A Parkinson-kór többnyire 40 év felett jelentkezik, de leginkább a 60 felettieket érinti. A Parkinson-tünetcsoport élén a remegés áll, pontosabban az akaratlagos mozgások tudatos irányításának fokozatos megszűnése. A betegség pontos kialakulása máig nem egészen ismert, az azonban biztos, hogy az agy bizonyos területeinek csökkent funkciója váltja ki a jellemző tüneteket. Kevés kivételtől eltekintve a betegség a gondolkodást nem érinti, ezért a Parkinson-kórban szenvedők tehetetlenül, szellemi képességeik birtokában szenvedik el fizikai leépülésüket.
A betegséget csaknem lehetetlen korai stádiumban diagnosztizálni, a Parkinson-kórban szenvedők csupán alig észrevehető jelekről számolnak be – legalábbis kezdetben. A világ talán legismertebb, e kórral sújtott emberének, Michael J. Fox színésznek például a kisujja remegésével kezdődött a betegség, ami aztán kiterjedt az egész kar kontrollálhatatlan mozgására. A felismerést az is nehezíti, hogy a tünetek csak nagyon lassan, fokozatosan alakulnak ki, illetve súlyosbodnak, így a legtöbben csak akkor veszik észre, amikor már szabad mozgásukban akadályozza őket, vagy mozgás közben jelentősen csökkenti a biztonságérzetüket.
A jellegzetes tünetek
Az apró, de árulkodó jelek sokszor alkalmat adnak arra, hogy a lehető leghamarabb diagnosztizálják a betegséget. A következő tünetek árulkodnak a Parkinson-kór megjelenéséről.
- Nyugalmi remegés. A Parkinson-kór legjellegzetesebb tünete. A kéz és a láb nyugalomban remeg, a remegés mozgásra mérséklődik.
- Izommerevség. Az izomzat nem lazul el, pihenéskor is merev marad, így az egyébként automatikus mozdulatokhoz is erőfeszítés szükséges.
- A testtartásért felelős reflexek kiesnek. Erről árulkodik a hanyag testtartás, járási bizonytalanság, egyensúlyzavar. Ez utóbbi egyre súlyosabbá válik, a beteg akár teljesen el is veszítheti egyensúlyát a hirtelen mozdulatokra.
- A beszéd akadozik, idővel halkká és monotonná alakul. A beteg sokszor elveszti a fonalat beszéd vagy gondolkodás közben.
- A mimika csökken, sokszor pislogási nehézségek, zavarok jelentkeznek.
Hogyan kezelhető?
A Parkinson-kór kezelése kapcsán nem gyógyításról beszélünk, csupán a betegség súlyosbodásának lassítása lehetséges. Ez leggyakrabban gyógyszeres kezelést jelent, ami – bár segít az akaratlan mozgások leküzdésében – idővel elvesztheti hatásosságát, illetve mellékhatásokkal is jár.
Léteznek műtéti megoldások, ezek közül az egyik az úgynevezett mélyagyi stimuláció. A beavatkozás valójában egy készülék beültetését jelenti. A mélyagyi stimulációban elektródák közvetítik az elektromos impulzusokat a substantia nigra, a sarló alakú, a mozgásokat felügyelő és koordináló terület számára az agy középpontjában. A Parkinson-kóros betegeknek az ezen a területen található dopamintermelő (ingerületátvivő) idegsejtjei pusztulnak el, remegést, merevséget, lassult mozgást és a koordinációs képességek romlását okozva.
A talamotómia nevű műtéti eljárás kimondottan a remegés kezelésére hatásos, egyéb tüneteket kevésbé érint. Az agyi műtét nyomán viszont koordinációs zavarok és elkent beszéd jelentkezik.
A pallidotómia szintén műtéti eljárás, melyet egyre nagyobb érdeklődés kísér. A modernebb képalkotó eljárások miatt a műtendő területet ma már meglehetősen pontosan kijelölik. Az eljárás során áram segítségével egy kis szövetdarabot pusztítanak el a pallidum nevű agyrészben, azon a területen, amelyik a Parkinson-kór számos tünetéért felelős. A pallidotómia javíthat a remegésen, az izom merevségén és a lelassult mozgáson azáltal, hogy megszakítja a pallidum és a thalamus közti idegpályát.
A jellegzetes tünetek
Az apró, de árulkodó jelek sokszor alkalmat adnak arra, hogy a lehető leghamarabb diagnosztizálják a betegséget. A következő tünetek árulkodnak a Parkinson-kór megjelenéséről.
- Nyugalmi remegés. A Parkinson-kór legjellegzetesebb tünete. A kéz és a láb nyugalomban remeg, a remegés mozgásra mérséklődik.
- Izommerevség. Az izomzat nem lazul el, pihenéskor is merev marad, így az egyébként automatikus mozdulatokhoz is erőfeszítés szükséges.
- A testtartásért felelős reflexek kiesnek. Erről árulkodik a hanyag testtartás, járási bizonytalanság, egyensúlyzavar. Ez utóbbi egyre súlyosabbá válik, a beteg akár teljesen el is veszítheti egyensúlyát a hirtelen mozdulatokra.
- A beszéd akadozik, idővel halkká és monotonná alakul. A beteg sokszor elveszti a fonalat beszéd vagy gondolkodás közben.
- A mimika csökken, sokszor pislogási nehézségek, zavarok jelentkeznek.
Hogyan kezelhető?
A Parkinson-kór kezelése kapcsán nem gyógyításról beszélünk, csupán a betegség súlyosbodásának lassítása lehetséges. Ez leggyakrabban gyógyszeres kezelést jelent, ami – bár segít az akaratlan mozgások leküzdésében – idővel elvesztheti hatásosságát, illetve mellékhatásokkal is jár.
Léteznek műtéti megoldások, ezek közül az egyik az úgynevezett mélyagyi stimuláció. A beavatkozás valójában egy készülék beültetését jelenti. A mélyagyi stimulációban elektródák közvetítik az elektromos impulzusokat a substantia nigra, a sarló alakú, a mozgásokat felügyelő és koordináló terület számára az agy középpontjában. A Parkinson-kóros betegeknek az ezen a területen található dopamintermelő (ingerületátvivő) idegsejtjei pusztulnak el, remegést, merevséget, lassult mozgást és a koordinációs képességek romlását okozva.
A talamotómia nevű műtéti eljárás kimondottan a remegés kezelésére hatásos, egyéb tüneteket kevésbé érint. Az agyi műtét nyomán viszont koordinációs zavarok és elkent beszéd jelentkezik.
A pallidotómia szintén műtéti eljárás, melyet egyre nagyobb érdeklődés kísér. A modernebb képalkotó eljárások miatt a műtendő területet ma már meglehetősen pontosan kijelölik. Az eljárás során áram segítségével egy kis szövetdarabot pusztítanak el a pallidum nevű agyrészben, azon a területen, amelyik a Parkinson-kór számos tünetéért felelős. A pallidotómia javíthat a remegésen, az izom merevségén és a lelassult mozgáson azáltal, hogy megszakítja a pallidum és a thalamus közti idegpályát.
