Mindennapi szokásaink átalakulása mellett az életszínvonalunk változására is számítunk nyugdíjas éveinkben. A KSH adatai szerint nyugdíjasként több időnk jut alvásra és pihenésre, illetve sokat tévézünk és internetezünk majd. Ugyanakkor – a Generali Biztosító reprezentatív kutatása szerint – a várható bevételcsökkenés miatt a legtöbb ember úgy gondolja, hogy néhány dologról le is kell majd mondania. Magyarországon az aktív felnőttek majdnem fele szerint nem tudnak majd megélni nyugdíjas éveikben.
Egy átlagos magyar nyugdíjas legtöbb idejét az alvás (napi 9-9,5 óra) viszi el, ezt a tévézés követi (3 és fél óra naponta), majd a saját háztartás ellátása – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) december végén publikált adataiból. A nyugdíjas kor beköszöntével tehát sokkal több idő jut a fent felsoroltakra, és bár ezen tevékenységek nem járnak jelentős anyagi ráfordítással, kérdés, hogy a nyugdíjasok életszínvonala mennyiben határozza meg mindennapjaikat és szokásaikat.
A Generali Biztosító reprezentatív felmérésében ezért arról kérdezte a hazai, felnőtt lakosságot, milyen életszínvonalra számítanak nyugdíjas éveikben. A válaszok alapján a magyarok csupán 5 százaléka gondolja azt, hogy fenn fogja tudni tartani jelenlegi életszínvonalát a nyugdíjából. A megkérdezettek 22 százaléka szerint nyugdíjuk egy alacsonyabb, de elfogadható életszínvonal fenntartására lesz csak elég. Az aktív felnőttek legnagyobb része (47 százalék) azonban úgy gondolja, egyáltalán nem fog tudni megélni majd nyugdíjas éveiben. Dél-Afrikában a válaszadók 51 százaléka gondolja ugyanígy, sőt a nyugdíjasok harmadának nincs elegendő megtakarítása arra se, hogy orvosi kiadásit fedezze.
A felmérés eredményei azt mutatják, összességében a magyar felnőttek jelentős többsége, 95 százaléka számít arra, hogy nyugdíjasként anyagi lemondásokra kényszerül majd. A legtöbben – a válaszadók 75 százaléka – terveik szerint kevesebbet utaznak majd, hogy kijöjjenek nyugdíjukból. Sokan gondolják úgy (67 százalék), hogy nem lesz lehetőségük családjuk anyagi támogatására, 60 százalékuk szerint a ruházkodás mennyiségén és minőségén is spórolni kényszerülnek majd. A válaszadók 58 százaléka nem tervez autót fenntartani nyugdíjas éveiben. A megkérdezettek 38 százaléka úgy gondolja, változtatnia kell majd jelenlegi lakáskörülményein. (Érdekesség, hogy az amerikai nyugdíjasok 37 százaléka szintén kisebb, 27 százaléka pedig olcsóbb lakást keresne.)
Nem tűnnek alaptalannak az anyagi lemondással kapcsolatos várakozások a KSH adatai alapján sem. Az intézet 2013. első negyedéves adatai szerint, míg a hazai nettó átlagkereset 147 850, a nyugdíjak összege a férfiaknál már csupán átlagosan 122 830, a nőknél 106 450 forint volt. Ha tehát egy átlagos jövedelmű magyar visszavonulása után átlagos mértékű állami nyugdíjából él, korábbi keresetének 77 százalékából kell kijönnie havonta. (Összehasonlításképpen Ausztráliában az öregségi nyugdíj 72-80 százalékkal kevesebb, mint az átlagbér.) A riasztó számok ellenére is elkerülhető az életszínvonal-csökkenés, ha időben kezdünk gondoskodni a nyugdíj-kiegészítésről.
A Generali Biztosító reprezentatív felmérésében ezért arról kérdezte a hazai, felnőtt lakosságot, milyen életszínvonalra számítanak nyugdíjas éveikben. A válaszok alapján a magyarok csupán 5 százaléka gondolja azt, hogy fenn fogja tudni tartani jelenlegi életszínvonalát a nyugdíjából. A megkérdezettek 22 százaléka szerint nyugdíjuk egy alacsonyabb, de elfogadható életszínvonal fenntartására lesz csak elég. Az aktív felnőttek legnagyobb része (47 százalék) azonban úgy gondolja, egyáltalán nem fog tudni megélni majd nyugdíjas éveiben. Dél-Afrikában a válaszadók 51 százaléka gondolja ugyanígy, sőt a nyugdíjasok harmadának nincs elegendő megtakarítása arra se, hogy orvosi kiadásit fedezze.
A felmérés eredményei azt mutatják, összességében a magyar felnőttek jelentős többsége, 95 százaléka számít arra, hogy nyugdíjasként anyagi lemondásokra kényszerül majd. A legtöbben – a válaszadók 75 százaléka – terveik szerint kevesebbet utaznak majd, hogy kijöjjenek nyugdíjukból. Sokan gondolják úgy (67 százalék), hogy nem lesz lehetőségük családjuk anyagi támogatására, 60 százalékuk szerint a ruházkodás mennyiségén és minőségén is spórolni kényszerülnek majd. A válaszadók 58 százaléka nem tervez autót fenntartani nyugdíjas éveiben. A megkérdezettek 38 százaléka úgy gondolja, változtatnia kell majd jelenlegi lakáskörülményein. (Érdekesség, hogy az amerikai nyugdíjasok 37 százaléka szintén kisebb, 27 százaléka pedig olcsóbb lakást keresne.)
Nem tűnnek alaptalannak az anyagi lemondással kapcsolatos várakozások a KSH adatai alapján sem. Az intézet 2013. első negyedéves adatai szerint, míg a hazai nettó átlagkereset 147 850, a nyugdíjak összege a férfiaknál már csupán átlagosan 122 830, a nőknél 106 450 forint volt. Ha tehát egy átlagos jövedelmű magyar visszavonulása után átlagos mértékű állami nyugdíjából él, korábbi keresetének 77 százalékából kell kijönnie havonta. (Összehasonlításképpen Ausztráliában az öregségi nyugdíj 72-80 százalékkal kevesebb, mint az átlagbér.) A riasztó számok ellenére is elkerülhető az életszínvonal-csökkenés, ha időben kezdünk gondoskodni a nyugdíj-kiegészítésről.
