A református egyházi vezetőknek hivatalból eljárást kellene indítaniuk ifjabb Hegedűs Lóránt olyan kijelentései kapcsán, mint hogy a hatalom biológiai fegyverként használja a cigányságot a magyarság ellen – derül ki az atv.hu-nak nyilatkozó református egyházjogi szakértő szavaiból. Ehhez képest az egyházkerületek püspökeit szemmel láthatóan hidegen hagyja a lelkész újabb botránya is.
Mint arról az atv.hu beszámolt, ifjabb Hegedűs Lóránt múlt hétvégén egy jobbikos lakossági fórumon arról beszélt, hogy a globális pénzügyi hatalomnak nem az a szándéka, „hogy például a cigányság beilleszkedjen, hanem pont ellenkezőleg. Biológiai fegyverként használja ezt, akár egy ilyen felperzseléses hadművelet a magyarsággal szemben”. Szerinte a cél az, hogy élhetetlenné tegyenek településeket, országrészeket, és ez által arra késztessék a magyarokat, hogy kivándoroljanak.
A lelkész újabb botrányos szavai kapcsán megkerestük mind a négy református egyházkerület vezetőjét, köztük Szabó Istvánt, a Dunamelléki egyházkerület (ide tartozik ifjabb Hegedűs is) püspökét, valamint Bölcskei Gusztávot, aki a Tiszántúli Egyházkerület püspöki tiszte mellett a református zsinat elnöke is. Szerdán levelet írtunk, csütörtökön pedig a titkárságokat hívtuk végig – érdemi eredmény nélkül. Levelünkre egyik püspök sem válaszolt, telefonos érdeklődésünkre pedig többnyire az volt a válasz, hogy a püspök úr bizonyára válaszolni fog. Ez azonban eddig nem történt meg.
Egyebek mellett arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mi az egyházi vezetők álláspontja ifjabb Hegedűs kijelentésével kapcsolatban, azok beilleszthetők-e a társadalom felé folytatott szolgálatuk szellemiségébe, illetve miként ítélik meg ifjabb Hegedűs sorozatos politikai szerepvállalásait.
„Az egyházi törvények alapján világosan megítélhető, hogy az ilyen és ehhez hasonló kijelentések hogyan minősülnek, de természetesen a szankció súlyáról az egyházi bíróság lenne hivatott dönteni. Az eljárás azonban nem csak hivatalos panasz nyomán indulhat meg: ha ezek a nyilatkozatok egy püspök vagy esperes tudomására jutnak, akkor illik hivatalból megindítani az eljárást, hiszen számukra az egyházi törvény kötelezővé teszi, hogy őrködjenek az evangélium tisztasága felett, és biztosítsák, hogy a református egyház úgy működjön, ahogyan az egy egyháztól elvárható” – fogalmazott az atv.hu-nak egy neve elhallgatását kérő református egyházjogász.
Mint kifejtette, a Református Egyház törvényei között szerepelnek a lelkészek általános kötelességei. Ezek közé tartozik, hogy a lelkész „magatartásával és nyilatkozatával ápolja és erősítse az emberszeretetet és a hazaszeretetet, egyháza jó hírét és tisztességét, legyen szolidáris az elesettekkel”; „kerülje a viszálykodást, az olyan magatartást, amely másokban megütközést, megbotránkozást válthat ki”; „tartózkodjék minden olyan tevékenységtől, amely az egyház, a gyülekezet, a szolgált közösség megosztásához vezethet”.
Az egyházjogász szerint ezen túlmenően a Szentírás ószövetségi és újszövetségi rendelkezései is vonatkoznak a lelkészeikre, akkor is, ha azok nincsenek konkrétan megfogalmazva: ezek közé tartozik a felebarát szeretetének követelménye, a gyűlölet tilalma, vagy a Tízparancsolatból a „ne tégy hamis tanúbizonyságot”, vagyis a rágalmazás tiltása. Megjegyezte: ifjabb Hegedűs kijelentései kapcsán még az állami törvények megsértése is felmerülhet (gyűlöletbeszéd), márpedig a bevett egyházaknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy az állami törvényeket betartják és betartatják.
Egyebek mellett arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mi az egyházi vezetők álláspontja ifjabb Hegedűs kijelentésével kapcsolatban, azok beilleszthetők-e a társadalom felé folytatott szolgálatuk szellemiségébe, illetve miként ítélik meg ifjabb Hegedűs sorozatos politikai szerepvállalásait.
„Az egyházi törvények alapján világosan megítélhető, hogy az ilyen és ehhez hasonló kijelentések hogyan minősülnek, de természetesen a szankció súlyáról az egyházi bíróság lenne hivatott dönteni. Az eljárás azonban nem csak hivatalos panasz nyomán indulhat meg: ha ezek a nyilatkozatok egy püspök vagy esperes tudomására jutnak, akkor illik hivatalból megindítani az eljárást, hiszen számukra az egyházi törvény kötelezővé teszi, hogy őrködjenek az evangélium tisztasága felett, és biztosítsák, hogy a református egyház úgy működjön, ahogyan az egy egyháztól elvárható” – fogalmazott az atv.hu-nak egy neve elhallgatását kérő református egyházjogász.
Mint kifejtette, a Református Egyház törvényei között szerepelnek a lelkészek általános kötelességei. Ezek közé tartozik, hogy a lelkész „magatartásával és nyilatkozatával ápolja és erősítse az emberszeretetet és a hazaszeretetet, egyháza jó hírét és tisztességét, legyen szolidáris az elesettekkel”; „kerülje a viszálykodást, az olyan magatartást, amely másokban megütközést, megbotránkozást válthat ki”; „tartózkodjék minden olyan tevékenységtől, amely az egyház, a gyülekezet, a szolgált közösség megosztásához vezethet”.
Az egyházjogász szerint ezen túlmenően a Szentírás ószövetségi és újszövetségi rendelkezései is vonatkoznak a lelkészeikre, akkor is, ha azok nincsenek konkrétan megfogalmazva: ezek közé tartozik a felebarát szeretetének követelménye, a gyűlölet tilalma, vagy a Tízparancsolatból a „ne tégy hamis tanúbizonyságot”, vagyis a rágalmazás tiltása. Megjegyezte: ifjabb Hegedűs kijelentései kapcsán még az állami törvények megsértése is felmerülhet (gyűlöletbeszéd), márpedig a bevett egyházaknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy az állami törvényeket betartják és betartatják.
Forrás: atv.hu/ Sebestyén István
