Csak akkor oldódik meg a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák ügye, ha a felsőfokú képzés során is követelmény lesz az idegen nyelvek ismerete, használata - mondta a Kossuth Rádióban a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A miksolci rektorhelyettes szerint ugyanakkor az általános és a középiskoláknak kellene megadni az alaepvető nyelvi tudást a diákoknak, az egyetemeknek más feladata van.

Kossuth Rádió - Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek többsége úgy véli, fontos lenne alapjaiban végiggondolni a diplomaszerzést nyelvvizsgához kötő szabályt. Az új felsőoktatási stratégia szerint a hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt.

Óváriné Balajti Zsuzsanna, a Miskolci Egyetem oktatási rektorhelyettese a Napközben keddi adásában azt mondta, nem kétséges, hogy a diplomához nyelvvizsga szükséges – nem csak a törvényi előírás, hanem a szakmai indokok alapján sem. Ugyanakkor magas a hiányzó nyelvvizsga miatt visszatartott oklevelek száma – Miskolcon ezek aránya 17-18 százalék, de van olyan felsőoktatási intézmény, ahol eléri az 50 százalékot. A rektorhelyettes szerint erre a problémára megoldást kell találni.

Óváriné Balajti Zsuzsanna szerint az általános nyelvoktatás, a vizsgára való felkészítés az általános és a középiskolák feladata, amire azonban ezek az intézmények még nem kellőképpen hangolódtak rá. A hallgatóknak felsőoktatási tanulmányaik alatt kellene felkészülniük a nyelvvizsgára, ami a szakmai tantárgyak teljesítése mellett túl nagy kihívást jelent. Ennek oka, hogy például a Miskolci Egyetemen is nagyon erős a szakmai képzés, és teljességgel leterheli a hallgatókat. Ha emellett egy általános nyelvi képzésen is részt kell vennie az egyetemistáknak, az az intézmény vezetését a szakmai elvárások másmilyen értelmezésére kényszerítheti rá – fogalmazott a rektorhelyettes.

Óváriné Balajti Zsuzsanna hangsúlyozta, a nyelvi képzés terén egyetemük elsődleges feladata a szakmai nyelv ismeretére való felkészítés, ezért egy törvényadat lehetőség szerint Miskolcon intézményi nyelvvizsgára adnak lehetőséget a hallgatóknak.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint üdvös a szakmai nyelvi követelmények erősítése, de még jobban örül majd, ha ez nem belső egyetemi nyelvvizsgákon jelenik meg, hanem a tanulmányok során. Annak alapvető oka ugyanis, hogy 3-5 éves tanulás után elemi idegennyelvtudás nélkül bocsátanak ki hallgatókat az intézmények, az, hogy a tanulmányaik alatt nem találkoznak ez irányú követelményekkel.

Rozgonyi Zoltán a felsőoktatási kerekasztal azon javaslatáról, hogy szakirányonként különböztessék meg a nyelvi követelményeket azt mondta, megdöbbentő a felvetés. A szakember szerint ugyanis a tapasztalatok alapján nincs összefüggés a nyelvvizsga hiánya és a visszatartott diplomák típusa között. Példaként említette, hogy a nehezebb helyzetben lévő kisebb vidéki egyetemek mellett – ahol valóban nagyobb számban jelenik meg a probléma – az egyik jelentős nyelvvizsga hátralékos tömeget felhalmozó intézmény a Budapesti Kommunikációs Főiskola.