A németek azért kedvelik ennyire a kancellárt, mert "látszólag a legcsekélyebb nárcizmus nélkül teszi a dolgát, és nem idegesíti és nem is háborgatja az embereket", akik úgy gondolják, hogy "a Merkel majd mindent szépen elintéz".
MTI - Angela Merkel személyes győzelmeként értékelték a hétfői német lapok a CDU/CSU konzervatív pártszövetség választási győzelmét.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap kiemelte a választás európai jelentőségét. Az új Bundestag megválasztását olyan feszült figyelemmel követték Európában, mint az angolok a büntetőrúgást egy nagyon fontos mérkőzésen - fogalmazott az FAZ kommentátora. A feszültség nem ok nélküli, hiszen a választás tétje az volt, hogy "ki tartja a kezében a politikai gyeplőt" Európa legbefolyásosabb országában.
A konzervatív lapban hangsúlyozták: a CDU/CSU pártszövetség nem egy programra, hanem egy személyiségre, Angela Merkelre építette választási kampányát. Ez nyerő stratégia volt, a választási eredmény pedig nemcsak a Merkel-féle politikát, hanem a kancellár politikai stílusát is igazolja - írta a FAZ.
A konzervatív Die Welt szerint Merkel teljesen egyedül, a pártja nélkül nyerte meg a választást. A németek azért kedvelik ennyire a kancellárt, mert "látszólag a legcsekélyebb nárcizmus nélkül teszi a dolgát, és nem idegesíti és nem is háborgatja az embereket", akik úgy gondolják, hogy "a Merkel majd mindent szépen elintéz".
Nagy kérdés viszont, hogy ez elég lesz-e a következő négy évre - emelte ki a Die Welt vezércikke, amely szerint Merkel győzelme "irány és kontúrok nélküli győzelem", a kancellárnak azonban ezentúl már nincs vesztenivalója, hiszen az utolsó ciklusára készül. "Előbújhatna végre a fedezékből", és politikusi pályája befejező szakaszát felhasználhatná arra, hogy "ne csak Európában, hanem odahaza is megkezdődjenek a reformok", mert az biztos, hogy további négy évig már "nem lehet Gerhard Schröder örökségéből élni" - írta a Die Welt, utalva arra a közkeletű vélekedésre, miszerint az utóbbi évek német gazdasági sikerei a szociáldemokraták és Zöldek 2003-2005 közötti reformjainak tulajdoníthatók.
A liberális Süddeutsche Zeitung szerint Merkel "a hatalma csúcsára ért", 2005-ben kezdődött kancellári munkásságának idejét pedig "Merkel-korszaknak" nevezik majd. Merkelt sokan bírálták azért, hogy politikája "ködös" és nincsenek elvei, meggyőződései, és elpárolgott a konzervativizmus az uniópártokból, amióta ő vezeti a konzervatív oldalt. A választóknak azonban "nem hiányzik ez a régi konzervativizmus", és az "ideológiai világosságot" sem hiányolják. Számukra Merkel "a felvilágosult liberális konzervativizmus képviselője" - írta a Süddeutsche Zeitung.
A baloldali Fraknfurter Rundschau szerint szép lenne, ha Merkel valóban "minden németek kancellárja" lenne, ahogyan megpróbálja beállítani magát. A választási kampányban azt sulykolta, hogy a németeknek "jól megy", és ez csak akkor maradhat így, ha ő marad a kormányfő. Ez azonban "féligazságnak is kevés", hiszen igaz ugyan, hogy a gazdaság növekedik és kevesebb a munkanélküli, de a jövedelmek "botrányosan igazságtalan elosztása semmit sem változott", és az alacsony keresetű réteg, amelynek jövedelme jelentősen elmarad a húsz évvel korábbi szinttől, nagyon távol van a Merkel által szuggerált jóléttől. Ez azonban nem kell, hogy zavarja Merkelt, mert "a vesztesek elég ritkán vesznek részt parlamenti választásokon".
A Frankfurter Rundschau fővárosi testvérlapja, a Berliner Zeitung a Bundestagból kiesett liberális FDP kudarcának okait boncolgatta. A baloldali lap kommentátora szerint határvonal a liberális párt történetében, hogy elvesztette a képviseletet a szövetségi gyűlésben, és a tartományi gyűlések többségéből is kiesett az utóbbi években. Ennek a határvonalnak az eléréséért azonban az FDP vezetői "keményen megdolgoztak". A pártvezetésben kialakult hatalmi harc és a lobbicsoportok kiszolgálása "kitépte a párt liberális gyökereit", az FDP így "eljátszotta az örökségét" - írta a Berliner Zeitung.
A Zöldekhez közel álló Die Tageszeitung (TAZ) a környezetvédő párt gyengülésével kapcsolatban kiemelte: a választási eredmény nem azt jelenti, hogy "baleset történt", hanem azt, hogy "totálkáros" lett a Zöldek politikai projektje. A szociáldemokraták és az "egykori alternatív újpolgárság" összefogásához az a remény fűződött, hogy kialakul az "új közép", de kiderült, hogy nem lehet többséget szervezni az elgondolás mögé. A szövetség egykor a modernség, a világra nyitottság és a hedonizmus megtestesítője volt, de a szociáldemokraták és Zöldek "kulturális hegemóniája már csak történelem". Új stratégiára van szükség, a Zöldeknek nyitniuk kell, és el kell dönteniük, hogy a konzervatív uniópártokhoz vagy a (posztkommunista) Baloldalhoz közeledjenek - emelte ki a TAZ.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap kiemelte a választás európai jelentőségét. Az új Bundestag megválasztását olyan feszült figyelemmel követték Európában, mint az angolok a büntetőrúgást egy nagyon fontos mérkőzésen - fogalmazott az FAZ kommentátora. A feszültség nem ok nélküli, hiszen a választás tétje az volt, hogy "ki tartja a kezében a politikai gyeplőt" Európa legbefolyásosabb országában.
A konzervatív lapban hangsúlyozták: a CDU/CSU pártszövetség nem egy programra, hanem egy személyiségre, Angela Merkelre építette választási kampányát. Ez nyerő stratégia volt, a választási eredmény pedig nemcsak a Merkel-féle politikát, hanem a kancellár politikai stílusát is igazolja - írta a FAZ.
A konzervatív Die Welt szerint Merkel teljesen egyedül, a pártja nélkül nyerte meg a választást. A németek azért kedvelik ennyire a kancellárt, mert "látszólag a legcsekélyebb nárcizmus nélkül teszi a dolgát, és nem idegesíti és nem is háborgatja az embereket", akik úgy gondolják, hogy "a Merkel majd mindent szépen elintéz".
Nagy kérdés viszont, hogy ez elég lesz-e a következő négy évre - emelte ki a Die Welt vezércikke, amely szerint Merkel győzelme "irány és kontúrok nélküli győzelem", a kancellárnak azonban ezentúl már nincs vesztenivalója, hiszen az utolsó ciklusára készül. "Előbújhatna végre a fedezékből", és politikusi pályája befejező szakaszát felhasználhatná arra, hogy "ne csak Európában, hanem odahaza is megkezdődjenek a reformok", mert az biztos, hogy további négy évig már "nem lehet Gerhard Schröder örökségéből élni" - írta a Die Welt, utalva arra a közkeletű vélekedésre, miszerint az utóbbi évek német gazdasági sikerei a szociáldemokraták és Zöldek 2003-2005 közötti reformjainak tulajdoníthatók.
A liberális Süddeutsche Zeitung szerint Merkel "a hatalma csúcsára ért", 2005-ben kezdődött kancellári munkásságának idejét pedig "Merkel-korszaknak" nevezik majd. Merkelt sokan bírálták azért, hogy politikája "ködös" és nincsenek elvei, meggyőződései, és elpárolgott a konzervativizmus az uniópártokból, amióta ő vezeti a konzervatív oldalt. A választóknak azonban "nem hiányzik ez a régi konzervativizmus", és az "ideológiai világosságot" sem hiányolják. Számukra Merkel "a felvilágosult liberális konzervativizmus képviselője" - írta a Süddeutsche Zeitung.
A baloldali Fraknfurter Rundschau szerint szép lenne, ha Merkel valóban "minden németek kancellárja" lenne, ahogyan megpróbálja beállítani magát. A választási kampányban azt sulykolta, hogy a németeknek "jól megy", és ez csak akkor maradhat így, ha ő marad a kormányfő. Ez azonban "féligazságnak is kevés", hiszen igaz ugyan, hogy a gazdaság növekedik és kevesebb a munkanélküli, de a jövedelmek "botrányosan igazságtalan elosztása semmit sem változott", és az alacsony keresetű réteg, amelynek jövedelme jelentősen elmarad a húsz évvel korábbi szinttől, nagyon távol van a Merkel által szuggerált jóléttől. Ez azonban nem kell, hogy zavarja Merkelt, mert "a vesztesek elég ritkán vesznek részt parlamenti választásokon".
A Frankfurter Rundschau fővárosi testvérlapja, a Berliner Zeitung a Bundestagból kiesett liberális FDP kudarcának okait boncolgatta. A baloldali lap kommentátora szerint határvonal a liberális párt történetében, hogy elvesztette a képviseletet a szövetségi gyűlésben, és a tartományi gyűlések többségéből is kiesett az utóbbi években. Ennek a határvonalnak az eléréséért azonban az FDP vezetői "keményen megdolgoztak". A pártvezetésben kialakult hatalmi harc és a lobbicsoportok kiszolgálása "kitépte a párt liberális gyökereit", az FDP így "eljátszotta az örökségét" - írta a Berliner Zeitung.
A Zöldekhez közel álló Die Tageszeitung (TAZ) a környezetvédő párt gyengülésével kapcsolatban kiemelte: a választási eredmény nem azt jelenti, hogy "baleset történt", hanem azt, hogy "totálkáros" lett a Zöldek politikai projektje. A szociáldemokraták és az "egykori alternatív újpolgárság" összefogásához az a remény fűződött, hogy kialakul az "új közép", de kiderült, hogy nem lehet többséget szervezni az elgondolás mögé. A szövetség egykor a modernség, a világra nyitottság és a hedonizmus megtestesítője volt, de a szociáldemokraták és Zöldek "kulturális hegemóniája már csak történelem". Új stratégiára van szükség, a Zöldeknek nyitniuk kell, és el kell dönteniük, hogy a konzervatív uniópártokhoz vagy a (posztkommunista) Baloldalhoz közeledjenek - emelte ki a TAZ.
0 Megjegyzések