Négy, az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggő törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg kedden a parlament
Répássy: felülvizsgálják a gondnokoltakat
Minden gondnokság alatt lévő személyt felül kell vizsgálnia a bíróságnak a Ptk. jövő évi hatálybalépése után viszonylag rövid idő alatt - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára.
Répássy Róbert expozéjában közölte, a 2014. március 15-én hatályba lépő Ptk. lényeges újítása, hogy a bíróság a cselekvőképességet általánosan nem, csak bizonyos ügyekre korlátozhatja, a gondnokságot bizonyos időközönként kötelezően felülvizsgálják. Áttekintik a gondnokoltak jelenlegi nyilvántartását is - tette hozzá. Kitért arra, hogy újdonság lesz az előzetes jognyilatkozat, amelynek nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal működteti. Ezt a nyilatkozatot a még cselekvőképes személy teszi, aki rendelkezhet személyi és vagyoni ügyei viteléről cselekvőképességének korlátozása esetére - fejtette ki.
Beszélt arról, hogy a most tárgyalt négy javaslat egyike teljeskörűen szabályozza a jogi személyek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának szabályait. A társaságnak a létesítő okiratát elegendő lesz akkor módosítania, amikor egyébként is szerette volna - jegyezte meg, hozzátéve, a jogi személyekre vonatkozó szabályok nem vonatkoznak az egyesületekre és az alapítványokra, az ezekkel kapcsolatos kérdéseket a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályban rendezik. Répássy Róbert elmondta, áttekinthetően szabályozzák az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyait is.
Az államtitkár elmondta, hogy a most tárgyalt törvényjavaslatok iránymutatást adnak, hogy az új rendelkezéseket mikortól kell alkalmazni, általános elv szerint az új szabályokat a Ptk. hatályba lépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
A parlament négy javaslat együttes általános vitáját kezdte meg, ezek: a Ptk.-ról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról; a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról; a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló előterjesztés.
Fidesz: a javaslatok a jogrendszer koherenciáját biztosítják
Vas Imre (Fidesz) szerint a most tárgyalt előterjesztések biztosítják, hogy az új Ptk. hatályba lépése a jogrendszer koherenciája mellett menjen végbe.
Megismételve az államtitkár által kiemelt fontosabb szabályokat a kormánypárti politikus beszélt arról, hogy kft.-nek két év lesz törzstőkéjük hárommillió forintra emelésére. Szerinte kétszázezer cégnek kell törzstőkét emelnie, ez pedig azt jelenti, hogy sok kis kft. megszűnik.
Vas Imre szerint ez a szabály egy tisztulási folyamatot indít el a kft.-k között, mivel számos olyan cég is megszűnik, amely nem vagy csak adóoptimalizálásái céllal működött.
Kitért arra, hogy jogi személyeknél a létesítő okiratot például közkereseti társaságoknál 2015-ig, részvénytársaságoknál 2016-ig kell módosítani.
Általános szabály, hogy az új Ptk.-t a hatályba lépése után keletkezett vitákban, vagy tényekre kell alkalmazni - emlékeztetett.
MSZP: egy támogatás, három tartózkodás
Steiner Pál (MSZP) általános kifogásokat fogalmazott meg az új polgárjogi kódex miatt, szerinte ugyanis az embereknek fogalma sincs arról, hogy az új Ptk. milyen új, nagy változásokat jelent számukra. Ezzel összefüggésben a tájékoztatást hiányolta.
Azt mondta, a felkészülési idő nem jelent megfelelő választ a kft.-k problémáira, mert nem biztos, hogy a kisvállalkozásoknak van bevétele a törzstőke emelésre.
Az ellenzéki politikus elfogadja, hogy a gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok bekerülnek az új Ptk.-ba, ezért a jogi személyekkel összefüggő törvényjavaslatot támogatják, de a másik három szavazásakor tartózkodni fognak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy 2010-ben gondnokság alá helyezett embert csak 2018-ban vizsgálnak felül. Az élettársi és bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok változása súlyosan korlátozza az ilyen kapcsolatokban élők jogait, ezért nem támogatják az előterjesztéseket - tette hozzá, megjegyezve, hogy ezeket a szabályokat a KDNP zsarolására rögzítették.
KDNP: a javaslat biztosítja a felkészülési időt
Rubovszky György (KDNP) emlékeztetett arra, hogy a felkészüléshez szükséges egyéves időszakot biztosítja a törvény, ezért fog márciusban hatályba lépni az új kódex. Kialakult gyakorlatnak tartotta, hogy az ügyvédi kamara a segédanyagokat készít tagjai számára, mint mondta, hasonlót a bírói hatalom is igényel.
A korlátolt felelősségi társaságokkal kapcsolatban életszerűtlennek nevezte, hogy a hárommillió forintos törzstőke gátja lenne a kisvállalkozások működésének, szerinte ez az összeg is kevés ahhoz, hogy komolyan vegyenek egy társaságot. Hozzátette: a cégbíróságok által törölt cégek nagy része alacsony törzstőkével rendelkezik.
A bejegyzett élettársi kapcsolatokkal kapcsolatban megjegyezte: azoknak jelenleg csak gazdasági vonatkozásai vannak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szülő és a gyermek között mindenképpen családi kapcsolat van, csupán az élettársi kapcsolatban lévő apa és anya nincs családi kapcsolatban. A gyermekelhelyezéssel kapcsolatos kérdések azonban a családjogi passzusba tartoznak - közölte.
Répássy: felülvizsgálják a gondnokoltakat
Minden gondnokság alatt lévő személyt felül kell vizsgálnia a bíróságnak a Ptk. jövő évi hatálybalépése után viszonylag rövid idő alatt - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára.
Répássy Róbert expozéjában közölte, a 2014. március 15-én hatályba lépő Ptk. lényeges újítása, hogy a bíróság a cselekvőképességet általánosan nem, csak bizonyos ügyekre korlátozhatja, a gondnokságot bizonyos időközönként kötelezően felülvizsgálják. Áttekintik a gondnokoltak jelenlegi nyilvántartását is - tette hozzá. Kitért arra, hogy újdonság lesz az előzetes jognyilatkozat, amelynek nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal működteti. Ezt a nyilatkozatot a még cselekvőképes személy teszi, aki rendelkezhet személyi és vagyoni ügyei viteléről cselekvőképességének korlátozása esetére - fejtette ki.
Beszélt arról, hogy a most tárgyalt négy javaslat egyike teljeskörűen szabályozza a jogi személyek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának szabályait. A társaságnak a létesítő okiratát elegendő lesz akkor módosítania, amikor egyébként is szerette volna - jegyezte meg, hozzátéve, a jogi személyekre vonatkozó szabályok nem vonatkoznak az egyesületekre és az alapítványokra, az ezekkel kapcsolatos kérdéseket a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályban rendezik. Répássy Róbert elmondta, áttekinthetően szabályozzák az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyait is.
Az államtitkár elmondta, hogy a most tárgyalt törvényjavaslatok iránymutatást adnak, hogy az új rendelkezéseket mikortól kell alkalmazni, általános elv szerint az új szabályokat a Ptk. hatályba lépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
A parlament négy javaslat együttes általános vitáját kezdte meg, ezek: a Ptk.-ról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról; a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról; a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló előterjesztés.
Fidesz: a javaslatok a jogrendszer koherenciáját biztosítják
Vas Imre (Fidesz) szerint a most tárgyalt előterjesztések biztosítják, hogy az új Ptk. hatályba lépése a jogrendszer koherenciája mellett menjen végbe.
Megismételve az államtitkár által kiemelt fontosabb szabályokat a kormánypárti politikus beszélt arról, hogy kft.-nek két év lesz törzstőkéjük hárommillió forintra emelésére. Szerinte kétszázezer cégnek kell törzstőkét emelnie, ez pedig azt jelenti, hogy sok kis kft. megszűnik.
Vas Imre szerint ez a szabály egy tisztulási folyamatot indít el a kft.-k között, mivel számos olyan cég is megszűnik, amely nem vagy csak adóoptimalizálásái céllal működött.
Kitért arra, hogy jogi személyeknél a létesítő okiratot például közkereseti társaságoknál 2015-ig, részvénytársaságoknál 2016-ig kell módosítani.
Általános szabály, hogy az új Ptk.-t a hatályba lépése után keletkezett vitákban, vagy tényekre kell alkalmazni - emlékeztetett.
MSZP: egy támogatás, három tartózkodás
Steiner Pál (MSZP) általános kifogásokat fogalmazott meg az új polgárjogi kódex miatt, szerinte ugyanis az embereknek fogalma sincs arról, hogy az új Ptk. milyen új, nagy változásokat jelent számukra. Ezzel összefüggésben a tájékoztatást hiányolta.
Azt mondta, a felkészülési idő nem jelent megfelelő választ a kft.-k problémáira, mert nem biztos, hogy a kisvállalkozásoknak van bevétele a törzstőke emelésre.
Az ellenzéki politikus elfogadja, hogy a gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok bekerülnek az új Ptk.-ba, ezért a jogi személyekkel összefüggő törvényjavaslatot támogatják, de a másik három szavazásakor tartózkodni fognak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy 2010-ben gondnokság alá helyezett embert csak 2018-ban vizsgálnak felül. Az élettársi és bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok változása súlyosan korlátozza az ilyen kapcsolatokban élők jogait, ezért nem támogatják az előterjesztéseket - tette hozzá, megjegyezve, hogy ezeket a szabályokat a KDNP zsarolására rögzítették.
KDNP: a javaslat biztosítja a felkészülési időt
Rubovszky György (KDNP) emlékeztetett arra, hogy a felkészüléshez szükséges egyéves időszakot biztosítja a törvény, ezért fog márciusban hatályba lépni az új kódex. Kialakult gyakorlatnak tartotta, hogy az ügyvédi kamara a segédanyagokat készít tagjai számára, mint mondta, hasonlót a bírói hatalom is igényel.
A korlátolt felelősségi társaságokkal kapcsolatban életszerűtlennek nevezte, hogy a hárommillió forintos törzstőke gátja lenne a kisvállalkozások működésének, szerinte ez az összeg is kevés ahhoz, hogy komolyan vegyenek egy társaságot. Hozzátette: a cégbíróságok által törölt cégek nagy része alacsony törzstőkével rendelkezik.
A bejegyzett élettársi kapcsolatokkal kapcsolatban megjegyezte: azoknak jelenleg csak gazdasági vonatkozásai vannak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szülő és a gyermek között mindenképpen családi kapcsolat van, csupán az élettársi kapcsolatban lévő apa és anya nincs családi kapcsolatban. A gyermekelhelyezéssel kapcsolatos kérdések azonban a családjogi passzusba tartoznak - közölte.
){kind=link}
0 Megjegyzések