A közútkezelői feladatok átadásáról, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló törvényjavaslatok általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Fónagy: a Magyar Közút fogja üzemeltetni az utakat

A közútkezelői és -üzemeltetési feladatokat a jövőben egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) látja el, míg az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használatarányos útdíj beszedése az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) feladata lesz - ismertette az erről szóló előterjesztést kedden a parlamentben a fejlesztési tárca államtitkára.
Fónagy János expozéjában közölte: a közútkezelési feladatok egységes szervezetbe vonása által az ÁAK tizenhat, míg a közútkezelő hetvenhét üzemmérnökségéből összesen tizenkettő válik megszüntethetővé, amely évente mintegy félmilliárd forintos költségcsökkenést eredményezhet. További három, a fejlesztések miatt felmerülő mérnökséget nem kell létrehozni, annak feladatait ugyanis a meglévők is el tudják majd látni.
Az államtitkár szerint a közútkezelés az utak hierarchiája és az utak tulajdonosi háttere miatt már-már áttekinthetetlenné vált. Ezt tovább bonyolítja az M5-ös és az M6-os autópályák koncesszióba adása. Eközben megváltozott a fizetési rendszer, a korábbi, az autópályákra vonatkozó matricás megoldást az úthálózat jelentős részére kiterjedő, használatarányos fizetés váltja fel.
Hozzátette: ennek egyszerűsítése, hogy az ÁAK a jövőben nem végez közútkezelést, az teljes egészében az MK-hoz kerül. Előbbi szervezet kizárólag díjbeszedést lát majd el. A közútkezelési feladatokat ellátókra a jövőben az MK kollektív szerződése lesz irányadó.
Manninger Jenő (Fidesz) szerint a közútkezelés egységesítése átláthatóbb gazdálkodást eredményez, ezért a törvényjavaslat támogatását javasolja.
Göndör István (MSZP) azt a kérdést tette fel: ha egyértelművé válik, hogy a Magyar Közútkezelő hatékonyabban látja el a feladatot, akkor a díjbeszedés és a fizetés ellenőrzése miért nem kerül át ehhez a társasághoz? Furcsának nevezte, hogy az ÁAK csupán a használatarányos útdíj rendszerének fejlesztésére, üzemeltetésére marad fenn. Az átalakítás irányával ugyanakkor egyet tudnak érteni - tette hozzá. Kifogásolta, hogy létszámcsökkentés várható, a dolgozók pedig rosszabb feltételekkel számolhatnak.
Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában azt mondta: a díjbeszedés inkább informatikai tevékenység, így az profiljában eltér a közútkezeléstől.
A munkavállalókról szólva közölte: az átkerülők hozzák a maguk munkaszerződését és juttatásait, a létszámmal kapcsolatban pedig megjegyezte, a csökkentés, amelyet több éves távlatban prognosztizálnak, a természetes elvándorlással is megoldható, csoportos leépítés nem lesz.

Fónagy: a szövetkezeti hitelintézetek fejlődését célozza az integrációs alap létrehozása

A szövetkezeti hitelintézetek modernizálását és szavatoló tőkéjük biztosítását célozza a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló törvényjavaslat - mondta a fejlesztési tárca államtitkára az előterjesztés általános vitájában.
Fónagy János expozéjában kifejtette: a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alapján megindult integrációs folyamat végrehajtásához szükséges az elkülönített állami pénzalap létrehozása.
Hozzátette: az előterjesztés rögzíti az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét és meghatározza a felhasználásért felelős személyek csoportját.
Hangsúlyozta: a teljes szektor haszonélvezője lesz az alap létrehozásának.
Beszámolt arról is, hogy az integrációhoz holland, osztrák és finn modellek szolgáltak alapul, amelyek sikere nemcsak abból fakad, hogy olcsóvá tették a kisvállalkozások hitelezését, hanem abból is, hogy hozzájárultak új típusú kisvállalkozói hálózatok kialakulásához.

Fidesz: a szektor modernizációja a cél

Az általános vitában felszólaló Balázs József (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvény meghatározza az integrációs szervezet induló vagyonát és azt a vagyont, amelyet később a szervezet rendelkezésére kell bocsátani. A jogszabály alkotójának szándéka a szövetkezeti hitelintézeti szektor újraszabályozása, modernizálása, hosszú távú működésének biztosítása és intézményi rendszerének garantálása - közölte.

Az MSZP módosítókat sem nyújt be

Tukacs István (MSZP) az integráció körülményeit bírálva kijelentette, hogy a takarékszövetkezeteknél - néhány kivételtől eltekintve - teljesen normálisan zajlottak a működési folyamatok.
A takarékszövetkezetek által létrehozott és tulajdonolt Takarékbankot a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank megjelenésével gyakorlatilag állami irányítás és befolyás alá veszi a kormány - jelentette ki.
Az MSZP nem támogatja a javaslatot, ahhoz módosító indítványt sem nyújt be - közölte.

Fónagy: a takarékszövetkezeti mozgalom folyamatosan leépült

A vitában elhangzottakra válaszoló Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a magyar takarékszövetkezeti mozgalom az elmúlt két-három évtizedben folyamatosan leépült, a korábbi négymillió tagjából csak mintegy százezer maradt. Eközben az üzleti részesedésük is jelentősen csökkent - emelte ki.
A takarékszövetkezetek legfontosabb mutatói, például a hitel-betét arány a magyarországi kereskedelmi bankokra jellemző 132 százalék helyett csak 55 százalék - folytatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.
Igaz, hogy csak három takarékszövetkezet dőlt be, de ez több tízmilliárd forintos tételt jelentett, ami az Országos Betétbiztosítási Alap jelentős részét elvitte - folytatta.
A Magyar Posta megjelenését az is indokolja, hogy a takarékszövetkezetek a vidék nagy hálózataként a mikro-, kis- és közepes vállalkozók bankja legyen - szögezte le.