A Jobbik és az LMP vezérszónokainak felszólalásával folytatódott kedden az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) kapcsolatos törvényjavaslatok általános vitája az Országgyűlésben.
A Jobbik a Ptk.-ba illesztette volna az előterjesztéseket
Staudt Gábor (Jobbik) néhol aránytévesztettnek találta az előterjesztést, bírálva, hogy külön törvényekbe kerültek a most terítéken lévő kérdések.
Az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban megjegyezte: a hatályos jog a házastársaknak a közös megegyezéssel történő válásra csak akkor ad lehetőséget, ha a felek a vagyon megosztásáról is meg tudnak állapodni. Mint mondta, a szükségtelen nehezítő feltételt az új Ptk. már nem tartja fenn, de az átmeneti rendelkezések kizárják, hogy a kedvezőbb szabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazzák.
Beszélt arról is, hogy a privatizáció során sok ingatlan került több száz ember osztatlan közös tulajdonába. Ilyen esetekben szinte lehetetlen beszerezni az összes érintett nyilatkozatát az ingatlan hasznosításához, megosztásához, így szerinte a törvény a lehetetlent követeli meg.
A szomszédjogokról szólva megjegyezte: az alapvető életviszonyokat meghatározó szabályozás ugyan részletesebbé vált, de úgy vélte, ez akár a Ptk.-ba is belekerülhetett volna.
Az LMP nem támogatja az új Ptk.-val összefüggő javaslatokat
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője vezérszónoklatában emlékeztetett, hogy képviselőcsoportja az új Ptk.-t sem tartotta elfogadhatónak, így az annak hatálybalépésével összefüggő törvényjavaslatokat sem.
A politikus felidézte korábbi ellenérveiket, amelyek szerint az új Ptk. nem tesz eleget a vele szemben támasztott egyik fő elvárásnak, hogy megvédje a közvagyont annak fosztogatóitól, vagyis hogy a korrupcióellenes küzdelem egyik fő fegyvere legyen. A kétharmados többség lesöpörte azt az LMP-s javaslatot, hogy "száműzzék Magyarországról az offshore-lovagokat" - fogalmazott.
Schiffer András kifogásolta továbbá, hogy a kormányoldal a civil kódexben is "a multik oldalára állt", nem erősítette a szövetkezéseket, és "süket és vak" a jövő generációk érdekeire, az erőforrások kimerülésének problémájára.
Ezt követően ismertette a most a Ház előtt fekvő javaslatokhoz benyújtandó LMP-s módosításokat, amelyek egyebek mellett a kft.-k törzstőkeemelésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak.
Fidesz: egy hatalmas munka következő állomása az új Ptk.-val összefüggő javaslatok benyújtása
A fideszes Székyné Sztrémi Melinda felszólalásában egy hatalmas munka következő állomásának nevezte az Országgyűlés előtt fekvő, az új Ptk.-val összefüggő törvényjavaslatokat, köztük a kódex hatálybaléptetéséről szólót, továbbá a jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról, valamint a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló indítványt.
Szavai szerint az egyik cél az, hogy olyan átmeneti szabályokat alkosson a parlament, amelyek egyértelművé teszik, hogy az adott időpontban melyik jogszabály alkalmazandó.
A javaslatok közül kiemelte a gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálatát és az új szabályok megalkotását. Ahhoz, hogy a gondnoksági reform eredményes legyen, egy működőképes nyilvántartási rendszert kell kialakítani - hangsúlyozta Székyné Sztrémi Melinda.
Frakciótársa, Patay Vilmos elmondta, több módosító indítványt is készül benyújtani a javaslatcsomaghoz. Ezek egyike szerint a szövetkezeti alapszabályok módosításához "túl óvatos" a 2015. június 15-ig "elnyújtott" határidő, ezért ennek megváltoztatását kezdeményezi majd. A kormánypárti képviselő azt is javasolja, hogy a jogi személyek átalakulásakor a tulajdonosoknak lehetőségük legyen a választandó forma mellett a típusválasztás szabadságát is biztosítani.
Jobbik: az egész bírósági eljárás felborulhat egy-egy rosszul megfogalmazott szabály miatt
Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, hogy a Ptk. mely része mikor lép hatályba, és azt hogyan kell alkalmazni a folyamatban lévő jogviszonyokban. Az egész bírósági eljárás felborulhat egy-egy rosszul megfogalmazott szabály miatt - hangsúlyozta.
A politikus elmondta, nem ért egyet a kft.-k törzstőkeemelésére vonatkozó előírásokkal. Szerinte nem szabadna kikötni, hogy az első társaságiszerződés-módosítással egyidejűleg meg kell emelni a tőkét hárommillió forintra.
A felszólalásokra adott válaszában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár egyebek mellett azt hangsúlyozta, kellő idő áll rendelkezésre az új Ptk. hatálybalépésére. Hozzátette, olyan módosító javaslatokat a kormány nem támogat, amelyek intézményes szinten megváltoztatnák a kódex szabályait.
Ezt követően az ülést levezető Lezsák Sándor az együttes általános vitát elnapolta, amelyet az ülésnap végén zárnak le.
A Jobbik a Ptk.-ba illesztette volna az előterjesztéseket
Staudt Gábor (Jobbik) néhol aránytévesztettnek találta az előterjesztést, bírálva, hogy külön törvényekbe kerültek a most terítéken lévő kérdések.
Az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban megjegyezte: a hatályos jog a házastársaknak a közös megegyezéssel történő válásra csak akkor ad lehetőséget, ha a felek a vagyon megosztásáról is meg tudnak állapodni. Mint mondta, a szükségtelen nehezítő feltételt az új Ptk. már nem tartja fenn, de az átmeneti rendelkezések kizárják, hogy a kedvezőbb szabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazzák.
Beszélt arról is, hogy a privatizáció során sok ingatlan került több száz ember osztatlan közös tulajdonába. Ilyen esetekben szinte lehetetlen beszerezni az összes érintett nyilatkozatát az ingatlan hasznosításához, megosztásához, így szerinte a törvény a lehetetlent követeli meg.
A szomszédjogokról szólva megjegyezte: az alapvető életviszonyokat meghatározó szabályozás ugyan részletesebbé vált, de úgy vélte, ez akár a Ptk.-ba is belekerülhetett volna.
Az LMP nem támogatja az új Ptk.-val összefüggő javaslatokat
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője vezérszónoklatában emlékeztetett, hogy képviselőcsoportja az új Ptk.-t sem tartotta elfogadhatónak, így az annak hatálybalépésével összefüggő törvényjavaslatokat sem.
A politikus felidézte korábbi ellenérveiket, amelyek szerint az új Ptk. nem tesz eleget a vele szemben támasztott egyik fő elvárásnak, hogy megvédje a közvagyont annak fosztogatóitól, vagyis hogy a korrupcióellenes küzdelem egyik fő fegyvere legyen. A kétharmados többség lesöpörte azt az LMP-s javaslatot, hogy "száműzzék Magyarországról az offshore-lovagokat" - fogalmazott.
Schiffer András kifogásolta továbbá, hogy a kormányoldal a civil kódexben is "a multik oldalára állt", nem erősítette a szövetkezéseket, és "süket és vak" a jövő generációk érdekeire, az erőforrások kimerülésének problémájára.
Ezt követően ismertette a most a Ház előtt fekvő javaslatokhoz benyújtandó LMP-s módosításokat, amelyek egyebek mellett a kft.-k törzstőkeemelésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak.
Fidesz: egy hatalmas munka következő állomása az új Ptk.-val összefüggő javaslatok benyújtása
A fideszes Székyné Sztrémi Melinda felszólalásában egy hatalmas munka következő állomásának nevezte az Országgyűlés előtt fekvő, az új Ptk.-val összefüggő törvényjavaslatokat, köztük a kódex hatálybaléptetéséről szólót, továbbá a jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról, valamint a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló indítványt.
Szavai szerint az egyik cél az, hogy olyan átmeneti szabályokat alkosson a parlament, amelyek egyértelművé teszik, hogy az adott időpontban melyik jogszabály alkalmazandó.
A javaslatok közül kiemelte a gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálatát és az új szabályok megalkotását. Ahhoz, hogy a gondnoksági reform eredményes legyen, egy működőképes nyilvántartási rendszert kell kialakítani - hangsúlyozta Székyné Sztrémi Melinda.
Frakciótársa, Patay Vilmos elmondta, több módosító indítványt is készül benyújtani a javaslatcsomaghoz. Ezek egyike szerint a szövetkezeti alapszabályok módosításához "túl óvatos" a 2015. június 15-ig "elnyújtott" határidő, ezért ennek megváltoztatását kezdeményezi majd. A kormánypárti képviselő azt is javasolja, hogy a jogi személyek átalakulásakor a tulajdonosoknak lehetőségük legyen a választandó forma mellett a típusválasztás szabadságát is biztosítani.
Jobbik: az egész bírósági eljárás felborulhat egy-egy rosszul megfogalmazott szabály miatt
Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, hogy a Ptk. mely része mikor lép hatályba, és azt hogyan kell alkalmazni a folyamatban lévő jogviszonyokban. Az egész bírósági eljárás felborulhat egy-egy rosszul megfogalmazott szabály miatt - hangsúlyozta.
A politikus elmondta, nem ért egyet a kft.-k törzstőkeemelésére vonatkozó előírásokkal. Szerinte nem szabadna kikötni, hogy az első társaságiszerződés-módosítással egyidejűleg meg kell emelni a tőkét hárommillió forintra.
A felszólalásokra adott válaszában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár egyebek mellett azt hangsúlyozta, kellő idő áll rendelkezésre az új Ptk. hatálybalépésére. Hozzátette, olyan módosító javaslatokat a kormány nem támogat, amelyek intézményes szinten megváltoztatnák a kódex szabályait.
Ezt követően az ülést levezető Lezsák Sándor az együttes általános vitát elnapolta, amelyet az ülésnap végén zárnak le.
){kind=link}
0 Megjegyzések