VM: a vetőmag stratégiai termék
A vetőmagtermesztést stratégiai ágazatnak, a vetőmagot pedig stratégiai termének nevezte Czerván György, az előterjesztő Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a növényfajták elismeréséről szóló törvény módosításának vitájában.
Kifejtette: a magyar vetőmag-előállítás - amely a magyar gazdaság egyik legsikeresebb ágazata - értéke csaknem 190 milliárd forint, amelyből a hibrid növények 160 milliárd, a kalászosok, a takarmánynövények és hüvelyesek, valamint a zöldségnövények pedig 10-10 milliárd forint összértéket képviselnek.
A hatályos szabályok módosítását az ésszerűbb működés megteremtésével, az erőforrások hatékonyabb felhasználásával, a versenyképesség javításával, valamint Magyarország géntechnológiával módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó stratégiájának hatékonyabb ellátásával indokolta.
A vetőmag-előállítás egyik feltétele - a szakmailag indokolt és a jogszabályokban előírt izolációs távolságok betartása miatt - az összefüggő nagyobb földterületek megléte, ami a szétszabdalt tulajdoni viszonyok miatt egyes térségekben nehézségekbe ütközik, sok esetben vitás helyzetek alakulnak ki a termelők között, a vetőmag-előállításhoz szükséges védőtávolságok biztosítása hiányában pedig meghiúsulhat a termesztés - magyarázta Czerván György.
A kormány ezért a mostani törvénymódosítás nyomán akarja növelni a termelés biztonságát a jogi háttér pontosításával és a hatósági kontroll kiterjesztésével - mondta az államtitkár, közölve, hogy ennek megfelelően az indítvány a hatályos szabályokhoz képest részletesebben határozza meg a védőtávolságba eső termőföld használójával való megegyezés és a vetőmag-szaporítási zárt körzet létesítésének szabályait.
A frakciók hiánypótlónak tartják a javaslatot
A felszólaló képviselők egyöntetűen hiánypótlónak nevezték a javaslatot. A KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás szerint az indítvány erősíti a magyar vetőmag-előállítást, amely sok esetben - munkaigényessége miatt - nemcsak a gazdálkodónak, hanem környezetének is jövedelmezőséget biztosít. Hozzá hasonlóan a fideszes Tóth József is a módosítás időszerűségére hívta fel a figyelmet.
A jobbikos Varga Géza az indítvány támogatása mellett megjegyezte, hogy zavart okoz a gazdálkodók körében a GMO-mentesség fogalma, tekintve, hogy a két gazdálkodási kategóriában, a szigorúbb ökológiaiban és a konvencionálisban más számít GMO-mentesnek. Ennek tisztázásával lehetne a biztonságot megadni az ökológiai gazdálkodást folytatóknak - mondta.
Az LMP-s Lengyel Szilvia azt kérte, hogy a kormánynak ne a globális vetőmagtermesztők és -forgalmazók érdeke legyen az elsődleges, hanem biztosítson azonos lehetőséget és érdekvédelmet a vetőmag-termesztési piac szereplői számára, az ágazat segítése ugyanis országos érdek.
Czerván: Magyarország vetőmag-nagyhatalom
Czerván György a vitában elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, hogy minden felszólaló egyetértett az ágazat stratégiai jelentőségével. Magyarország egy vetőmag-nagyhatalom, a jó minőségű magyar vetőmagvakra pedig külföldön is nagy kereslet mutatkozik, amit az is fokoz, hogy ezek GMO-mentesek - jelentette ki a vidékfejlesztési tárca államtitkára.
Nemcsak cégek, hanem magánszemélyek is termelnek vetőmagot, ezért precízen meg kell majd fogalmazni, hogy ki számít vetőmagtermelőnek - hívta fel a figyelmet a politikus.
Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök az általános vitát elnapolta, azt az ülésnap végén fogják lezárni.
Fidesz: munkaalapú társadalmat akar a kormány létrehozni
Braun Márton (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány munkaalapú társadalmat akar létrehozni, és a finanszírozhatóságot akarja biztosítani. Emlékezetett, hogy 2011 a megújulás, 2012 a stabilitás, 2013 az emelkedés éve volt, 2014 pedig a fenntarthatóság éve lesz, amelynek keretében a hosszú távú jólétet próbálják biztosítani.
Az uniós tagsággal járó feladatokról azt mondta: 290 milliárd forint hozzájárulást fizetnek be az unió kasszájába, a támogatásoknál pedig fontos, hogy a 2007 és 2013 közötti költségvetési ciklus már lekötött fejlesztési forrásait minél jobban felhasználják. Jelezte, hogy 2014 az új költségvetési ciklus első éve is lesz.
Jobbik: indokolatlanul sok pénzt adnak a TEK-nek
Mirkóczki Ádám (Jobbik) a Terrorelhárítási Központ (TEK) költségvetésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy 2013 után 2014-ben is indokolatlanul magas összeget, közel 13 milliárd forintot fordítanak a kilencszáz fős szervezetre, holott Magyarországon nincs terrorizmus. Hozzátette, hogy szükség van a TEK-nél dolgozó emberekre, de a rendőrség kötelékén belül.
Elmondta még, hogy a rendőrség felszereltsége sokkal szerényebb, összevetve a feladatokkal, a rendőrök sokkal rosszabb körülmények között dolgoznak, pedig sokkal több feladatuk van.
Kontrát: a TEK-nek köszönhető, hogy Magyarországon nincs terrorveszély
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azon a véleményen volt, hogy TEK nagyon fontos tevékenységet végez, a munkája eredményeként mondható el, hogy Magyarországon nincs terrorveszély. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre egymilliárd forinttal kevesebbet kap a szervezet.
Fidesz: több magyar diplomatára van szükség
Horváth János (Fidesz) a külügyi kapcsolatokról beszélt. Mint mondta, a diplomácia dolga az, hogy a világ jobbnak lássa Magyarországot, ezért költségvetési forrásokat olyan helyekre kell irányítani, ahol a leghatásosabbak. Kívánatosnak nevezte az apparátus bővítését, hogy "több magyar diplomata javítsa hírünket a világban".
LMP: lényegesen többet kellene oktatásra költeni
Osztolykán Ágnes (LMP) szerint lényegesen többet kellene oktatásra költeni a jelenlegi ráfordításoknál. Irányt kell váltani - folytatta - , a teljes oktatási ágazat finanszírozását a jelenlegi másfél-kétszeresére kellene növelni tíz évben belül. Felidézte, hogy a GDP arányában 2010-ben 5,8 százalékot, idén 5,22 százalékot, míg jövőre 5,51 százalékot költenek oktatásra.
Az ellenzéki politikus szerint az elmúlt három év elvonásaiból visszakap valamennyit az ágazat, de ez kizárólag a pedagógusok béremelésének köszönhető, az iskolákban továbbra is hétköznapi problémákkal küzdenek.
MSZP: ugyanazon területek lesznek vesztesek, mint idén
Nemény András (MSZP) szerint ugyanazon területek lesznek a jövő évi költségvetésnek a vesztesei, mint amelyek idén voltak, egyebek között a rokkantsági ellátást kapókat és a megváltozott munkaképességűeket sorolta ide.
Szólt az önkormányzati adósságrendezésről is. Szerinte az adók elvonása miatt az önkormányzatok sokkal rosszabbul járnak.
Jobbik: csökkeni fog a nyugdíjak vásárlóértéke jövőre
Vágó Sebestyén (Jobbik) az 1,9 százalékos kalkulált inflációt nem nevezte reálisnak. Szerinte egy átlagember a saját pénztárcáján érzi, hogy hónapról hónapra többet fizet. Úgy vélte, jövőre a nyugdíjak vásárlóértéke 2-3 százalékkal csökkeni fog.
Kifogásolta, hogy az öregségi nyugdíjminimum összege sem változik, és hogy a szociális szférában nem történik béremelés, amelynek összege szerinte 30 milliárd forint lenne.
MSZP: a társadalmi különbségeket erősíti a büdzsé
Tóbiás József (MSZP) emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék a költségvetési bevételek 52 százalékát látja megalapozottnak, ez pedig a képviselő szerint azt jelenti, júniusig él a büdzsé. Úgy értékelte, hogy jövőre tovább mélyül a szegénység és folytatódik a társadalom szétszakadása.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a szociálpolitika területén ez egy olyan választási büdzsé, amelynek néhány eleme azt mutatja, mintha több jutna a családoknak, de az egészét nézve a rászorulók, az átlagjövedelem alatt keresők sokkal többet fognak fizetni az államnak. Hozzátette: 2014-ben sem emelkedik a gyes, a családi pótlék és az anyasági támogatás összege, a gyed és a terhességi gyermekágyi segély összege sokaknak az adóváltozások miatt csökken. Ez a költségvetés nem a társadalmi szolidaritást, hanem a társadalmi különbségeket erősíti - jelentette ki.
Államtitkári zárszó
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára szerint a büdzsé a rezsicsökkentést, a családok terheinek csökkentését, a munkahelyteremtést és a finomhangolást szolgálja. Úgy vélte, hogy a képviselők egyetértettek a családi adókedvezmény kiterjesztésével, a rezsicsökkentéssel.
Azon a véleményen volt, hogy támogatásból nem lehet felzárkózni, az csak a munkán keresztül lehetséges. Az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban, azt a kérdést tette fel, mi abban az igazságtalan, hogy jövedelméből mindenki 16 százalékkal adózik. Szerinte a jövő évi költségvetéssel is az a céljuk, hogy mindenki előrébb jusson.
Az LMP több pénzt adna a rendvédelmi dolgozóknak
Dorosz Dávid (LMP) arról beszélt, hogy pártja még szerdán módosító indítványt nyújt be a rendvédelmi ágazat helyzetének javítása érdekében. Így az ellenzéki párt kezdeményezi a rendvédelmi dolgozók személyi kifizetésére szánt összeg megemelését 7 milliárd forinttal. Emellett az áldozatvédelem erősítésére is javaslatot tesz az LMP.
Ezen kívül a nemzetpolitika területén egy a kárpát-medencei autonómia-mozgalmakat támogató irodahálózatot hoznának létre.
Fidesz: európai szintű a fogyasztóvédelem
Mágori Józsefné (Fidesz) a fogyasztóvédelem területéről beszélt. Kiemelte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) elmúlt években történt megerősítését, amely tovább folytatódik a jövő évi büdzsében is. Emellett fontosnak nevezte a békéltető testületek szerepének erősítését is. Hangsúlyozta: a kormány intézkedéseinek hatására az elmúlt években egy európai szintű fogyasztóvédelem jött létre Magyarországon.
MSZP: a felsőoktatásban rombolás folyik
Hiller István (MSZP) a felsőoktatás kapcsán arról beszélt, hogy az ágazatban "tudatos, koncepcionális tévedés eredményeként rombolás folyik". Kiemelte: 2010-hez képest reálértéken 30 százalékos az állami támogatás csökkenése a magyar felsőoktatásban. Szerinte ez kezelhetetlen helyzet az egyetemek és főiskolák számára.
A szocialista politikus szerint ez a költségvetés a magyar hallgatók és oktatók külföldre vándorlásának erősítését fogja okozni.
KDNP: ez igenis a rezsicsökkentés költségvetése
Tarnai Richárd (KDNP) felszólalásában megvédte az ellenzéki felszólalásokkal szemben a költségvetést, amely szerinte igenis a rezsicsökkentés költségvetése. Emellett sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldali ellenzék nem ismeri el a családi adókedvezmény kibővítésének igazságosságát.
A kormánypárti politikus hosszasan bírálta az előző szocialista kormányokat, akik a mostani kormánnyal ellentétben privatizálták az energiacégeket és növelték a családok adóterheit. Szerinte ez a költségvetés az emberek mindennapjain könnyít, így arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy támogassák azt.
Jobbik: nincs érdemi foglalkoztatás-bővülés
Bertha Szilvia (Jobbik) a munkahelyteremtés kapcsán ismertette: mind a szakképzés helyzetét, mind pedig a kis- és középvállalkozások támogatását tekintve is komoly visszalépéseket tartalmaz a jövő évi büdzsé. Szerinte a kormány nem növeli a gazdasági növekedést, ezzel pedig nem várható a munkaerő-kereslet javulása és az érdemi foglalkoztatottság növelése.
A jobbikos politikus úgy fogalmazott: "ha már Magyarország tényleg jobban teljesít", akkor a kormány miért nem emeli a köztisztviselők 2008 óta változatlan illetmény-alapját, vagy a bírák és ügyészek bértábláját?
Fidesz: jelentős struktúraváltás volt az ifjúságvédelemben
Kapus Krisztián (Fidesz) az ifjúságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy jelenős strukturális változások voltak, az államtitkársághoz került az ágazat és megalakult a Nemzeti Ifjúsági Tanács is.
A 2013-as évhez képest pozitív változásnak nevezte, hogy a felmerült problémák kezelésére többletforrásokat állítottak be a jövő évi költségvetésbe, és egyúttal fontosnak nevezte, hogy ne csak retorikai szinten foglalkozzanak a fiatalokkal, hanem pénzbeli támogatást is nyújtsanak a problémák kezeléséhez.
Kiemelte, hogy a 2014-2015-ös cselekvési tervben kiemelten jelenik meg az összmagyarság kezelése, kiemelt cél a magyar közösségek erősítése Magyarországon és a határon túl. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok problémáit csak velük együtt tudják megoldani, és most már nem az "el lehet innen menni", hanem az "érdemes ide visszajönni" politikáját folytatják.
MSZP: kettős beszédet alkalmaz a Fidesz
Varga Zoltán volt önkormányzati miniszter, MSZP-s képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz kettős beszédet alkalmaz az önkormányzatokkal kapcsolatban. Kifejtette, hogy teljes mértékben hátrányos a 2014-es költségvetés: olyan feladatfinanszírozási rendszert alakították ki, amely a normatíva alapját a feladatra költött pénz mennyiségéhez kötötték. Így azok, akik többet költöttek, többet is kaphattak - tette hozzá.
Közölte továbbá, hiába növekedett a gyermekétkeztetésre szánt összeg, minden költséget ez sem fedez, a kistelepüléseken a központi orvosi ügyelet költségeit sem tudják kifizetni. A kormány erre Varga Zoltán szerint azt mondta, hogy a helyi adók emelésével teremtsék meg ennek költségeit.
Fidesz: a költségvetés számai megalapozottak és tarthatóak
Kozma Péter (Fidesz) azt mondta, a jövő évi költségvetés nem választási költségvetés, számai feszítettek, de megalapozottak és tarthatóak. Beszélt arról, hogy ebben a kormányzati ciklusban került ki az ország az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Kifogásolta, hogy korában nem tettek semmit az állami pénzügyi szervek, hogy leállítsák a devizahitelezést.
A kormánypárti képviselő ismertette a bíróságok, az ügyészségek és az alapvető jogok biztosa hivatalának jövő évi költségvetését. Úgy értékelte, jövőre lesz pénz bírósági beruházások megvalósítására, és az ombudsman két új feladatának ellátását is finanszírozzák, ehhez tíz ember alkalmazására is lehetőség lesz.
MSZP: előkészítetlen és átgondolatlan a büdzsé
Szekeres Imre (MSZP) szerint a jövő évi büdzsé egy üres halmaznak tekinthető, a benne lévő számok majd megváltoznak. Ezt a költségvetést nem lehet elfogadni előkészítetlensége és átgondolatlansága miatt - jelentette ki, megjegyezve, hogy a költségvetést megalapozó program jobban mutatja a kormány véleményét. Ez azt tartalmazza - folytatta - , hogy 2010-2015 között a növekedés öt százalék lesz, a beruházások minimálisan növekednek, a fogyasztás pedig az öt év alatt összesen csak 2,1 százalékkal nő.
Az ellenzéki politikus szerint a költségvetés világosan jelzi, hogy a kormány a valódi problémákat nem kívánja megoldani, hanem látszatintézkedésekbe kezd. A kormány politikájának központi eleme, hogy a párt körüli üzleti érdekeltségek saját céljaikra használják fel az állami intézményeket és a jogalkotást - vélekedett. Hozzátette: jövőre még több pénzt várnak az állampolgároktól, fejenként átlagosan 1,6 millió forint lesz az állami elvonás.
Fidesz: a külügyeknek is biztos a finanszírozásuk
Hidvéghi Balázs (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a jövő évi a kiszámíthatóság és a stabilitás költségvetése. A Külügyminisztérium előirányzata egymilliárd forinttal, 56 milliárd forintra emelkedik - közölte.
Jövőre is fontos lesz a térségpolitika, a visegrádi együttműködés és az elnökség, amelynek biztos a finanszírozási háttere, 110 millió forint. Hidvéghi Balázs beszélt arról, hogy jövőre megnyílhatnak - a részben a Gyurcsány-Bajnai-kormányok által bezárt - külképviseletek. Ezek között említette a már megnyílt melbourne-i, abu-dzabi, mumbai és torontói külképviseletet. Azt mondta, a közeljövőben nyílhatnak meg képviseletek Krakkóban, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Eszéken, Hongkongban és Santiago de Chilében.
A Jobbik a Magyarok Világszövetségének támogatását szorgalmazta
Murányi Levente (Jobbik) felidézte, hogy 2001-ben megvonták a Magyarok Világszövetségétől a költségvetési támogatást az elnök politikai szerepvállalása miatt. Ezt azóta sem kapta vissza a szervezet, és nem tudja elvégezni a munkáját, ezt a Külügyminisztérium sem tudja pótolni - fejtette ki.
Véleménye szerint ezzel a világ magyarságát büntetik, ezért szorgalmazta a szervezet támogatását.
Fidesz: több forrás a sportra
Szalay Ferenc (Fidesz) úgy értékelte, hogy a költségvetés komoly lehetőséget biztosít a testnevelésnek, a sportnak. Míg 2002-ben 30 milliárd forint volt sportfinanszírozásra, addig 2010-re ez az összeg 14 milliárdra csökkent. Jövőre 106 milliárd forint jut sportra, ebből 75 milliárd forint a létesítményfejlesztés.
Legjelentősebbnek azt a fejlődést értékelte, hogy az elmúlt időszakban több tízezer gyerek kezdett el sportolni, és hogy biztosított a heti öt testnevelésóra.
LMP: a kormány elhanyagolta a munkahelyteremtést
Szél Bernadett (LMP) szerint számos be nem váltott ígéret kötődik a kormányhoz, ezek között az egyik megbocsáthatatlan a munkahelyteremtésre, a helyi gazdaságfejlesztésre vonatkozó ígéret. Azt mondta, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat agyonnyomja a sok adó, miközben csak néhány kiválasztott cég jutott támogatáshoz.
Véleménye szerint a kormány munkahely-teremtési ígéretei elbuktak, csak a közmunkások számával zsonglőrködik. Hozzátette: 2010-hez képest 14 ezerrel kevesebben dolgoznak a gazdaságban. Szél Bernadett szerint a költségvetésből is az olvasható ki, hogy a kormány a munkahelyteremtést elhanyagolta. Jelezte, módosító javaslatokat nyújtanak be többek között az energetikai beruházások beindítása, a helyi gazdaságok támogatása érdekében.
Fidesz: nemzetpolitikai célokra 17,7 milliárd forint jut
Csóti György (Fidesz) elmondta, hogy a jövő évi büdzsében nemzetpolitikai célokra 17,7 milliárd forint lesz. Ez nem a kormány szándékát, hanem a lehetőségeket tükrözi - vélekedett. Közölte, hogy a Határtalanul programmal összefüggésben módosító indítványt fognak benyújtani, mert a következő nemzedékek magyarságtudata megerősítéséhez több pénzre van szükség.
Azon a véleményen volt, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségek anyanyelvi oktatásához nem Magyarországról kell biztosítani a forrásokat, hanem ott, ahol élnek, ahol adót fizetnek.
A vetőmagtermesztést stratégiai ágazatnak, a vetőmagot pedig stratégiai termének nevezte Czerván György, az előterjesztő Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a növényfajták elismeréséről szóló törvény módosításának vitájában.
Kifejtette: a magyar vetőmag-előállítás - amely a magyar gazdaság egyik legsikeresebb ágazata - értéke csaknem 190 milliárd forint, amelyből a hibrid növények 160 milliárd, a kalászosok, a takarmánynövények és hüvelyesek, valamint a zöldségnövények pedig 10-10 milliárd forint összértéket képviselnek.
A hatályos szabályok módosítását az ésszerűbb működés megteremtésével, az erőforrások hatékonyabb felhasználásával, a versenyképesség javításával, valamint Magyarország géntechnológiával módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó stratégiájának hatékonyabb ellátásával indokolta.
A vetőmag-előállítás egyik feltétele - a szakmailag indokolt és a jogszabályokban előírt izolációs távolságok betartása miatt - az összefüggő nagyobb földterületek megléte, ami a szétszabdalt tulajdoni viszonyok miatt egyes térségekben nehézségekbe ütközik, sok esetben vitás helyzetek alakulnak ki a termelők között, a vetőmag-előállításhoz szükséges védőtávolságok biztosítása hiányában pedig meghiúsulhat a termesztés - magyarázta Czerván György.
A kormány ezért a mostani törvénymódosítás nyomán akarja növelni a termelés biztonságát a jogi háttér pontosításával és a hatósági kontroll kiterjesztésével - mondta az államtitkár, közölve, hogy ennek megfelelően az indítvány a hatályos szabályokhoz képest részletesebben határozza meg a védőtávolságba eső termőföld használójával való megegyezés és a vetőmag-szaporítási zárt körzet létesítésének szabályait.
A frakciók hiánypótlónak tartják a javaslatot
A felszólaló képviselők egyöntetűen hiánypótlónak nevezték a javaslatot. A KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás szerint az indítvány erősíti a magyar vetőmag-előállítást, amely sok esetben - munkaigényessége miatt - nemcsak a gazdálkodónak, hanem környezetének is jövedelmezőséget biztosít. Hozzá hasonlóan a fideszes Tóth József is a módosítás időszerűségére hívta fel a figyelmet.
A jobbikos Varga Géza az indítvány támogatása mellett megjegyezte, hogy zavart okoz a gazdálkodók körében a GMO-mentesség fogalma, tekintve, hogy a két gazdálkodási kategóriában, a szigorúbb ökológiaiban és a konvencionálisban más számít GMO-mentesnek. Ennek tisztázásával lehetne a biztonságot megadni az ökológiai gazdálkodást folytatóknak - mondta.
Az LMP-s Lengyel Szilvia azt kérte, hogy a kormánynak ne a globális vetőmagtermesztők és -forgalmazók érdeke legyen az elsődleges, hanem biztosítson azonos lehetőséget és érdekvédelmet a vetőmag-termesztési piac szereplői számára, az ágazat segítése ugyanis országos érdek.
Czerván: Magyarország vetőmag-nagyhatalom
Czerván György a vitában elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, hogy minden felszólaló egyetértett az ágazat stratégiai jelentőségével. Magyarország egy vetőmag-nagyhatalom, a jó minőségű magyar vetőmagvakra pedig külföldön is nagy kereslet mutatkozik, amit az is fokoz, hogy ezek GMO-mentesek - jelentette ki a vidékfejlesztési tárca államtitkára.
Nemcsak cégek, hanem magánszemélyek is termelnek vetőmagot, ezért precízen meg kell majd fogalmazni, hogy ki számít vetőmagtermelőnek - hívta fel a figyelmet a politikus.
Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök az általános vitát elnapolta, azt az ülésnap végén fogják lezárni.
Fidesz: munkaalapú társadalmat akar a kormány létrehozni
Braun Márton (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány munkaalapú társadalmat akar létrehozni, és a finanszírozhatóságot akarja biztosítani. Emlékezetett, hogy 2011 a megújulás, 2012 a stabilitás, 2013 az emelkedés éve volt, 2014 pedig a fenntarthatóság éve lesz, amelynek keretében a hosszú távú jólétet próbálják biztosítani.
Az uniós tagsággal járó feladatokról azt mondta: 290 milliárd forint hozzájárulást fizetnek be az unió kasszájába, a támogatásoknál pedig fontos, hogy a 2007 és 2013 közötti költségvetési ciklus már lekötött fejlesztési forrásait minél jobban felhasználják. Jelezte, hogy 2014 az új költségvetési ciklus első éve is lesz.
Jobbik: indokolatlanul sok pénzt adnak a TEK-nek
Mirkóczki Ádám (Jobbik) a Terrorelhárítási Központ (TEK) költségvetésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy 2013 után 2014-ben is indokolatlanul magas összeget, közel 13 milliárd forintot fordítanak a kilencszáz fős szervezetre, holott Magyarországon nincs terrorizmus. Hozzátette, hogy szükség van a TEK-nél dolgozó emberekre, de a rendőrség kötelékén belül.
Elmondta még, hogy a rendőrség felszereltsége sokkal szerényebb, összevetve a feladatokkal, a rendőrök sokkal rosszabb körülmények között dolgoznak, pedig sokkal több feladatuk van.
Kontrát: a TEK-nek köszönhető, hogy Magyarországon nincs terrorveszély
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azon a véleményen volt, hogy TEK nagyon fontos tevékenységet végez, a munkája eredményeként mondható el, hogy Magyarországon nincs terrorveszély. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre egymilliárd forinttal kevesebbet kap a szervezet.
Fidesz: több magyar diplomatára van szükség
Horváth János (Fidesz) a külügyi kapcsolatokról beszélt. Mint mondta, a diplomácia dolga az, hogy a világ jobbnak lássa Magyarországot, ezért költségvetési forrásokat olyan helyekre kell irányítani, ahol a leghatásosabbak. Kívánatosnak nevezte az apparátus bővítését, hogy "több magyar diplomata javítsa hírünket a világban".
LMP: lényegesen többet kellene oktatásra költeni
Osztolykán Ágnes (LMP) szerint lényegesen többet kellene oktatásra költeni a jelenlegi ráfordításoknál. Irányt kell váltani - folytatta - , a teljes oktatási ágazat finanszírozását a jelenlegi másfél-kétszeresére kellene növelni tíz évben belül. Felidézte, hogy a GDP arányában 2010-ben 5,8 százalékot, idén 5,22 százalékot, míg jövőre 5,51 százalékot költenek oktatásra.
Az ellenzéki politikus szerint az elmúlt három év elvonásaiból visszakap valamennyit az ágazat, de ez kizárólag a pedagógusok béremelésének köszönhető, az iskolákban továbbra is hétköznapi problémákkal küzdenek.
MSZP: ugyanazon területek lesznek vesztesek, mint idén
Nemény András (MSZP) szerint ugyanazon területek lesznek a jövő évi költségvetésnek a vesztesei, mint amelyek idén voltak, egyebek között a rokkantsági ellátást kapókat és a megváltozott munkaképességűeket sorolta ide.
Szólt az önkormányzati adósságrendezésről is. Szerinte az adók elvonása miatt az önkormányzatok sokkal rosszabbul járnak.
Jobbik: csökkeni fog a nyugdíjak vásárlóértéke jövőre
Vágó Sebestyén (Jobbik) az 1,9 százalékos kalkulált inflációt nem nevezte reálisnak. Szerinte egy átlagember a saját pénztárcáján érzi, hogy hónapról hónapra többet fizet. Úgy vélte, jövőre a nyugdíjak vásárlóértéke 2-3 százalékkal csökkeni fog.
Kifogásolta, hogy az öregségi nyugdíjminimum összege sem változik, és hogy a szociális szférában nem történik béremelés, amelynek összege szerinte 30 milliárd forint lenne.
MSZP: a társadalmi különbségeket erősíti a büdzsé
Tóbiás József (MSZP) emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék a költségvetési bevételek 52 százalékát látja megalapozottnak, ez pedig a képviselő szerint azt jelenti, júniusig él a büdzsé. Úgy értékelte, hogy jövőre tovább mélyül a szegénység és folytatódik a társadalom szétszakadása.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a szociálpolitika területén ez egy olyan választási büdzsé, amelynek néhány eleme azt mutatja, mintha több jutna a családoknak, de az egészét nézve a rászorulók, az átlagjövedelem alatt keresők sokkal többet fognak fizetni az államnak. Hozzátette: 2014-ben sem emelkedik a gyes, a családi pótlék és az anyasági támogatás összege, a gyed és a terhességi gyermekágyi segély összege sokaknak az adóváltozások miatt csökken. Ez a költségvetés nem a társadalmi szolidaritást, hanem a társadalmi különbségeket erősíti - jelentette ki.
Államtitkári zárszó
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára szerint a büdzsé a rezsicsökkentést, a családok terheinek csökkentését, a munkahelyteremtést és a finomhangolást szolgálja. Úgy vélte, hogy a képviselők egyetértettek a családi adókedvezmény kiterjesztésével, a rezsicsökkentéssel.
Azon a véleményen volt, hogy támogatásból nem lehet felzárkózni, az csak a munkán keresztül lehetséges. Az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban, azt a kérdést tette fel, mi abban az igazságtalan, hogy jövedelméből mindenki 16 százalékkal adózik. Szerinte a jövő évi költségvetéssel is az a céljuk, hogy mindenki előrébb jusson.
Az LMP több pénzt adna a rendvédelmi dolgozóknak
Dorosz Dávid (LMP) arról beszélt, hogy pártja még szerdán módosító indítványt nyújt be a rendvédelmi ágazat helyzetének javítása érdekében. Így az ellenzéki párt kezdeményezi a rendvédelmi dolgozók személyi kifizetésére szánt összeg megemelését 7 milliárd forinttal. Emellett az áldozatvédelem erősítésére is javaslatot tesz az LMP.
Ezen kívül a nemzetpolitika területén egy a kárpát-medencei autonómia-mozgalmakat támogató irodahálózatot hoznának létre.
Fidesz: európai szintű a fogyasztóvédelem
Mágori Józsefné (Fidesz) a fogyasztóvédelem területéről beszélt. Kiemelte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) elmúlt években történt megerősítését, amely tovább folytatódik a jövő évi büdzsében is. Emellett fontosnak nevezte a békéltető testületek szerepének erősítését is. Hangsúlyozta: a kormány intézkedéseinek hatására az elmúlt években egy európai szintű fogyasztóvédelem jött létre Magyarországon.
MSZP: a felsőoktatásban rombolás folyik
Hiller István (MSZP) a felsőoktatás kapcsán arról beszélt, hogy az ágazatban "tudatos, koncepcionális tévedés eredményeként rombolás folyik". Kiemelte: 2010-hez képest reálértéken 30 százalékos az állami támogatás csökkenése a magyar felsőoktatásban. Szerinte ez kezelhetetlen helyzet az egyetemek és főiskolák számára.
A szocialista politikus szerint ez a költségvetés a magyar hallgatók és oktatók külföldre vándorlásának erősítését fogja okozni.
KDNP: ez igenis a rezsicsökkentés költségvetése
Tarnai Richárd (KDNP) felszólalásában megvédte az ellenzéki felszólalásokkal szemben a költségvetést, amely szerinte igenis a rezsicsökkentés költségvetése. Emellett sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldali ellenzék nem ismeri el a családi adókedvezmény kibővítésének igazságosságát.
A kormánypárti politikus hosszasan bírálta az előző szocialista kormányokat, akik a mostani kormánnyal ellentétben privatizálták az energiacégeket és növelték a családok adóterheit. Szerinte ez a költségvetés az emberek mindennapjain könnyít, így arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy támogassák azt.
Jobbik: nincs érdemi foglalkoztatás-bővülés
Bertha Szilvia (Jobbik) a munkahelyteremtés kapcsán ismertette: mind a szakképzés helyzetét, mind pedig a kis- és középvállalkozások támogatását tekintve is komoly visszalépéseket tartalmaz a jövő évi büdzsé. Szerinte a kormány nem növeli a gazdasági növekedést, ezzel pedig nem várható a munkaerő-kereslet javulása és az érdemi foglalkoztatottság növelése.
A jobbikos politikus úgy fogalmazott: "ha már Magyarország tényleg jobban teljesít", akkor a kormány miért nem emeli a köztisztviselők 2008 óta változatlan illetmény-alapját, vagy a bírák és ügyészek bértábláját?
Fidesz: jelentős struktúraváltás volt az ifjúságvédelemben
Kapus Krisztián (Fidesz) az ifjúságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy jelenős strukturális változások voltak, az államtitkársághoz került az ágazat és megalakult a Nemzeti Ifjúsági Tanács is.
A 2013-as évhez képest pozitív változásnak nevezte, hogy a felmerült problémák kezelésére többletforrásokat állítottak be a jövő évi költségvetésbe, és egyúttal fontosnak nevezte, hogy ne csak retorikai szinten foglalkozzanak a fiatalokkal, hanem pénzbeli támogatást is nyújtsanak a problémák kezeléséhez.
Kiemelte, hogy a 2014-2015-ös cselekvési tervben kiemelten jelenik meg az összmagyarság kezelése, kiemelt cél a magyar közösségek erősítése Magyarországon és a határon túl. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok problémáit csak velük együtt tudják megoldani, és most már nem az "el lehet innen menni", hanem az "érdemes ide visszajönni" politikáját folytatják.
MSZP: kettős beszédet alkalmaz a Fidesz
Varga Zoltán volt önkormányzati miniszter, MSZP-s képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz kettős beszédet alkalmaz az önkormányzatokkal kapcsolatban. Kifejtette, hogy teljes mértékben hátrányos a 2014-es költségvetés: olyan feladatfinanszírozási rendszert alakították ki, amely a normatíva alapját a feladatra költött pénz mennyiségéhez kötötték. Így azok, akik többet költöttek, többet is kaphattak - tette hozzá.
Közölte továbbá, hiába növekedett a gyermekétkeztetésre szánt összeg, minden költséget ez sem fedez, a kistelepüléseken a központi orvosi ügyelet költségeit sem tudják kifizetni. A kormány erre Varga Zoltán szerint azt mondta, hogy a helyi adók emelésével teremtsék meg ennek költségeit.
Fidesz: a költségvetés számai megalapozottak és tarthatóak
Kozma Péter (Fidesz) azt mondta, a jövő évi költségvetés nem választási költségvetés, számai feszítettek, de megalapozottak és tarthatóak. Beszélt arról, hogy ebben a kormányzati ciklusban került ki az ország az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Kifogásolta, hogy korában nem tettek semmit az állami pénzügyi szervek, hogy leállítsák a devizahitelezést.
A kormánypárti képviselő ismertette a bíróságok, az ügyészségek és az alapvető jogok biztosa hivatalának jövő évi költségvetését. Úgy értékelte, jövőre lesz pénz bírósági beruházások megvalósítására, és az ombudsman két új feladatának ellátását is finanszírozzák, ehhez tíz ember alkalmazására is lehetőség lesz.
MSZP: előkészítetlen és átgondolatlan a büdzsé
Szekeres Imre (MSZP) szerint a jövő évi büdzsé egy üres halmaznak tekinthető, a benne lévő számok majd megváltoznak. Ezt a költségvetést nem lehet elfogadni előkészítetlensége és átgondolatlansága miatt - jelentette ki, megjegyezve, hogy a költségvetést megalapozó program jobban mutatja a kormány véleményét. Ez azt tartalmazza - folytatta - , hogy 2010-2015 között a növekedés öt százalék lesz, a beruházások minimálisan növekednek, a fogyasztás pedig az öt év alatt összesen csak 2,1 százalékkal nő.
Az ellenzéki politikus szerint a költségvetés világosan jelzi, hogy a kormány a valódi problémákat nem kívánja megoldani, hanem látszatintézkedésekbe kezd. A kormány politikájának központi eleme, hogy a párt körüli üzleti érdekeltségek saját céljaikra használják fel az állami intézményeket és a jogalkotást - vélekedett. Hozzátette: jövőre még több pénzt várnak az állampolgároktól, fejenként átlagosan 1,6 millió forint lesz az állami elvonás.
Fidesz: a külügyeknek is biztos a finanszírozásuk
Hidvéghi Balázs (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a jövő évi a kiszámíthatóság és a stabilitás költségvetése. A Külügyminisztérium előirányzata egymilliárd forinttal, 56 milliárd forintra emelkedik - közölte.
Jövőre is fontos lesz a térségpolitika, a visegrádi együttműködés és az elnökség, amelynek biztos a finanszírozási háttere, 110 millió forint. Hidvéghi Balázs beszélt arról, hogy jövőre megnyílhatnak - a részben a Gyurcsány-Bajnai-kormányok által bezárt - külképviseletek. Ezek között említette a már megnyílt melbourne-i, abu-dzabi, mumbai és torontói külképviseletet. Azt mondta, a közeljövőben nyílhatnak meg képviseletek Krakkóban, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Eszéken, Hongkongban és Santiago de Chilében.
A Jobbik a Magyarok Világszövetségének támogatását szorgalmazta
Murányi Levente (Jobbik) felidézte, hogy 2001-ben megvonták a Magyarok Világszövetségétől a költségvetési támogatást az elnök politikai szerepvállalása miatt. Ezt azóta sem kapta vissza a szervezet, és nem tudja elvégezni a munkáját, ezt a Külügyminisztérium sem tudja pótolni - fejtette ki.
Véleménye szerint ezzel a világ magyarságát büntetik, ezért szorgalmazta a szervezet támogatását.
Fidesz: több forrás a sportra
Szalay Ferenc (Fidesz) úgy értékelte, hogy a költségvetés komoly lehetőséget biztosít a testnevelésnek, a sportnak. Míg 2002-ben 30 milliárd forint volt sportfinanszírozásra, addig 2010-re ez az összeg 14 milliárdra csökkent. Jövőre 106 milliárd forint jut sportra, ebből 75 milliárd forint a létesítményfejlesztés.
Legjelentősebbnek azt a fejlődést értékelte, hogy az elmúlt időszakban több tízezer gyerek kezdett el sportolni, és hogy biztosított a heti öt testnevelésóra.
LMP: a kormány elhanyagolta a munkahelyteremtést
Szél Bernadett (LMP) szerint számos be nem váltott ígéret kötődik a kormányhoz, ezek között az egyik megbocsáthatatlan a munkahelyteremtésre, a helyi gazdaságfejlesztésre vonatkozó ígéret. Azt mondta, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat agyonnyomja a sok adó, miközben csak néhány kiválasztott cég jutott támogatáshoz.
Véleménye szerint a kormány munkahely-teremtési ígéretei elbuktak, csak a közmunkások számával zsonglőrködik. Hozzátette: 2010-hez képest 14 ezerrel kevesebben dolgoznak a gazdaságban. Szél Bernadett szerint a költségvetésből is az olvasható ki, hogy a kormány a munkahelyteremtést elhanyagolta. Jelezte, módosító javaslatokat nyújtanak be többek között az energetikai beruházások beindítása, a helyi gazdaságok támogatása érdekében.
Fidesz: nemzetpolitikai célokra 17,7 milliárd forint jut
Csóti György (Fidesz) elmondta, hogy a jövő évi büdzsében nemzetpolitikai célokra 17,7 milliárd forint lesz. Ez nem a kormány szándékát, hanem a lehetőségeket tükrözi - vélekedett. Közölte, hogy a Határtalanul programmal összefüggésben módosító indítványt fognak benyújtani, mert a következő nemzedékek magyarságtudata megerősítéséhez több pénzre van szükség.
Azon a véleményen volt, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségek anyanyelvi oktatásához nem Magyarországról kell biztosítani a forrásokat, hanem ott, ahol élnek, ahol adót fizetnek.
0 Megjegyzések