet 1927-re nyúlik vissza, Pávai-Vajna Ferenc az Alföldön víz után kutatva találta meg a 944 méter mélyről feltörő 51 Celsius fok hőmérsékletű vizet, amelyet 1929-ben gyógyvízzé nyilvánítottak, 1938-ban pedig Patzauer Dezső már palackozta is, és ő nevezte el az abban az évben született kislányáról, Annáról. A víz jótékony hatással van a reumatikus fájdalmakra, az ízületi gyulladásra. A szegedi Anna-fürdőt 1896-ban építették Lang Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján. A víz világnapja alkalmából ebbe a fürdőbe is elvitték a szegedi iskolásokat.
