Először is talán arról beszéljünk, mi is az a biológiai fogászat. A biológiai fogászat egy olyan eljárás, illetve olyan beavatkozásoknak az összessége, amit a fogászaton belül úgy próbálunk megvalósítani, hogy a páciens a lehető legtermészetesebb anyagokkal kerüljön kapcsolatba.
Miért is szükséges ez?
Mint minden orvosi beavatkozásnak, a fogászati beavatkozásoknak is van bizonyos veszélye. Nem mindegy az, hogy milyen eljárásokat, milyen anyagokat használunk az adott beavatkozásnál, hisz a szervezetbe idegen anyagok kerülnek. Igen ezt úgy gondolom, hogy mindjárt itt az elején tisztázni kell, hogy ezek az anyagok, akárcsak egy érzéstelenítő, akár egy tömés, vagy pótlás, mind-mind idegen anyag a szervezet számára.
Ezért nem mindegy az, hogy milyen formában, és hogy, s mint kerülnek kerülnek a pácienseink ellátásra. Talán próbáljuk meg az elejétől, hogy mi az amiben a biológiai fogászat más a hagyományos fogászatnál. Ez az irányzat Nyugat-Európában egy 20-30 évvel ezelőtt alakult ki és megpróbáltak a fogorvosok olyan eljárásokat alkalmazni, ami a lehető legkisebb károsodást okoz a beavatkozás során a pácienseknél.
Hol kezdődnek a beavatkozások?
Elsődlegesen ugye amikor érzéstelenítjük a beteget, és itt figyelembe kell venni azt, hogy bizony-bizony az érzéstelenítőkkel is lehetnek szövődmények.
Milyen szövődmények?
Lehet egy allergiás reakció, vagy akinek szívproblémája van és nem megfelelő érzéstelenítőt kap, akkor ez fölboríthatja átmenetileg, és súlyosabb esetben akár komolyabban is a vérkeringést, illetve az egész beavatkozás egy olyan károsító hatással járhat a páciens számára, ami az általános egészségügyi állapotára is káros lehet.
Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen érzéstelenítőt használunk. A fogászati beavatkozások először a Novocain érzéstelenítőkkel indultak, viszont ennek elég sok mellékhatása volt. Utána a fogászatban leggyakrabban használt érzéstelenítő a Lidokain került előtérbe. Ezzel már jóval kevesebb mellékhatás volt mint az előző érzéstelenítővel. Viszont ahogy haladtunk az időben azt tapasztaltuk, hogy egyre több ember lett allergiás a Lidokainra is. Éppen ezért újabb és újabb érzéstelenítő eljárások kerültek előtérbe. Ma én személy szerint a saját praxisomban legszívesebben az Ultracain nevű érzéstelenítőt használom, aminek alig-alig van mellékhatása. Ezt már most 8-10 éve használom, összesen 3-4 betegnél tapasztaltam kisebb fokú mellékhatást. Az érzéstelenítés utáni beavatkozás a fúrás, a csiszolás, tehát egy mechanikus beavatkozásal folytatódik a kezelés.
Tulajdonképpen mi is az a fúrás?
Hogyha lefordítjuk a hétköznapi nyelvre, akkor ez egy marás. A zománc és a dentin nagy fordulatszámmal történő kimarása a fogból. Nem mindegy az, hogy milyen fúrókkal, milyen eszközökkel történik ez. Nem tudom, hogy Önök közül ki az aki emlékszik a régi lábhajtós fogászati gépekre, ezek ugye lassú fordulatszámon forogtak, ugyanakkor nem volt megoldott a hűtés és felmelegedett a fog. Itt van a legnagyobb problematikája a fogászati beavatkozásnak. Megfelelően tudjuk hűteni a fogat, illetve egy olyan eljárást alkalmazzunk, ami nem melegíti úgy fel a fogbelet. Éppen ezért az igazi biológiai fogászatban turbinát nem használnak.
Ez véleményem szerint a mai fogászati gyakorlatban megvalósíthatatlan, hiszen a turbinának igazából nem találtak fel olyan alternatíváját, ami a megfelelő hatékonyságot, gyorsaságot biztosítaná. Vannak olyan gyorsfordulatú eszközök, amivel viszonylag gyorsan tudunk dolgozni. Egyébként vannak olyan eljárások, amelyekkel ma már a turbina nélkül egyszerű beavatkozásokat meg lehet csinálni. Egy svéd találmány tengeri alga géllel próbálja meg kitisztítani a szuvas üreget. Itt azonban el kell mondanom, hogy ezek inkább csak felületes üregek ellátására használhatóak, hiszen egyébként mélyebb szuvasodásokat korrekt módon kitisztítani nem lehet.
Ami nagyon sok embernek izgatja a fantáziáját, az a lézeres fúrás. Nos erről nekem az a véleményem, amit egy pesti kollegám elmondott, aki használja. Azt mondja, használhatjuk mi a lézert, de a szuvasodás végét így is, úgy is turbinával kell kitisztítani. Ha ez így van, akkor ez az egész csak arra jó, hogy egy nagyobb összeget elkérjenek a betegtől. Tehát lézeres fogászati beavatkozások fogfúrás esetén, én úgy gondolom, hogy ma még nem értek el arra a szintre, ami a beteg számára is etikailag is elfogadható, és az orvos számára is elfogadható korrekt megoldás.
Nézzük tovább, hogy a hagyományos fogászat milyen beavatkozásokkal tehető biológiai fogászattá. Nagyon fontos, hogy mi került a szájba. régen a szájba, és ma mit használunk. Töméseknél például régen kizárólag csak az amalgámot használtuk, ami igazából azért egy nagyon jó anyag, mert olcsó, tartós, egyszerű, gyorsan használható anyag és a fogbelet nem irritálja. Elég ritka az, hogy az amalgám tömés alatt a fog elhaljon.
És miért nem jó az amalgám?
Egyrészt azért, mert ezeket a töméseket évente át kellene polírozni, és ha ez nem történik meg, akkor az idő múltával egyre csak romlik és könnyen mellészuvasodhat. Másrészt, ami ennél sokkal, de sokkal fontosabb, az az, hogy az amalgám az nem más, mint a higany és ezüst reszeléknek az ötvözete. Ezt az amalgám-keverő gépben összekeveredik, illetve korszerűbb esetekben ez már eleve kapszulában van benne és egy kapszulás keverőgép keveri össze. Ez bekerül a szájba. És mi történik a szájban az amalgámtöméssel? Jó esetben nem történik semmi, megfelelő hosszútávon a tömés, és semmilyen egyéb hatása nincsen. Nézzük meg, hogy máskor mi történik. Sok esetben a nyállal az amalgámból a higany elkezd kioldódni.
Ez miért veszélyes?
Azért, mert a higany a nyállal kioldódva bekerül a szervezetünkbe és van egy olyan szervünk, a vese, ahol ez előszeretettel lerakódik. Ez azért nagyon veszélyes, mert a vese tubulusokban a higany ha lerakódik, akkor károsítja annak normális működését és idővel krónikus elváltozások léphetnek fel a vesében, amelynek következménye, hogy krónikus higanymérgezés léphet fel a szervezetben. Ez egy- két amalgám tömésnél nem jelent olyan nagy kockázati tényezőt, de akinek 10-12 amalgám tömése van, az véleményem szerint, ha ez a higany kioldódik, akkor az már komoly kockázati tényező.
Következő kérdés az, hogy vajon kioldódik-e mindegyik amalgám tömésből a higany?
Erre egyértelműen nem a válasz. S erre van egy magyar világszabadalom, egy kis készülék, ami úgy működik, hogy megmérjük az ionvándorlást a nyálon keresztül, és megnézi azt, hogy az adott tömés hogy viselkedik a szájban. Ez háromféle lehet. Lehet egy stabil állapot. Ez azt jelenti, hogy nem oldódik ki a higany a nyállal. Van egy metastabil állapot, ami azt jelenti, hogy a kívánatosnál már több oldódik ki, de még nem oldódik ki annyi amennyi egyértelműen egészségügyileg káros. És van amikor aktívként működik a tömés. Azt jelenti, hogy folyamatosan oldódik ki a nyállal a higany és ez amennyiség már meghaladja a tolerálható értéket. Ezt egy nagyon egyszerű mérési módszerrel meg lehet mérni, és érdemes is megnézni. Önök joggal teszik fel a kérdést, hogy cseréltessük-e ki az amalgámtömésünket.
Itt több szempontot kell figyelembevenni. Először is meg kell nézni, hogyan viselkedik a tömés a szánkban. Ha jól zár, nem oldódik ki, akkor nem biztos, hogy célszerű kicseréltetni. Egyetlen egy indoka van, ami miatt érdemes kicseréltetni, ez pedig az esztétikai indok. Hisz egy amalgám tömés azért eléggé csúnya, amikor valaki kinyitja a száját és tele van fekete tömésekkel. Funkcionálisan viszont tökéletesen működhet az amalgám tömés. Viszont nagyon sok páciens van, aki különböző bőrgyógyászati problémákkal kerül, először a bőrgyógyászhoz, később pedig a fogorvoshoz. Nem egy olyan esetről tudok Önöknek beszámolni, hogy ekcémás folttal tenyéren, talpon, hajhullással érkezett a beteg és az ok, az amalgám tömés volt a szájában. Bemértük, aktívan viselkedtek ezek a tömések. Kicseréltük, és megszüntek a problémák. Egyébként nagyon érdekes, mert a nyelven égető, viszkető érzés is két okra vezethető vissza. Vagy vashiányra, vagy pontosan az amalgámnak az aktív viselkedésére.
Az én személyes véleményem, az hogy 10 éve nem teszek szájba amalgám tömést. Én tiszteletben tartom azoknak a kollegáknak is a véleményét, akik a rágófogban ilyen tömést használnak. Ha pedig hozzám jön egy beteg, akkor megnézzük, hogy viselkedik a szájában az amalgám tömés. Amennyiben nem zár jól, cseréje indokolt, én korszerűbb, fényrekötő tömést teszek a szájba, vagy pedig betétet, aminek a fogorvosi elnevezése inlay.
Mik is ezek a inlay-k?
Ebben az esetben az orvos vesz egy lenyomatot a kialakított üregről, és erre a fogtechnikus készíti el a tömést, amit az orvos a végén egy speciális anyaggal ragaszt be a fogba.
Miért jó ez?
Egyrészt azért, mert amikor elkészítjük a tömést, akkor akár amalgám tömésről van szó, akár fényrekötő tömésről, mindegyiknek van valamennyi zsugorodása, tehát 100%-osan nem lesz teljesen pontos a záródás. A fényrekötő tömés annyival jobb, hogy ezen anyagok fluort adnak le és a fluor leadás megakadályozza, lealábbis két évig biztosan, azt, hogy ott másodlagosan szuvasság jöjjön létre. A betétek pedig azért a legjobbak, mert a fogtechnikus a mintához milliméter pontossággal hozzáillesztve el tudja készíteni azt.
Milyen anyagból készíthetjük a betétet?
Készíthetjük aranyból, ez azért nagyon jó mert utána az aranyat hozzá lehet polírozni a fog széléhez. Készíthetjük aranyra égetett kerámiából. Mindkettő viszonylag drága eljárás. Készíthetjük csak direkt kerámiából, porcelánból. Ennek megint az a hátulütője, amikor kiégetik a porcelánt, akkor összezsugorodik és megint egy picike rés maradhat. Viszont annyira jó minőségű fényrekötő ragasztóanyagokkal ragasztjuk be, hogy ez nagyobb problémát a páciensnek nem okoz a későbbiekben sem. S amit én a legjobban szeretek újabban, az kompozíciós anyagból készített betét. Ezt nagyon pontosan el lehet készíteni. Az ára azonban duplája egy hagyományos tömésnek, az élettartama viszont lényegesen hosszabb. És olyan anyagokkal tudjuk a szájba helyezni, amik teljes mértékben szájbarát és emellett ezek a ragasztóanyagok hosszútávon nagyon jól és pontosan hozzákötik a foghoz. Nem nagyon szokott ilyen betétnél előfordulni az, hogy másodlagosan szuvasság indul ki.
Egyébként ami miatt ezeknek a betéteknek az elkészítése korlátozott, az egyrészt a fizetőképes kereslet, másrészt pedig kevés olyan fogorvos van, aki felvállalja, hogy betétet készíten a szájba. Ez fogorvosi szempontból hosszadalmas munka, magas az anyagköltsége is, éppen ezért szívesebben alkalmaznak a kollegák is olyan egyszerűbb megoldásokat, amelyek sokkal hamarabb és egyszerűbben elkészülnek.
Egy betét elkészítésének az ideje alatt elkészülhet egy három-négy tagú hid is. Más kérdés, hogy én mindig a beteg érdekét szoktam nézni, és nem azt hogy én mennyit nyerek egy-egy beavatkozáson. Igyekszem mindig a páciensnek a legjobb megoldást választani. A konzerváló fogászati anyagoknak a problematikáját ma én ebben látom, és már egy kicsit felvázoltam a jövőt is, ami még a fehér töméseknél is jobb , ezek a betétek. Azonban ezeknek az elterjedése úgy gondolom, hogy egy jó ideig az ára miatt korlátozott lesz.
Ma kb. 12 ezer forint egy ilyen betét. A kerámia betét még ennél is több, 18 ezer forint. Egy tömésért nem szívesen adnak ki ilyen nagy összeget az emberek, amikor egy tömés 3-6 ezer forint. Mindig azt mondom, hogy érdemes inkább egyszer a legjobbat megfizetni, és ezt hosszabb távon megőrizni a szájban.
(folytatjuk)
Miért is szükséges ez?
Mint minden orvosi beavatkozásnak, a fogászati beavatkozásoknak is van bizonyos veszélye. Nem mindegy az, hogy milyen eljárásokat, milyen anyagokat használunk az adott beavatkozásnál, hisz a szervezetbe idegen anyagok kerülnek. Igen ezt úgy gondolom, hogy mindjárt itt az elején tisztázni kell, hogy ezek az anyagok, akárcsak egy érzéstelenítő, akár egy tömés, vagy pótlás, mind-mind idegen anyag a szervezet számára.
Ezért nem mindegy az, hogy milyen formában, és hogy, s mint kerülnek kerülnek a pácienseink ellátásra. Talán próbáljuk meg az elejétől, hogy mi az amiben a biológiai fogászat más a hagyományos fogászatnál. Ez az irányzat Nyugat-Európában egy 20-30 évvel ezelőtt alakult ki és megpróbáltak a fogorvosok olyan eljárásokat alkalmazni, ami a lehető legkisebb károsodást okoz a beavatkozás során a pácienseknél.
Hol kezdődnek a beavatkozások?
Elsődlegesen ugye amikor érzéstelenítjük a beteget, és itt figyelembe kell venni azt, hogy bizony-bizony az érzéstelenítőkkel is lehetnek szövődmények.
Milyen szövődmények?
Lehet egy allergiás reakció, vagy akinek szívproblémája van és nem megfelelő érzéstelenítőt kap, akkor ez fölboríthatja átmenetileg, és súlyosabb esetben akár komolyabban is a vérkeringést, illetve az egész beavatkozás egy olyan károsító hatással járhat a páciens számára, ami az általános egészségügyi állapotára is káros lehet.
Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen érzéstelenítőt használunk. A fogászati beavatkozások először a Novocain érzéstelenítőkkel indultak, viszont ennek elég sok mellékhatása volt. Utána a fogászatban leggyakrabban használt érzéstelenítő a Lidokain került előtérbe. Ezzel már jóval kevesebb mellékhatás volt mint az előző érzéstelenítővel. Viszont ahogy haladtunk az időben azt tapasztaltuk, hogy egyre több ember lett allergiás a Lidokainra is. Éppen ezért újabb és újabb érzéstelenítő eljárások kerültek előtérbe. Ma én személy szerint a saját praxisomban legszívesebben az Ultracain nevű érzéstelenítőt használom, aminek alig-alig van mellékhatása. Ezt már most 8-10 éve használom, összesen 3-4 betegnél tapasztaltam kisebb fokú mellékhatást. Az érzéstelenítés utáni beavatkozás a fúrás, a csiszolás, tehát egy mechanikus beavatkozásal folytatódik a kezelés.
Tulajdonképpen mi is az a fúrás?
Hogyha lefordítjuk a hétköznapi nyelvre, akkor ez egy marás. A zománc és a dentin nagy fordulatszámmal történő kimarása a fogból. Nem mindegy az, hogy milyen fúrókkal, milyen eszközökkel történik ez. Nem tudom, hogy Önök közül ki az aki emlékszik a régi lábhajtós fogászati gépekre, ezek ugye lassú fordulatszámon forogtak, ugyanakkor nem volt megoldott a hűtés és felmelegedett a fog. Itt van a legnagyobb problematikája a fogászati beavatkozásnak. Megfelelően tudjuk hűteni a fogat, illetve egy olyan eljárást alkalmazzunk, ami nem melegíti úgy fel a fogbelet. Éppen ezért az igazi biológiai fogászatban turbinát nem használnak.
Ez véleményem szerint a mai fogászati gyakorlatban megvalósíthatatlan, hiszen a turbinának igazából nem találtak fel olyan alternatíváját, ami a megfelelő hatékonyságot, gyorsaságot biztosítaná. Vannak olyan gyorsfordulatú eszközök, amivel viszonylag gyorsan tudunk dolgozni. Egyébként vannak olyan eljárások, amelyekkel ma már a turbina nélkül egyszerű beavatkozásokat meg lehet csinálni. Egy svéd találmány tengeri alga géllel próbálja meg kitisztítani a szuvas üreget. Itt azonban el kell mondanom, hogy ezek inkább csak felületes üregek ellátására használhatóak, hiszen egyébként mélyebb szuvasodásokat korrekt módon kitisztítani nem lehet.
Ami nagyon sok embernek izgatja a fantáziáját, az a lézeres fúrás. Nos erről nekem az a véleményem, amit egy pesti kollegám elmondott, aki használja. Azt mondja, használhatjuk mi a lézert, de a szuvasodás végét így is, úgy is turbinával kell kitisztítani. Ha ez így van, akkor ez az egész csak arra jó, hogy egy nagyobb összeget elkérjenek a betegtől. Tehát lézeres fogászati beavatkozások fogfúrás esetén, én úgy gondolom, hogy ma még nem értek el arra a szintre, ami a beteg számára is etikailag is elfogadható, és az orvos számára is elfogadható korrekt megoldás.
Nézzük tovább, hogy a hagyományos fogászat milyen beavatkozásokkal tehető biológiai fogászattá. Nagyon fontos, hogy mi került a szájba. régen a szájba, és ma mit használunk. Töméseknél például régen kizárólag csak az amalgámot használtuk, ami igazából azért egy nagyon jó anyag, mert olcsó, tartós, egyszerű, gyorsan használható anyag és a fogbelet nem irritálja. Elég ritka az, hogy az amalgám tömés alatt a fog elhaljon.
És miért nem jó az amalgám?
Egyrészt azért, mert ezeket a töméseket évente át kellene polírozni, és ha ez nem történik meg, akkor az idő múltával egyre csak romlik és könnyen mellészuvasodhat. Másrészt, ami ennél sokkal, de sokkal fontosabb, az az, hogy az amalgám az nem más, mint a higany és ezüst reszeléknek az ötvözete. Ezt az amalgám-keverő gépben összekeveredik, illetve korszerűbb esetekben ez már eleve kapszulában van benne és egy kapszulás keverőgép keveri össze. Ez bekerül a szájba. És mi történik a szájban az amalgámtöméssel? Jó esetben nem történik semmi, megfelelő hosszútávon a tömés, és semmilyen egyéb hatása nincsen. Nézzük meg, hogy máskor mi történik. Sok esetben a nyállal az amalgámból a higany elkezd kioldódni.
Ez miért veszélyes?
Azért, mert a higany a nyállal kioldódva bekerül a szervezetünkbe és van egy olyan szervünk, a vese, ahol ez előszeretettel lerakódik. Ez azért nagyon veszélyes, mert a vese tubulusokban a higany ha lerakódik, akkor károsítja annak normális működését és idővel krónikus elváltozások léphetnek fel a vesében, amelynek következménye, hogy krónikus higanymérgezés léphet fel a szervezetben. Ez egy- két amalgám tömésnél nem jelent olyan nagy kockázati tényezőt, de akinek 10-12 amalgám tömése van, az véleményem szerint, ha ez a higany kioldódik, akkor az már komoly kockázati tényező.
Következő kérdés az, hogy vajon kioldódik-e mindegyik amalgám tömésből a higany?
Erre egyértelműen nem a válasz. S erre van egy magyar világszabadalom, egy kis készülék, ami úgy működik, hogy megmérjük az ionvándorlást a nyálon keresztül, és megnézi azt, hogy az adott tömés hogy viselkedik a szájban. Ez háromféle lehet. Lehet egy stabil állapot. Ez azt jelenti, hogy nem oldódik ki a higany a nyállal. Van egy metastabil állapot, ami azt jelenti, hogy a kívánatosnál már több oldódik ki, de még nem oldódik ki annyi amennyi egyértelműen egészségügyileg káros. És van amikor aktívként működik a tömés. Azt jelenti, hogy folyamatosan oldódik ki a nyállal a higany és ez amennyiség már meghaladja a tolerálható értéket. Ezt egy nagyon egyszerű mérési módszerrel meg lehet mérni, és érdemes is megnézni. Önök joggal teszik fel a kérdést, hogy cseréltessük-e ki az amalgámtömésünket.
Itt több szempontot kell figyelembevenni. Először is meg kell nézni, hogyan viselkedik a tömés a szánkban. Ha jól zár, nem oldódik ki, akkor nem biztos, hogy célszerű kicseréltetni. Egyetlen egy indoka van, ami miatt érdemes kicseréltetni, ez pedig az esztétikai indok. Hisz egy amalgám tömés azért eléggé csúnya, amikor valaki kinyitja a száját és tele van fekete tömésekkel. Funkcionálisan viszont tökéletesen működhet az amalgám tömés. Viszont nagyon sok páciens van, aki különböző bőrgyógyászati problémákkal kerül, először a bőrgyógyászhoz, később pedig a fogorvoshoz. Nem egy olyan esetről tudok Önöknek beszámolni, hogy ekcémás folttal tenyéren, talpon, hajhullással érkezett a beteg és az ok, az amalgám tömés volt a szájában. Bemértük, aktívan viselkedtek ezek a tömések. Kicseréltük, és megszüntek a problémák. Egyébként nagyon érdekes, mert a nyelven égető, viszkető érzés is két okra vezethető vissza. Vagy vashiányra, vagy pontosan az amalgámnak az aktív viselkedésére.
Az én személyes véleményem, az hogy 10 éve nem teszek szájba amalgám tömést. Én tiszteletben tartom azoknak a kollegáknak is a véleményét, akik a rágófogban ilyen tömést használnak. Ha pedig hozzám jön egy beteg, akkor megnézzük, hogy viselkedik a szájában az amalgám tömés. Amennyiben nem zár jól, cseréje indokolt, én korszerűbb, fényrekötő tömést teszek a szájba, vagy pedig betétet, aminek a fogorvosi elnevezése inlay.
Mik is ezek a inlay-k?
Ebben az esetben az orvos vesz egy lenyomatot a kialakított üregről, és erre a fogtechnikus készíti el a tömést, amit az orvos a végén egy speciális anyaggal ragaszt be a fogba.
Miért jó ez?
Egyrészt azért, mert amikor elkészítjük a tömést, akkor akár amalgám tömésről van szó, akár fényrekötő tömésről, mindegyiknek van valamennyi zsugorodása, tehát 100%-osan nem lesz teljesen pontos a záródás. A fényrekötő tömés annyival jobb, hogy ezen anyagok fluort adnak le és a fluor leadás megakadályozza, lealábbis két évig biztosan, azt, hogy ott másodlagosan szuvasság jöjjön létre. A betétek pedig azért a legjobbak, mert a fogtechnikus a mintához milliméter pontossággal hozzáillesztve el tudja készíteni azt.
Milyen anyagból készíthetjük a betétet?
Készíthetjük aranyból, ez azért nagyon jó mert utána az aranyat hozzá lehet polírozni a fog széléhez. Készíthetjük aranyra égetett kerámiából. Mindkettő viszonylag drága eljárás. Készíthetjük csak direkt kerámiából, porcelánból. Ennek megint az a hátulütője, amikor kiégetik a porcelánt, akkor összezsugorodik és megint egy picike rés maradhat. Viszont annyira jó minőségű fényrekötő ragasztóanyagokkal ragasztjuk be, hogy ez nagyobb problémát a páciensnek nem okoz a későbbiekben sem. S amit én a legjobban szeretek újabban, az kompozíciós anyagból készített betét. Ezt nagyon pontosan el lehet készíteni. Az ára azonban duplája egy hagyományos tömésnek, az élettartama viszont lényegesen hosszabb. És olyan anyagokkal tudjuk a szájba helyezni, amik teljes mértékben szájbarát és emellett ezek a ragasztóanyagok hosszútávon nagyon jól és pontosan hozzákötik a foghoz. Nem nagyon szokott ilyen betétnél előfordulni az, hogy másodlagosan szuvasság indul ki.
Egyébként ami miatt ezeknek a betéteknek az elkészítése korlátozott, az egyrészt a fizetőképes kereslet, másrészt pedig kevés olyan fogorvos van, aki felvállalja, hogy betétet készíten a szájba. Ez fogorvosi szempontból hosszadalmas munka, magas az anyagköltsége is, éppen ezért szívesebben alkalmaznak a kollegák is olyan egyszerűbb megoldásokat, amelyek sokkal hamarabb és egyszerűbben elkészülnek.
Egy betét elkészítésének az ideje alatt elkészülhet egy három-négy tagú hid is. Más kérdés, hogy én mindig a beteg érdekét szoktam nézni, és nem azt hogy én mennyit nyerek egy-egy beavatkozáson. Igyekszem mindig a páciensnek a legjobb megoldást választani. A konzerváló fogászati anyagoknak a problematikáját ma én ebben látom, és már egy kicsit felvázoltam a jövőt is, ami még a fehér töméseknél is jobb , ezek a betétek. Azonban ezeknek az elterjedése úgy gondolom, hogy egy jó ideig az ára miatt korlátozott lesz.
Ma kb. 12 ezer forint egy ilyen betét. A kerámia betét még ennél is több, 18 ezer forint. Egy tömésért nem szívesen adnak ki ilyen nagy összeget az emberek, amikor egy tömés 3-6 ezer forint. Mindig azt mondom, hogy érdemes inkább egyszer a legjobbat megfizetni, és ezt hosszabb távon megőrizni a szájban.
(folytatjuk)
Szerző: Dr. Jámbor Endre fogászati szakorvos
Rendelő: Debrecen, Pásti utca 9
Telefon: 0630 929 3045
0 Megjegyzések