Házasság vagy együttélés? Válás és szétköltözés? Új kapcsolatokból született gyermekek és a ’régi’ család viszonya? Évekre elhúzódó válóperek? Valóban csak ennyit fedne a házassággal kapcsolatos kérdések köre? Összeállításunkban évtizedes trendeket vizsgáltunk.


Akár magyar, akár külföldi oldalakat pásztázunk, és beírjuk a keresőbe az ’házasság’ szót, leginkább az egyneműek házasságával kapcsolatos vitákról szóló anyagokat találunk. Valóban ennyire romlott volna a ’házasság’ természetes jelentésének használata? Erre voltunk kíváncsiak, tehát statisztikákat, szociológiai kimutatásokat néztünk át, és főképp sokat beszélgettünk szakemberekkel, párokkal és keresőkkel.

Szézezrek tanúbizonysága

A Házasság hetének világszerte szervezett programjain évente 664 ezer fő vesz részt 21 nációban, 4 kontinensen. Férfi és nő életközösségének legnemesebbje, a harmonikus házasság ma már nem szerepel a szalagcímek főoldalain, pedig százezrek adhatnának tanúbizonyságot, hogy e szeretetkapcsolat nemcsak tartósan fenntartható, erőt adó és megtartó, de ahogy a kutatásokból kiderül, testi és lelki egészségvédő szerepe is jelentős. Dr. Kopp Mária sokat idézett gondolatai szerint azok a férfiak és nők, akik házasságban élnek, két és félszer nagyobb eséllyel élik meg a 69. életévüket, mint akik magányosak. Érdekes jelenség, hogy az élettársi kapcsolatban élők nagyobb valószínűséggel halnak meg hamarabb. Másik szempont, hogy legnagyobb valószínűséggel a családosok közt is a két vagy több gyermekesek élik meg a 69 évet.

Harmadolás

A fenti kutatási eredmények dacára egész Európában drasztikusan csökkent a házasságkötések száma. Az EUstat adatai szerint az elmúlt ötven évben az európai államok házasulási kedve egyértelmű fogyást mutat még az olyan tradicionális keresztény gyökerekkel rendelkező országoknál, mint Olaszország, ahol 1960-ban 1000 lakosra számítva 7,7,  2011-ben viszont már csak 3,4 házasság köttetett. Magyarország számai – idén emelkedett először évek óta a házasulási kedv – hasonlóak a volt szocialista országokéhoz.

Nálunk ötven évvel ezelőtt 1000 főre számítva 8,6, míg ötvenegy évvel később 3,6 házasságot kötöttek. Ezzel a számadattal nagyjából a középmezőnyben vagyunk, bizonyosan megelőzve az egyik legkiugróbb számadatokkal rendelkező Észtországot, ahol 1960-ban 10 házasság született 1000 lakosra számítva, de 2011-ben csupán 4. Ugyanakkor a közismerten liberális felfogású skandináv államoknál megtapasztalható viszonylagos stagnálás elgondolkodtató, vajon mit csinálnak jól? Svédországban 1000 lakosra számítva 1960-ban 6,7 házasságot kötöttek, míg ez a szám 2011-ben 5 volt, tehát a többi európai országhoz képest nem harmadolódott, csupán mérséklődött a házasulási kedv.

Az ENSZ húsz éve lépett

Idén lesz két évtizede, hogy az ENSZ meghirdette a Család Nemzetközi Évét. A húszéves évforduló kapcsán 2014-et újra a családoknak ajánlja. (Ezzel párhuzamosan az EU Családszervezeteinek Szövetsége (COFACE) kihirdette, hogy 2014-es évet a család és a munka összehangolásának, a családi gazdálkodásnak kívánja szentelni.) Az ENSZ a családok társadalmi szerepére irányítja a figyelmet. Kezdeményezése a családokat támogató politikai lépések megtételére sarkallja a döntéshozókat. A 20. évforduló lehetőséget ad arra, hogy áttekintsék a család, mint társadalmi és érzelmi egység szerepét és a családpolitika aktuális trendjeit.

Forrás: Csaladhalo.hu