A legfrissebb statisztika szerint 4783 fedezeti lakóingatlant jelöltek a pénzintézetek kényszerértékesítésre. Ilyen magas számot eddig még nem lehetett a statisztikában találni.
A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletének legfrissebb adatai szerint 2014 első negyedévében összesen 4783 fedezeti lakóingatlant jelöltek értékesítésre, ami a korábbi számoknál jóval magasabb. Ez annak köszönhető, hogy 2014-ben már a fedezeti ingatlanállomány 5 százalékát jelölhetik a bankok kényszerértékesítésre.
Mint az ismert, hogy a bedőlő hitelek miatt ne alakuljon ki az ingatlanpiacon egy túlkínálatot és áresést eredményező értékesítési hullám, 2011 júliusától kvótarendszert vezetett be a kormány. Ennek megfelelően 2011-ben a kvóta a fedezeti ingatlanállomány 2 százaléka volt, mely 2012-ben 3, 2013-ban már 4 és az idei évben 5 százalékra növekedett.
Ennek megfelelően a kvóta alapját, vagyis a bedőlt hitelek biztosítékait 118 595 ingatlan jelenti az idei első negyedévben, amiből legfeljebb 6494 ingatlan jelölhető kényszerértékesítésre. Ennek viszont "mindössze" 74 százaléka került ténylegesen a célkeresztbe, vagyis ez egyben a kvóta kihasználtságát is jelenti. A korábbi negyedéveket nézve a mostani 74 százalék megfelel az átlagnak: egy éve ugyanis folyamatosan 70 százalék felett élnek a kvóta nyújtotta lehetőséggel a pénzintézetek.
Ha a megyei lebontást nézzük, akkor ezúttal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében használták ki leginkább a kvótát: a lehetséges ingatlanok 82 százalékát kényszerértékesítésre jelölték a pénzintézetek. A második helyen Hajdú-Bihar, míg a harmadikon Budapest található (egyaránt 80 százalékkal) ebből a szempontból. A rangsor másik végén, akárcsak egy negyedévvel korábban, most is Vas és Zala megye áll sorrendben 46, illetve 54 százalékos kihasználtsággal.
Már 5400-an vesztették el a lakásukat
Egy ideje a kényszerértékesítés statisztikából arról is értesülhetünk, hogy eddig hány fedezeti lakóingatlan került értékesítésre a bedőlt hitelek miatt. 2013 negyedik negyedévében ez a szám 2166 volt, ami az előző időszakinál majdnem 1000-rel magasabb, hiszen akkor még 1284 ingatlant adtak el. Mindenesetre a friss adattal kiegészülve tavaly egészen pontosan már 5394-en veszítették el az otthonukat a bebukott hitel miatt.
A negyedik negyedévre visszatérve, a 2166 ingatlan 81 százalékát a Nemzeti Eszközkezelő (NET) vásárolta meg, ami arra is enged következtetni, hogy év végén nagyobb fokozatra kapcsoltak az ingatlanvásárlások. A harmadik negyedévben ugyanis még "csak" az eladott lakások 73 százaléka került a NET tulajdonába - ez 1758 ingatlant jelent. 333 esetben az adós saját maga tudta értékesíteni a hitel fedezetét jelentő ingatlant, míg 75 esetben a bank hajtotta végre a kényszerértékesítést.
Megyei lebontás szerint nézve az utolsó negyedévet, némi átrendeződés látszik, hiszen bár a legtöbb ingatlan még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kerül eladásra (249 darab), második helyre a korábbi negyedik helyezett, Budapest került 195 eladott ingatlannal. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig a dobogó harmadik fokára került 179 kényszerértékesítéssel.
Külön érdekesség, hogy azokon a területeken, ahol nem nagyon pörög az ingatlanpiac, sőt a potenciális vevők anyagi helyzete sem túl kedvező, döntő részben az Eszközkezelő lép fel vevőként. Ezzel szemben például a fővárosban sokkal kiegyenlítettebb a megoszlás a banki, az adós általi értékesítés és a NET szerepvállalása között. Az itt eladott ingatlanoknak például "csak" a 60 százaléka került az Eszközkezelőhöz szemben a már említett Borsod megyével, ahol 95 százalékos ez az arány.
A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletének legfrissebb adatai szerint 2014 első negyedévében összesen 4783 fedezeti lakóingatlant jelöltek értékesítésre, ami a korábbi számoknál jóval magasabb. Ez annak köszönhető, hogy 2014-ben már a fedezeti ingatlanállomány 5 százalékát jelölhetik a bankok kényszerértékesítésre.
Mint az ismert, hogy a bedőlő hitelek miatt ne alakuljon ki az ingatlanpiacon egy túlkínálatot és áresést eredményező értékesítési hullám, 2011 júliusától kvótarendszert vezetett be a kormány. Ennek megfelelően 2011-ben a kvóta a fedezeti ingatlanállomány 2 százaléka volt, mely 2012-ben 3, 2013-ban már 4 és az idei évben 5 százalékra növekedett.
Ennek megfelelően a kvóta alapját, vagyis a bedőlt hitelek biztosítékait 118 595 ingatlan jelenti az idei első negyedévben, amiből legfeljebb 6494 ingatlan jelölhető kényszerértékesítésre. Ennek viszont "mindössze" 74 százaléka került ténylegesen a célkeresztbe, vagyis ez egyben a kvóta kihasználtságát is jelenti. A korábbi negyedéveket nézve a mostani 74 százalék megfelel az átlagnak: egy éve ugyanis folyamatosan 70 százalék felett élnek a kvóta nyújtotta lehetőséggel a pénzintézetek.
Ha a megyei lebontást nézzük, akkor ezúttal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében használták ki leginkább a kvótát: a lehetséges ingatlanok 82 százalékát kényszerértékesítésre jelölték a pénzintézetek. A második helyen Hajdú-Bihar, míg a harmadikon Budapest található (egyaránt 80 százalékkal) ebből a szempontból. A rangsor másik végén, akárcsak egy negyedévvel korábban, most is Vas és Zala megye áll sorrendben 46, illetve 54 százalékos kihasználtsággal.
Már 5400-an vesztették el a lakásukat
Egy ideje a kényszerértékesítés statisztikából arról is értesülhetünk, hogy eddig hány fedezeti lakóingatlan került értékesítésre a bedőlt hitelek miatt. 2013 negyedik negyedévében ez a szám 2166 volt, ami az előző időszakinál majdnem 1000-rel magasabb, hiszen akkor még 1284 ingatlant adtak el. Mindenesetre a friss adattal kiegészülve tavaly egészen pontosan már 5394-en veszítették el az otthonukat a bebukott hitel miatt.
A negyedik negyedévre visszatérve, a 2166 ingatlan 81 százalékát a Nemzeti Eszközkezelő (NET) vásárolta meg, ami arra is enged következtetni, hogy év végén nagyobb fokozatra kapcsoltak az ingatlanvásárlások. A harmadik negyedévben ugyanis még "csak" az eladott lakások 73 százaléka került a NET tulajdonába - ez 1758 ingatlant jelent. 333 esetben az adós saját maga tudta értékesíteni a hitel fedezetét jelentő ingatlant, míg 75 esetben a bank hajtotta végre a kényszerértékesítést.
Megyei lebontás szerint nézve az utolsó negyedévet, némi átrendeződés látszik, hiszen bár a legtöbb ingatlan még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kerül eladásra (249 darab), második helyre a korábbi negyedik helyezett, Budapest került 195 eladott ingatlannal. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig a dobogó harmadik fokára került 179 kényszerértékesítéssel.
Külön érdekesség, hogy azokon a területeken, ahol nem nagyon pörög az ingatlanpiac, sőt a potenciális vevők anyagi helyzete sem túl kedvező, döntő részben az Eszközkezelő lép fel vevőként. Ezzel szemben például a fővárosban sokkal kiegyenlítettebb a megoszlás a banki, az adós általi értékesítés és a NET szerepvállalása között. Az itt eladott ingatlanoknak például "csak" a 60 százaléka került az Eszközkezelőhöz szemben a már említett Borsod megyével, ahol 95 százalékos ez az arány.
0 Megjegyzések