Horváth András 2011 őszén kereste meg a fideszes Rogán Antalt az adóhatóságnál tapasztalt „helytelen ellenőrzési gyakorlattal” kapcsolatban, aminek következtében becslései szerint évente ezermilliárdos kár éri az államot évente. A Fidesz frakcióvezetője reagált is az üggyel kapcsolatban.

Az adóhivataltól a napokban távozott szakember a november 8-án állt a nyilvánosság elé. A jobbára számlázási hálózatok által elkövetett áfa csalás mellett arról is beszámolt, hogy 2011 őszén elindult ugyan egy átfogó hivatali vizsgálat, ám egy év elteltével őt és a vizsgálatot vele együtt kezdeményező kollégáját eltávolították az ügytől. Azt is elmondta, hogy ügyészségi feljelentést tett. A NAV válaszul közölte, hogy néhány nap alatt átvilágította a hivatalt, és semmilyen törvénytelenséget nem tapasztalt saját tevékenységében, Horváthot viszont feljelenti.

Az Átlátszó.hu ma nyilvánosságra hozta Horváth Roánnak írt 2011 őszi levelét. Ebből közöljük a legfontosabb részleteket:

Kiút keresése az adóelkerülési vészhelyzetből

Szerény becslések szerint is száz milliárdokban mérhető adóbevételek hiányoznak az állami költségvetésből, ami elsősorban az ÁFA területen jelentkező adóelkerülések, ill. adócsalások igen magas arányára vezethető vissza, miközben az adóhatóság – látszólag – tehetetlen. Különösen nagy a visszaélések aránya a gabona- és olajos mag kereskedelmi területen, tapasztalataink alapján itt az ÁFA bevétel kiesések és a fiktív ügyletekre alapozott kiutalási kérelmek együttes összege a teljes (valós) ÁFA vertikum 50%-át is meghaladhatja.

Revíziós tapasztalat, hogy az adóelkerülést segítő tevékenység az abban részt vevők körében mára már természetessé és rizikómentessé vált, s ha kizárólag csak számlázó és pénztovábbító tevékenységük eredményeként az adóhatóság jogkövetkezményeket állapít meg, ők újabb és újabb cégeket alapítva, esetleg további személyeket is bevonva folytatják ugyanazt mint addig.

A fenti állapotok kialakulása a NAV bizonyos területeken tapasztalható helytelen ellenőrzési gyakorlatára, a kiválasztási rendszer problémáira, a tapasztalt személyi állomány évek óta tartó fokozatos leépülésére és a belső fluktuációra, valamint a bürokratikus terhek indokolatlan megnövekedésére vezethető vissza.

Egy kivételezett helyzetben lévő adózói körhöz tartozó társaságok vonatkozásában az adóhivatal már évek óta nem végez érdemi adónem ellenőrzéseket,különös tekintettel az ÁFA levonások jogszerűségét illetően.

A szóban forgó adózói kört érintően gyakorlatilag nincsenek kiutalás előtti ellenőrzések, sőt utólagos ellenőrzések keretében sem történik meg a gazdasági események valóságtartalmának a vizsgálata.

A kiemelt adózók adóügyeinek fenti módon történő kezelése (az ellenőrzések visszatartó erejének a hiánya) miatt mára rendkívül elfajult a helyzet: a multi nagykereskedők beszállítói hálózatában milliárdos számlagyárak tömege működik, így a láncolatok csúcsán állók korábban soha meg nem fizetett ÁFA összegeket helyeznek levonásba és/vagy igényelnek vissza. Közel húsz gabona nagykereskedő (köztük a legnagyobb visszaigénylőkkel) adatait összesítve megállapítható, hogy azok részére 2007. évtől kezdődően egészen napjainkig 216 milliárd forint ÁFÁ-t utalt ki az adóhatóság ellenőrzés nélkül, miközben a megyékben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján ezen  visszaigénylések nagy része mögött is fiktív számlázási láncolatok sokaságát lehet kimutatni.

Kijelenthető, hogy ezekben az esetekben szervezett csoportok nyúlják le a közpénzeket, a kamatfizetési kötelezettségben rejlő zsarolási potenciált kihasználva, amit a költségvetési érdekek védelmében sürgősen le kellene állítani.

A NAV-nak nem elsősorban (vagy kizárólag) a strómanokat, kívülről beépített embereket és azok vállalkozásait kell lefülelnie. A számlázási láncolatok feltárására, a felelősök felkutatására és a felelősség megállapítására az adóhatóságnak kidolgozott módszerei vannak, ezt kell alkalmazni az eddig kivételezett helyzetben lévő adózók ellenőrzései vonatkozásában is, nem megállva az alattuk lévő szinteken, ahol a hatóság követelései általában már behajthatatlanok.

A helyzet súlyosságát jól jellemzi az is, hogy miután 2011 júniusától Románia a mezőgazdasági termékértékesítések tekintetében engedélyt kapott a fordított adózás alkalmazására, már a következő hónaptól jelentősen megemelkedtek (korábbi évek azonos időszakához viszonyítva is) a szóban forgó magyarországi adózói körben a belföldi beszerzések és az Unióba irányuló értékesítések, s ezáltal az ÁFA visszaigénylések is. Olyan cégek is vannak közöttük, melyeknek Romániában is vannak érdekeltségei. Adózói kapcsolataikat is ismerve gyanítható, hogy a fiktív ügyleteket szervező csoportok Magyarországról kívánják pótolni a Romániában elveszített ÁFA hasznot.

Csak ha a felére sikerülne csökkenteni az adóelkerülésekből származó ÁFA hasznot, már az is száz milliárdokkal javíthatná  az állami költségvetés pozícióit. A célok eléréséhez a NAV felső vezetőinek a támogatása is elengedhetetlen.

Az általános tapasztalat viszont az, hogy az újító jellegű kezdeményezéseknek nincs- vagy csak rendkívül korlátozott a támogatottsága minden vezetői szinten, az ugyanis az eddigi, hosszú évek óta fennálló irányítási, működési mód lényeges (az előzőekben már kifejtett) elemeinek a megváltoztatását eredményezheti, amitől nagyon sok kormánytisztviselő erősen tart, vagyis igen jelentős mértékű a rendszer ellenállása.

Egy közelmúltbeli, frekventált adózói területet érintő vezetői kezdeményezést konkrét elbocsátások követtek, olyan személyi állományt érintve, akik képesek lettek volna más irányt szabni a jelenlegi, elavultnak tekinthető ellenőrzési trendeknek.

A jelenleg több régióban is folyamatban lévő kisebb-nagyobb ellenőrzési projektek adatai arra mutatnak rá, hogy a multi nagykereskedők nem passzív, megtévesztett szereplői az adókötelezettséget jogszerűtlen módon csökkentő és/vagy ÁFA visszaigénylést eredményező ügyleteknek, hanem azok tudatos résztvevői, sőt aktív szervezői is. A fertőzöttség mértékét, a láncértékesítések igazi haszonhúzóit és a közreműködők tényleges szerepét az adó- és nyomozó hatóságnak együttesen kell feltárnia.

A költségvetési érdekek védelme – különösképpen a jelenlegi gazdasági környezetben – azt kívánja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eddigieknél sokkal határozottabban lépjen fel azon személyek és vállalkozások ellen, akik elsőrendű haszonélvezői az ellenőrzési hiányosságokkal terhelt ÁFA piacnak, ehhez kérjük a segítségüket.