A kishantosi ökogazdaság vezetése megtagadta, hogy átadja a földeket a Nemzeti Földalapkezelőnek. A gazdaság igazgatója azt mondta, hogy "a földekért zajló háború csak most kezdődik". A gazdaság előzőleg hiába pályázott az általa 15 éve használt állami földekre, azokat mások nyerték, és ma kellett volna átadniuk a területet. Az átadáson közel 150-200 aktivista jelent meg, hogy tiltakozzon a földek elvétele ellen.
A 9000 hektár azokra a környéken lévő állami földekre utal, amit nem pályáztatott meg az NFA
Nem adták at a földeket a Nemzeti Földalapnak a kishantosi ökológiai gazdaság vezetői. A területet hétfőn kilenc órától vették volna át, ekkor kezdődött a terepbejárás, a földek leltárba vétele és átadása az ökogazdaság vezetése és a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) illetékesei között.
A terepbejárás után Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elérzékenyülve jelentette be, hogy „Győztünk!”, mivel megtagadták az átadást, és erről jegyzőkönyv is készült. A jelen lévő körülbelül 200 aktivista erre üdvrivalgásban tört ki, de az ügyvezető jelezte, hogy "a földekért zajló háború csak most kezdődik”. Ács Sándorné szerint azonban ők hiába tagadták meg az átadást, úgy tűnik, az NFA képviselői ennek ellenére kiadták a földeket az új használóknak, akik "farkashordaként, dzsipekkel" követték őket a területbejárás során. Az ökogazdaság illetékesei nyilatkozatot is csatoltak a jegyzőkönyvhöz.
A bejárathoz ki volt írva, hogy Mentsük meg Kishantost!, illetve állt ott egy traktor is, amelyre a következő feliratú molinót akasztották: "A 9000 hektárt vigyétek!!!" - jelentette tudósítónk. A 9000 hektárral azokra a környéken lévő állami földekre gondoltak, amelyeket nem pályáztatott meg az NFA.
Körülbelül kétszáz aktivista jelent meg
A tiltakozók között a gazdaságban korábban dolgozó idénymunkások, helyiek, az ország más vidékeiről érkezők, politikusok és civilek is voltak. A Vállalkozók Érdekvédelmi Szervezete a földalap pályázatán a gazdaság földjeinek használatát elnyerőket látogatta végig. Az ökogazdaság vezetése délben sajtótájékoztatót tartott.
Megnéznék a nyertes pályázatokat
Itt bejelentették, hogy megtámadták a bíróságon az általuk használt földekre szóló haszonbérleti szerződéseket, mert szerintük semmisek. Ács Sándorné ügyvezető szerint még át kell gondolniuk, mit csináljanak a következő napokban, például hogyan akadályozzák meg, hogy a szerintük jogtalanul nyertesek elkezdjék használni a földeket.
A Greenpeace egyik aktivistája az Origónak azt mondta, kiépítenek egy riadóláncot, és ha meglátják, hogy jön valaki a földekre, akkor megkérik, hogy távozzon. Szerintük mivel nem adták át hivatalosan a földeket, azokat nem is kaphatták meg hivatalosan a pályázati nyertesek.
A környezetvédelmi szervezet hétfőn közleményben jelezte, az NFA képviselői annak ellenére adták át „a mező szélén állva, sietve” az új bérlőknek a földeket, hogy azokat nem vették át hivatalosan. A Greenpeace tiszta tiszta viszonyokat és teljes átláthatóságot követel, ezért felkérte a Vidékfejlesztési Minisztériumot és az NFA illetékeseit, hogy a döntésüket megalapozó hiteles adatokkal és bizonyítékokkal álljanak ki a nyilvánosság elé.
A környezetvédők emlékeztettek, hogy október elején hiába kérték a nyertes pályázatokat az NFA-tól azokat máig nem kapták meg. A gazdaság szétcincálása elleni fellépéshez eddig 150 szervezet és 5600 ember csatlakozott.
A német és a Fidesz-közeli érdekeltségek megúszták
Az ökogazdaságnak az különösen fájó, hogy az NFA a környéken lévő 9000 hektárnyi, német tulajdonban lévő cég által használt állami területeket békén hagyta, míg az ők ehhez képest elenyésző 452 hektárját felosztotta. Jelezték ugyanakkor, hogy Lepsényben is lenne egy terület, amelynek használatát már rég meg kellett volna pályáztatni, de az ottani céggel minden évben megújítják a szerződést. Azt pletykálják, hogy a Lepsényi társaság közvetve Nyerges Zsolt Közgép-elnök, Fidesz-közeli vállalkozó érdekeltségébe tartozik. A kishantosiak jogegyenlőséget akarnak.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.
A társaság állami földekre vonatkozó, a korábbi kormányközi megállapodás alapján tíz évre szóló bérleti joga 2013. október 3-án lejárt, azonban hiába pályázott a Nemzeti Földalapkezelőnél az 1998 óta használt 452 hektárnyi földre, semmit sem nyert. A földeket tíz részre osztva mások - zömében nem helyben lakó gazdálkodók és egy gazdasági társaság - kapták az NFA-tól.
Kishantos ügyéért az LMP és a PM is többször felszólalt, a parlamentben folyamatosan kérdésekkel bombázzák a minisztériumot. A gazdaság érdekében több akciót is szerveztek, a hétvégén egy férfi anyaszült meztelenül tiltakozott a fővárosban a gazdaság megszüntetése ellen. A Greenpeace szerint minden erővel meg kell védeni a nemzeti kincsnek és hungarikumnak számító, Európában is egyedülálló vegyszermentes mintagazdaságot.
Nem adták at a földeket a Nemzeti Földalapnak a kishantosi ökológiai gazdaság vezetői. A területet hétfőn kilenc órától vették volna át, ekkor kezdődött a terepbejárás, a földek leltárba vétele és átadása az ökogazdaság vezetése és a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) illetékesei között.
A terepbejárás után Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elérzékenyülve jelentette be, hogy „Győztünk!”, mivel megtagadták az átadást, és erről jegyzőkönyv is készült. A jelen lévő körülbelül 200 aktivista erre üdvrivalgásban tört ki, de az ügyvezető jelezte, hogy "a földekért zajló háború csak most kezdődik”. Ács Sándorné szerint azonban ők hiába tagadták meg az átadást, úgy tűnik, az NFA képviselői ennek ellenére kiadták a földeket az új használóknak, akik "farkashordaként, dzsipekkel" követték őket a területbejárás során. Az ökogazdaság illetékesei nyilatkozatot is csatoltak a jegyzőkönyvhöz.
A bejárathoz ki volt írva, hogy Mentsük meg Kishantost!, illetve állt ott egy traktor is, amelyre a következő feliratú molinót akasztották: "A 9000 hektárt vigyétek!!!" - jelentette tudósítónk. A 9000 hektárral azokra a környéken lévő állami földekre gondoltak, amelyeket nem pályáztatott meg az NFA.
Körülbelül kétszáz aktivista jelent meg
A tiltakozók között a gazdaságban korábban dolgozó idénymunkások, helyiek, az ország más vidékeiről érkezők, politikusok és civilek is voltak. A Vállalkozók Érdekvédelmi Szervezete a földalap pályázatán a gazdaság földjeinek használatát elnyerőket látogatta végig. Az ökogazdaság vezetése délben sajtótájékoztatót tartott.
Megnéznék a nyertes pályázatokat
Itt bejelentették, hogy megtámadták a bíróságon az általuk használt földekre szóló haszonbérleti szerződéseket, mert szerintük semmisek. Ács Sándorné ügyvezető szerint még át kell gondolniuk, mit csináljanak a következő napokban, például hogyan akadályozzák meg, hogy a szerintük jogtalanul nyertesek elkezdjék használni a földeket.
A Greenpeace egyik aktivistája az Origónak azt mondta, kiépítenek egy riadóláncot, és ha meglátják, hogy jön valaki a földekre, akkor megkérik, hogy távozzon. Szerintük mivel nem adták át hivatalosan a földeket, azokat nem is kaphatták meg hivatalosan a pályázati nyertesek.
A környezetvédelmi szervezet hétfőn közleményben jelezte, az NFA képviselői annak ellenére adták át „a mező szélén állva, sietve” az új bérlőknek a földeket, hogy azokat nem vették át hivatalosan. A Greenpeace tiszta tiszta viszonyokat és teljes átláthatóságot követel, ezért felkérte a Vidékfejlesztési Minisztériumot és az NFA illetékeseit, hogy a döntésüket megalapozó hiteles adatokkal és bizonyítékokkal álljanak ki a nyilvánosság elé.
A környezetvédők emlékeztettek, hogy október elején hiába kérték a nyertes pályázatokat az NFA-tól azokat máig nem kapták meg. A gazdaság szétcincálása elleni fellépéshez eddig 150 szervezet és 5600 ember csatlakozott.
A német és a Fidesz-közeli érdekeltségek megúszták
Az ökogazdaságnak az különösen fájó, hogy az NFA a környéken lévő 9000 hektárnyi, német tulajdonban lévő cég által használt állami területeket békén hagyta, míg az ők ehhez képest elenyésző 452 hektárját felosztotta. Jelezték ugyanakkor, hogy Lepsényben is lenne egy terület, amelynek használatát már rég meg kellett volna pályáztatni, de az ottani céggel minden évben megújítják a szerződést. Azt pletykálják, hogy a Lepsényi társaság közvetve Nyerges Zsolt Közgép-elnök, Fidesz-közeli vállalkozó érdekeltségébe tartozik. A kishantosiak jogegyenlőséget akarnak.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.
A társaság állami földekre vonatkozó, a korábbi kormányközi megállapodás alapján tíz évre szóló bérleti joga 2013. október 3-án lejárt, azonban hiába pályázott a Nemzeti Földalapkezelőnél az 1998 óta használt 452 hektárnyi földre, semmit sem nyert. A földeket tíz részre osztva mások - zömében nem helyben lakó gazdálkodók és egy gazdasági társaság - kapták az NFA-tól.
Kishantos ügyéért az LMP és a PM is többször felszólalt, a parlamentben folyamatosan kérdésekkel bombázzák a minisztériumot. A gazdaság érdekében több akciót is szerveztek, a hétvégén egy férfi anyaszült meztelenül tiltakozott a fővárosban a gazdaság megszüntetése ellen. A Greenpeace szerint minden erővel meg kell védeni a nemzeti kincsnek és hungarikumnak számító, Európában is egyedülálló vegyszermentes mintagazdaságot.
0 Megjegyzések