Anders Fogh Rasmussen szerint a nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül a Szíriában történteket. A dán politikus azt is elmondta, hogy szerinte erről egyetértés van az észak-atlanti szövetségesek között.
MTI - A NATO-főtitkár úgy vélekedett, hogy a tagországok egyetértenek abban, hogy határozott reakcióra van szükség annak érdekében, hogy megakadályozzák a vegyi fegyverek jövőbeni alkalmazását, de arról még nem született döntés, hogy milyen válasz szülessen az augusztus 21-i, Damaszkusz környéki vegyi támadásra, amelyet megbocsáthatatlannak és szörnyűnek nevezett.
"Határozott véleményem, hogy a nemzetközi közösségnek lépnie kell, mert különben a világ minden diktátora úgy gondolhatja, hogy szabadon használhat vegyi fegyvereket" - hangsúlyozta Rasmussen, aki arra is kitért, hogy a NATO demokráciák szövetsége, a demokratikus döntéshozatal pedig időnként időigényes lehet, de ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy a NATO gyenge volna csak azért, mert tagországai demokratikus úton igyekeznek döntést hozni.
Újságírók arról is faggatták a főtitkárt, hogy nem tartja-e aggasztónak azokat az interneten keringő információkat és felvételeket, amelyek azt sugallják, hogy a szíriai felkelők is rendelkezhetnek vegyi fegyverrel, és esetleg ők hajthatták végre a támadást. Rasmussen elmondta, hogy nem rendelkezik ilyen információval, a rendelkezésére álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a vegyi fegyveres támadást a kormányerők hajtották végre.
"Nemcsak arról vagyok meggyőződve, hogy vegyi támadás történt, erről mindenki láthatta az elborzasztó felvételeket, hanem személy szerint arról is, hogy azért a szíriai rezsim a felelős" - jelentette ki Anders Fogh Rasmussen, aki kifejtette, hogy jó oka van annak, hogy a vegyi fegyvereket a civilizált világban betiltották, ezek ugyanis olyan "szörnyű és barbár" fegyverek, amelyeknek nincs helyük a XXI. században.
A NATO-főtitkára úgy vélekedett, hogy, ha a nemzetközi közösség válasza a Szíriában történtekre az lesz, hogy katonai akció indul, akkor a hadművelet gyors, rövid és célzott lesz.
A NATO dán főtitkára sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a hétvégén Vilniusba utazik, ahol az uniós védelmi miniszterekkel is egyeztetni fog arról, hogyan működhet együtt a NATO és az Európai Unió.
Újabb orosz nyomásgyakorlás
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn úgy vélekedett, hogy ha az Egyesült Államok katonai erőt vet be Szíria ellen, akkor lemondhatnak a Genf-2 békekonferenciáról, akár örökre. A politikus erről a moszkvai látogatáson tartózkodó Maite Nkoana-Mashabane dél-afrikai külügyminiszterrel együtt tartott sajtóértekezleten beszélt.
Hangoztatta, erősen kételkedik abban, hogy a szíriai ellenzék az ország elleni katonai csapást követően engedékenyebb lesz. "Amennyiben az amerikai elnök által kilátásba helyezett hadművelet nagy sajnálatunkra bekövetkezik, a fórum megtartásának esélye kitolódik a messzi távolba, esetleg örökre le kell mondani róla".
Lavrov úgy vélekedett, hogy még mindig van lehetőség a politikai megoldásra, de minél tovább húzzák a rendezést, annál több lesz a halálos áldozat a békés lakosság körében.
Az augusztus 21-én, Damaszkusz egyik külvárosában történt gáztámadás miatt, amelyet Washington szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök erői követtek el, Barack Obama amerikai elnök katonai csapást helyezett kilátásba Szíria ellen, de konzultálni akar a kongresszussal is.
Az Egyesült Államok és Oroszország már több hónapja tárgyal arról, hogy Genf-2 néven konferenciát tartanak, amely politikai, tárgyalásos megoldást kínálna a damaszkuszi kormányzat és a felkelők véres konfliktusára. A Genf-2 konferenciát a 2012. június 30-án szintén Genfben aláírt nemzetközi megállapodás alapján tartanák meg. Az említett megállapodás felvázolta a politikai átmenet körvonalait, de soha nem alkalmazták.
Oroszország parlamenti küldöttséget meneszt Washingtonba
Az orosz parlament küldöttséget kíván meneszteni az amerikai törvényhozó testületbe, hogy a szíriai helyzetről tárgyaljon tengerentúli partnereivel - közölte hétfőn Valentyina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke.
Az ötletet Vlagyimir Putyin is támogatta, amikor fogadta a Szövetségi Tanács élén álló politikust és Szergej Nariskint, az alsóház - duma - elnökét. Az orosz államfő "nagyon időszerűnek és helyesnek" nevezte a kezdeményezést. "Valóban, ha jobban meg akarjuk érteni egymást, nincs más út, mint a nyílt, egyenes, érvekkel alátámasztott párbeszéd, amelyben kifejtjük álláspontjainkat" - mondta Putyin a Rosszija 24 állami hírtelevízió szerint.
Valentyina Matvijenko azt remélte, hogy az orosz külügyminisztérium támogatni fogja a törvényhozást az elhatározásában, és azt mondta, hogy - miután az amerikai kongresszus egy hét múlva kezdi meg munkáját, - a napokban megszervezik a washingtoni utat. Az orosz felsőházi elnök abban is bízik, hogy amerikai kollégáik megértéssel fogadják az orosz kezdeményezést.
Barack Obama amerikai elnök szombaton katonai csapást helyezett kilátásba Szíria ellen, de azt is bejelentette, hogy a Kongresszus jóváhagyását kéri ehhez. Washington szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette kormánycsapatok követték el augusztus 21-én Damaszkusz egyik külvárosában az állítólagos gáztámadást, John Kerry külügyminiszter szerint erre cáfolhatatlan bizonyítékaik vannak.
Az orosz államfő vasárnap kétségbe vonta az amerikai bizonyítékok valódiságát, és kezdeményezte, hogy a G20 országok vezetői vitassák meg a szíriai helyzetet a csütörtökön kezdődő szentpétervári csúcstalálkozón. Szergej Lavrov külügyminiszter Washingtont a bizonyítékok titkosságának feloldására szólította fel.
Gorbacsov felszólította Obamát, vegye figyelembe a közvéleményt
Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke szerint egy esetleges Szíria elleni amerikai katonai beavatkozás borzalmas következményekkel járhat, s arra szólította fel Barack Obama amerikai elnököt, hogy vegye figyelembe a nemzetközi közvéleményt.
"Még mindig úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok elnöke egy igazi demokrata, azonban nehéz demokrataként viselkednie" - közölte a volt szovjet elnök és pártfőtitkár az általa életre hívott Nemzetközi Zöld Kereszt nevű környezetvédelmi szervezet alapításának 20. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen Genfben.
"Jól emlékszem, ez számomra is nehézséget jelentett egy időben. Jelenleg azt vetik az amerikai elnök szemére, hogy nem elég határozott, azonban szerintem az egy jó fajta határozatlanság, ha bizonytalan a bombázásban" - mondta Gorbacsov.
Az idős politikus hozzátette, "úgy gondolom, ha a népek, köztük az amerikai nép véleményének figyelembevétele nélkül indítják meg a megtorló csapásokat, az borzalmas következményekkel járhat".
"Arra kérem amerikai barátainkat, illetve az itt jelenlévő amerikai állampolgárokat, hogy szólítsák fel Washingtont, mondják el a véleményünket, mondják el mit gondolunk a dologról" - mondta Gorbacsov, majd elismerte, hogy "nagyon nehéz bármilyen pozitív változást elérni Szíriában".
A moszkvai nemzetközi kapcsolatok egyetemének (MGIMO) hétfői tanévnyitóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Oroszországot nem győzték meg Washington bizonyítékai, amelyek állítólag azt tanúsítják, hogy a szíriai kormányzat vegyi fegyvert vetett be.
BBC-felmérés: a britek nagy többsége helyesli a parlamenti döntést
A brit választók nagy többsége helyesli, hogy a parlament elvetetette Nagy-Britannia részvételét a Szíria elleni esetleges katonai beavatkozásban. A brit parlament alsóháza a múlt héten - általános meglepetésre - leszavazta azt az indítványt, amelyben a kormány törvényhozási hozzájárulást kért a brit fegyveres erők bekapcsolódásához a szír rezsim elleni külső fegyveres fellépés esetén.
A BBC megbízásából ezután elvégzett országos felmérés hétfőn ismertetett eredményei szerint a megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy a parlament helyes döntést hozott, és csak 20 százalék nevezte elhibázottnak a brit katonai beavatkozás elvetését.
Vezető francia kormánypárti politikusok kétségbe vonták a parlamenti szavazás szükségességét
Az elnök alkotmányos felhatalmazására hivatkozva a francia kormánypárt több vezető tagja is elutasította hétfőn azt az ellenzéki követelést, hogy Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz hasonlóan Franciaországban is tartsanak parlamenti szavazást a Szíria elleni katonai csapásról.
A hétvégén több francia politikus is úgy nyilatkozott, hogy Franciaország nem vehet részt háborúban a parlament egyértelmű támogatása nélkül, a kérdést annak súlya miatt szavazásra kell bocsátani a törvényhozásban.
Vezető kormánypári politikusok hétfőn kétségbe vonták ezt. A kérdés túl komoly ahhoz, hogy belpolitikai csatározások színtere legyen - közölte Marosil Touraine egészségügyi és szociális ügyi miniszter. Elisabeth Guigou, a parlament külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy "egy ehhez hasonló összetett helyzetben hűnek kell maradnunk (...) az alkotmányhoz, amely szerint az elnöknek nem kell szavazást elrendelnie, de még vitára sem kell bocsátania" a kérdést a parlamentben. A hétvégén Manuel Valls belügyminiszter is elutasította a parlamenti szavazás szükségességét.
A francia törvényhozás szerdán tárgyalja a szíriai helyzetet, de szavazást nem terveznek egy esetleges beavatkozásról. Felmérések szerint egyébként a francia lakosság kétharmada elutasítja a beavatkozást.
A francia alkotmány értelmében az elnök a fegyveres erők főparancsnoka, és ebben a minőségében maga dönthet egy katonai csapás elrendeléséről. A parlament beleegyezése csak négy hónapnál hosszabb hadműveletekhez szükséges.
Francois Hollande köztársasági elnök korábban többször hangsúlyozta, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnököt "meg kell büntetni" egy augusztusi gáztámadás miatt, de miután a brit parlament elutasította a beavatkozást, Barack Obama amerikai elnök pedig a Kongresszus elé utalta az ügyet, megfigyelők szerint Franciaország egyedül maradt a katonai akció iránti elkötelezettségét illetően.
Azt Guigou is elismerte, hogy Párizs egyedül nem fog beavatkozni. "Ahhoz, hogy a beavatkozás legitim legyen, azt egy széles koalíciónak kell végrehajtania" - fogalmazott.
Ezzel párhuzamosan Jean-Marc Ayrault kormányfő azt ígérte, hogy hétfőn bizonyítékokat fog bemutatni a honatyáknak arról, hogy Aszad erői vegyi fegyvereket vetettek be az augusztus 21-i, Damaszkusz környékén elkövetett támadásban, amelyben az Egyesült Államok szerint több mint 1400 ember vesztette életét, köztük civilek, nők és gyerekek.
Egy hétvégén nyilvánosságra került francia hírszerzési jelentés azt állította, hogy Szíria ezer tonna vegyi fegyverrel rendelkezik, amit rakétákkal, légi bombázással és tüzérségi fegyverekkel is célba tud juttatni.
Svájc: Damaszkusz Svájcból próbált vegyi fegyverhez való összetevőket szerezni
Hivatalos svájci források hétfőn azt közölték, hogy Szíria Svájcból próbált meg olyan eszközöket beszerezni, amelyeket vegyi fegyverek előállításához is felhasználhatók, de a svájci hatóságok megakadályozták ezek eladását.
A damaszkuszi kormány vákuumpumpát, szelepeket és egy bioreaktort akart venni Svájctól.
A svájci exporthatóságok 1998 óta 14 olyan kérést utasítottak el, amely a helyi cégek által gyártott, kettős felhasználású (azaz polgári célokra, vagy katonai eszközök gyártására egyaránt felhasználható) anyagok Szíriába irányuló kereskedelmére vonatkozott.
A tiltólistás anyagok egyébként nem feltétlenül kerülnek sokba: a 14 visszautasított adásvétel összértéke mindössze 1,7 millió svájci frankra, azaz 1,38 millió euróra rúgott.
Marie Avet, a svájci exportfelügyelet szóvivője hangsúlyozta: Bern jó okkal hiszi azt, hogy a Damaszkusz által megrendelt kettős felhasználású anyagok tömegpusztító fegyverek előállításához kellettek volna. Svájc az utóbbi 5 évben nem adott ki exportengedélyt az ilyen jellegű áruk Szíriába szállítására tette hozzá Avet.
A szíriai rezsim fiktív vállalatokon keresztül próbált megkörnyékezni svájci cégeket. A WikiLeaks internetes portál információi szerint a svájci hatóságokat egyik esetben egy partnerország figyelmeztette Damaszkusz állítólagos valódi szándékaira.
MTI - A NATO-főtitkár úgy vélekedett, hogy a tagországok egyetértenek abban, hogy határozott reakcióra van szükség annak érdekében, hogy megakadályozzák a vegyi fegyverek jövőbeni alkalmazását, de arról még nem született döntés, hogy milyen válasz szülessen az augusztus 21-i, Damaszkusz környéki vegyi támadásra, amelyet megbocsáthatatlannak és szörnyűnek nevezett.
"Határozott véleményem, hogy a nemzetközi közösségnek lépnie kell, mert különben a világ minden diktátora úgy gondolhatja, hogy szabadon használhat vegyi fegyvereket" - hangsúlyozta Rasmussen, aki arra is kitért, hogy a NATO demokráciák szövetsége, a demokratikus döntéshozatal pedig időnként időigényes lehet, de ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy a NATO gyenge volna csak azért, mert tagországai demokratikus úton igyekeznek döntést hozni.
Újságírók arról is faggatták a főtitkárt, hogy nem tartja-e aggasztónak azokat az interneten keringő információkat és felvételeket, amelyek azt sugallják, hogy a szíriai felkelők is rendelkezhetnek vegyi fegyverrel, és esetleg ők hajthatták végre a támadást. Rasmussen elmondta, hogy nem rendelkezik ilyen információval, a rendelkezésére álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a vegyi fegyveres támadást a kormányerők hajtották végre.
"Nemcsak arról vagyok meggyőződve, hogy vegyi támadás történt, erről mindenki láthatta az elborzasztó felvételeket, hanem személy szerint arról is, hogy azért a szíriai rezsim a felelős" - jelentette ki Anders Fogh Rasmussen, aki kifejtette, hogy jó oka van annak, hogy a vegyi fegyvereket a civilizált világban betiltották, ezek ugyanis olyan "szörnyű és barbár" fegyverek, amelyeknek nincs helyük a XXI. században.
A NATO-főtitkára úgy vélekedett, hogy, ha a nemzetközi közösség válasza a Szíriában történtekre az lesz, hogy katonai akció indul, akkor a hadművelet gyors, rövid és célzott lesz.
A NATO dán főtitkára sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a hétvégén Vilniusba utazik, ahol az uniós védelmi miniszterekkel is egyeztetni fog arról, hogyan működhet együtt a NATO és az Európai Unió.
Újabb orosz nyomásgyakorlás
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn úgy vélekedett, hogy ha az Egyesült Államok katonai erőt vet be Szíria ellen, akkor lemondhatnak a Genf-2 békekonferenciáról, akár örökre. A politikus erről a moszkvai látogatáson tartózkodó Maite Nkoana-Mashabane dél-afrikai külügyminiszterrel együtt tartott sajtóértekezleten beszélt.
Hangoztatta, erősen kételkedik abban, hogy a szíriai ellenzék az ország elleni katonai csapást követően engedékenyebb lesz. "Amennyiben az amerikai elnök által kilátásba helyezett hadművelet nagy sajnálatunkra bekövetkezik, a fórum megtartásának esélye kitolódik a messzi távolba, esetleg örökre le kell mondani róla".
Lavrov úgy vélekedett, hogy még mindig van lehetőség a politikai megoldásra, de minél tovább húzzák a rendezést, annál több lesz a halálos áldozat a békés lakosság körében.
Az augusztus 21-én, Damaszkusz egyik külvárosában történt gáztámadás miatt, amelyet Washington szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök erői követtek el, Barack Obama amerikai elnök katonai csapást helyezett kilátásba Szíria ellen, de konzultálni akar a kongresszussal is.
Az Egyesült Államok és Oroszország már több hónapja tárgyal arról, hogy Genf-2 néven konferenciát tartanak, amely politikai, tárgyalásos megoldást kínálna a damaszkuszi kormányzat és a felkelők véres konfliktusára. A Genf-2 konferenciát a 2012. június 30-án szintén Genfben aláírt nemzetközi megállapodás alapján tartanák meg. Az említett megállapodás felvázolta a politikai átmenet körvonalait, de soha nem alkalmazták.
Oroszország parlamenti küldöttséget meneszt Washingtonba
Az orosz parlament küldöttséget kíván meneszteni az amerikai törvényhozó testületbe, hogy a szíriai helyzetről tárgyaljon tengerentúli partnereivel - közölte hétfőn Valentyina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke.
Az ötletet Vlagyimir Putyin is támogatta, amikor fogadta a Szövetségi Tanács élén álló politikust és Szergej Nariskint, az alsóház - duma - elnökét. Az orosz államfő "nagyon időszerűnek és helyesnek" nevezte a kezdeményezést. "Valóban, ha jobban meg akarjuk érteni egymást, nincs más út, mint a nyílt, egyenes, érvekkel alátámasztott párbeszéd, amelyben kifejtjük álláspontjainkat" - mondta Putyin a Rosszija 24 állami hírtelevízió szerint.
Valentyina Matvijenko azt remélte, hogy az orosz külügyminisztérium támogatni fogja a törvényhozást az elhatározásában, és azt mondta, hogy - miután az amerikai kongresszus egy hét múlva kezdi meg munkáját, - a napokban megszervezik a washingtoni utat. Az orosz felsőházi elnök abban is bízik, hogy amerikai kollégáik megértéssel fogadják az orosz kezdeményezést.
Barack Obama amerikai elnök szombaton katonai csapást helyezett kilátásba Szíria ellen, de azt is bejelentette, hogy a Kongresszus jóváhagyását kéri ehhez. Washington szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette kormánycsapatok követték el augusztus 21-én Damaszkusz egyik külvárosában az állítólagos gáztámadást, John Kerry külügyminiszter szerint erre cáfolhatatlan bizonyítékaik vannak.
Az orosz államfő vasárnap kétségbe vonta az amerikai bizonyítékok valódiságát, és kezdeményezte, hogy a G20 országok vezetői vitassák meg a szíriai helyzetet a csütörtökön kezdődő szentpétervári csúcstalálkozón. Szergej Lavrov külügyminiszter Washingtont a bizonyítékok titkosságának feloldására szólította fel.
Gorbacsov felszólította Obamát, vegye figyelembe a közvéleményt
Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke szerint egy esetleges Szíria elleni amerikai katonai beavatkozás borzalmas következményekkel járhat, s arra szólította fel Barack Obama amerikai elnököt, hogy vegye figyelembe a nemzetközi közvéleményt.
"Még mindig úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok elnöke egy igazi demokrata, azonban nehéz demokrataként viselkednie" - közölte a volt szovjet elnök és pártfőtitkár az általa életre hívott Nemzetközi Zöld Kereszt nevű környezetvédelmi szervezet alapításának 20. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen Genfben.
"Jól emlékszem, ez számomra is nehézséget jelentett egy időben. Jelenleg azt vetik az amerikai elnök szemére, hogy nem elég határozott, azonban szerintem az egy jó fajta határozatlanság, ha bizonytalan a bombázásban" - mondta Gorbacsov.
Az idős politikus hozzátette, "úgy gondolom, ha a népek, köztük az amerikai nép véleményének figyelembevétele nélkül indítják meg a megtorló csapásokat, az borzalmas következményekkel járhat".
"Arra kérem amerikai barátainkat, illetve az itt jelenlévő amerikai állampolgárokat, hogy szólítsák fel Washingtont, mondják el a véleményünket, mondják el mit gondolunk a dologról" - mondta Gorbacsov, majd elismerte, hogy "nagyon nehéz bármilyen pozitív változást elérni Szíriában".
A moszkvai nemzetközi kapcsolatok egyetemének (MGIMO) hétfői tanévnyitóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Oroszországot nem győzték meg Washington bizonyítékai, amelyek állítólag azt tanúsítják, hogy a szíriai kormányzat vegyi fegyvert vetett be.
BBC-felmérés: a britek nagy többsége helyesli a parlamenti döntést
A brit választók nagy többsége helyesli, hogy a parlament elvetetette Nagy-Britannia részvételét a Szíria elleni esetleges katonai beavatkozásban. A brit parlament alsóháza a múlt héten - általános meglepetésre - leszavazta azt az indítványt, amelyben a kormány törvényhozási hozzájárulást kért a brit fegyveres erők bekapcsolódásához a szír rezsim elleni külső fegyveres fellépés esetén.
A BBC megbízásából ezután elvégzett országos felmérés hétfőn ismertetett eredményei szerint a megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy a parlament helyes döntést hozott, és csak 20 százalék nevezte elhibázottnak a brit katonai beavatkozás elvetését.
Vezető francia kormánypárti politikusok kétségbe vonták a parlamenti szavazás szükségességét
Az elnök alkotmányos felhatalmazására hivatkozva a francia kormánypárt több vezető tagja is elutasította hétfőn azt az ellenzéki követelést, hogy Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz hasonlóan Franciaországban is tartsanak parlamenti szavazást a Szíria elleni katonai csapásról.
A hétvégén több francia politikus is úgy nyilatkozott, hogy Franciaország nem vehet részt háborúban a parlament egyértelmű támogatása nélkül, a kérdést annak súlya miatt szavazásra kell bocsátani a törvényhozásban.
Vezető kormánypári politikusok hétfőn kétségbe vonták ezt. A kérdés túl komoly ahhoz, hogy belpolitikai csatározások színtere legyen - közölte Marosil Touraine egészségügyi és szociális ügyi miniszter. Elisabeth Guigou, a parlament külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy "egy ehhez hasonló összetett helyzetben hűnek kell maradnunk (...) az alkotmányhoz, amely szerint az elnöknek nem kell szavazást elrendelnie, de még vitára sem kell bocsátania" a kérdést a parlamentben. A hétvégén Manuel Valls belügyminiszter is elutasította a parlamenti szavazás szükségességét.
A francia törvényhozás szerdán tárgyalja a szíriai helyzetet, de szavazást nem terveznek egy esetleges beavatkozásról. Felmérések szerint egyébként a francia lakosság kétharmada elutasítja a beavatkozást.
A francia alkotmány értelmében az elnök a fegyveres erők főparancsnoka, és ebben a minőségében maga dönthet egy katonai csapás elrendeléséről. A parlament beleegyezése csak négy hónapnál hosszabb hadműveletekhez szükséges.
Francois Hollande köztársasági elnök korábban többször hangsúlyozta, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnököt "meg kell büntetni" egy augusztusi gáztámadás miatt, de miután a brit parlament elutasította a beavatkozást, Barack Obama amerikai elnök pedig a Kongresszus elé utalta az ügyet, megfigyelők szerint Franciaország egyedül maradt a katonai akció iránti elkötelezettségét illetően.
Azt Guigou is elismerte, hogy Párizs egyedül nem fog beavatkozni. "Ahhoz, hogy a beavatkozás legitim legyen, azt egy széles koalíciónak kell végrehajtania" - fogalmazott.
Ezzel párhuzamosan Jean-Marc Ayrault kormányfő azt ígérte, hogy hétfőn bizonyítékokat fog bemutatni a honatyáknak arról, hogy Aszad erői vegyi fegyvereket vetettek be az augusztus 21-i, Damaszkusz környékén elkövetett támadásban, amelyben az Egyesült Államok szerint több mint 1400 ember vesztette életét, köztük civilek, nők és gyerekek.
Egy hétvégén nyilvánosságra került francia hírszerzési jelentés azt állította, hogy Szíria ezer tonna vegyi fegyverrel rendelkezik, amit rakétákkal, légi bombázással és tüzérségi fegyverekkel is célba tud juttatni.
Svájc: Damaszkusz Svájcból próbált vegyi fegyverhez való összetevőket szerezni
Hivatalos svájci források hétfőn azt közölték, hogy Szíria Svájcból próbált meg olyan eszközöket beszerezni, amelyeket vegyi fegyverek előállításához is felhasználhatók, de a svájci hatóságok megakadályozták ezek eladását.
A damaszkuszi kormány vákuumpumpát, szelepeket és egy bioreaktort akart venni Svájctól.
A svájci exporthatóságok 1998 óta 14 olyan kérést utasítottak el, amely a helyi cégek által gyártott, kettős felhasználású (azaz polgári célokra, vagy katonai eszközök gyártására egyaránt felhasználható) anyagok Szíriába irányuló kereskedelmére vonatkozott.
A tiltólistás anyagok egyébként nem feltétlenül kerülnek sokba: a 14 visszautasított adásvétel összértéke mindössze 1,7 millió svájci frankra, azaz 1,38 millió euróra rúgott.
Marie Avet, a svájci exportfelügyelet szóvivője hangsúlyozta: Bern jó okkal hiszi azt, hogy a Damaszkusz által megrendelt kettős felhasználású anyagok tömegpusztító fegyverek előállításához kellettek volna. Svájc az utóbbi 5 évben nem adott ki exportengedélyt az ilyen jellegű áruk Szíriába szállítására tette hozzá Avet.
A szíriai rezsim fiktív vállalatokon keresztül próbált megkörnyékezni svájci cégeket. A WikiLeaks internetes portál információi szerint a svájci hatóságokat egyik esetben egy partnerország figyelmeztette Damaszkusz állítólagos valódi szándékaira.
0 Megjegyzések